KI ÉPÍTETTE A SÁNCOKAT?
Dél-bácska területét átszelő sáncvonulatok, egyik elég jó állapotban fennmaradt képviselője a nagy római sánc. A Kátytól (a Dunától) Bácsföldvárig (a Tiszáig) húzódó körülbelül 40 km hosszú sáncvonulat egy része Temerin határán halad keresztül. Alloys Ferdinando Marsigli osztrák vezérkari mérnök a XVII. század utolsó évtizedében tanulmányozta a sáncokat, az elnevezés is tőle ered. A földsáncokat római eredetűeknek tartotta és szerinte a sirmiumi katonai tábor csapatainak befogadására épültek. A sereg feladata a Római Birodalomba betörő barbárok visszaszorítása volt.
Dudás Gyula, a zentai származású történész, a kis római sáncokat (Apatintól–Bécsig) a szolga jazigoktól származtatja, akik az alsó Bácskában húzódtak, s ezen sáncokkal védték magukat az egykori uraik ellen, míg a nagy sáncokat rómainak vélte, amelyet i. sz. 358-ban Constantinus császár építtette a római katonák odarendelése után.
Igazi ritkaság a magyar zergevirág
RÓMAI SÁNCOK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI
A nagy római sáncok keletkezését a III. és IV. század közé teszik, ezért a rajta kialakult vegetáció is réginek számít. A sáncárok ásásakor felszínre került löszös talaj, olyan különleges növényfajok megtelepedését tette lehetővé rajta, amelyek az alföldi pusztákra, löszpuszta gyepekre jellemzők.
A környező szántóföldek közé ékelődő sáncvonulatnak, rendkívül gazdag a növényvilága. Számos ritka, veszélyeztetett és fokozottan védett növényfaj található itt, melyek közt reliktum fajokat (jégkorszak utáni maradványnövényeket) is találunk. Megtalálható itt a tavaszi hérics, a kunkorgó árvalányhaj, a törpemandula, a magyar szegfű, a nagyezerjófű, a tarka nőszirom, a tarka sáfrány, az erdei szellőrózsa, a pusztai meténg, valamint sok más érdekes növény. Az őszirózsafélék családjába tartozó magyar zergevirág igazi ritkaság.
A nagy római sáncok igazi értékét a gazdag növényvilága adja, de mindenképpen szólni kell a sáncok állatvilágáról is. Érdemes megemlíteni néhányat, az itt megtalálható más értékes élőlényekből is. A madarak közül a megbontott sáncrészek löszfalaiban fészkel a gyurgyalag, a lejtős partok sűrűjében a rozsdás csaláncsúcs rak fészket a talajon, a bokrosokban él a szép hangú fülemüle. A bebokrosodott, fás sáncszakaszokon az üresen maradó szarkafészkekben költ a vörös vércse és az erdei fülesbagoly, de gyakran portyázik erre felé az egerészölyv is. Az emlősök közül megtelepedett három kotorékot ásó ragadozó is, a borz, a róka, és a sakál, melyeket a vadászok rendszeresen gyérítenek. A hüllők és kétéltűek közül több gyík és békafaj is előfordul. A sáncok rovarvilága különösen változatos, méretes hangyakolóniákkal.
A nagyezerjófű levelének érintése illóolaj-tartalma miatt allergiás tüneteket okozhat
RITKA KINCS A MAGYAR ZERGEVIRÁG
Az egyik legkorábban virágzó növény a tarka sáfrány, amely olykor már február végén kivirágzik, majd követik a tavaszi hérics, az erdei szellőrózsa. Március végén, április elején bontja ki szirmait a fekete kökörcsin. Májusban a legszínesebb a sáncok teteje ekkor csodálhatjuk meg a Vajdaságban nagyon ritka magyar zergevirágot. Ősszel, egy másik ritkaság, az apró, citromsárga szirmairól felismerhető vetővirág nyílik, amely majd csak tavasszal hoz termést.
A Temerini Falco Természetkedvelők Egyesületének tagjai rendszeresen kutatják a sáncok élővilágát és felhívják a közvélemény és az állami természetvédelem figyelmét a ritkaságok megóvására a biológiai sokféleség és a jövő generációi érdekében. A Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársai az elmúlt években felmérték a sáncok természeti értékeit és ennek alapján készül a védelmi javaslat, ami még az illetékes állami szervek részéről elfogadásra vár.
Fürge gyík
Sajnos késik az értékes, egyedülálló növényritkaságokat rejtő római sáncok, a rajta található növényritkaságokat és állatok állami védelem alá helyezése.
A sáncvonulat mezőgazdasági területekkel övezett. A mai gazdálkodási forma sajnos rányomja bélyegét az élővilágra. Gondot jelent, hogy a mezőgazdasági monokultúrák közvetlen érintik a sáncvonulatot, és gyomnövény irtáskor a permetszereket ráfújja a szél a sáncokra is és gyakran a védett növények is károsodnak. A ritka növényeket is sokszor megperzselődnek, vagy el is pusztulnak. Fokozottabb figyelmet kellene szentelni a ritkaságoknak és a veszélyeztető tényezőket kiküszöbölni, mert csak odafigyeléssel őrizhető meg római sáncok értékes növény- és állatvilága az utókor számára.
