Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Elkötelezettség a másság elfogadására

Fúró Dénes

2020. november 17., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az emberi szervezetet különböző részek alkotják, amelyek egymás között összekapcsolódnak, együttműködnek egy nagyobb, közös cél érdekében, az őket egységként és magasabb rendű céljaira használó lélek szolgálatában. Ennek a tökéletesen megkomponált rendszernek a harmóniája, vagyis az egészség megbomlása akkor következik be, amikor az összhang átmenetileg vagy véglegesen felborul. Ezen összeomlásnak egyik lehetséges oka, amikor valamelyik sejt a határain túl kezd terjeszkedni és kiszorítja a többi, tőle különböző sejtet. Ezt az orvosok daganatnak hívják, a társadalom rendszerére átértelmezve pedig intoleranciának nevezhetjük, amely akár gyűlölethez is vezethet.

(Illusztráció)

A civilizáció szervezete is a különbözőségek együttműködésén, az egymást kiegészítő sokféleségen alapul. A természet rendszerét vizsgálva ugyanezen folyamat meglétét tapasztalhatjuk, hiszen az egymás mellett élő különféle nemzetségek, fajok és fajták ugyanúgy kiegészítik egymást és megadják környezetünk sokszínűségét. A világ rendszerének normális működéséhez is elkerülhetetlen a változatosság, hiszen példaként a monokultúrás földművelés a talaj és a termények minőségi romlásához, valamint a fajok kipusztulásához vezethet, az emberek mononézetének következménye pedig az erőszak és a zsarnokság lehet.

Az emberiség esetében a látszólagos egyformaság ellenére, csodálatosan különfélék vagyunk és nincs két egyforma személy. A másság okát elsősorban nem a külső jegyekben, hanem a belülről induló egyéni törekvésekben kell keresnünk.

A civilizációnk szerves részéhez tartoznak az egyének és a társadalmi csoportok közötti különbségek. Az emberi képességek sokfélék, változatosak vagyunk, ezzel járulunk hozzá, hogy a társadalom változó és egyben színes is legyen. Ha a kérdést az oktatás szemszögéből vizsgáljuk, óhatatlanul felmerül az együttnevelés, az integráció és az inklúzió, ennek kapcsán pedig a másság elfogadásának problematikája. A pedagógusokkal szemben elvárás, hogy a tanulók közötti eltéréseket elfogadják. Fontos szempont, hogy jelen legyen a nyitottság, az empátia, a tolerancia és a pozitív, elfogadó szellemű hozzáállás. A pedagógus munkája során kulcsfontosságú szempont, hogy a gyerekek otthonról magukkal hozott értékeit, normáit, szokásait megóvja, megtartsa és erre épüljön a tanítás és a nevelőmunka. Sok esetben előfordulhat, hogy az átlagosnál alacsonyabb képességű gyermek kerül az iskolába. A beazonosítás, a címkézés a hátrányos helyzetű tanuló számára azért fontos, hogy a képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön. Más oldalról viszont a „fogyatékos”, „specis” és ehhez hasonló megbélyegzés miatt előfordulhat, hogy a hátrányos helyzetű tanulót nem fogadják be iskolatársai. A sajátos nevelési igényű tanulók megítélése a pedagógus szemszögéből attól függ, hogy az adott tanár milyen iskolában tanít és volt-e már ilyen gyermekkel tapasztalata. Az elfogadás és tolerancia témájához szorosan kapcsolódik még a multikulturális nevelés gyakorlata. A pedagógusok nagy része példaként a roma tanulók jelenlétét nagy kihívásnak tekinti. Ugyan nyílt rasszizmussal a legtöbb esetben nem lehet találkozni, viszont rejtett előítéletekkel annál inkább. Ez a jelenség a mindennapi élethelyzetekben, az utcán, a buszon, a vásárlás során is tapasztalható. Gyakran megfigyelhető, hogy a különböző kultúrák találkozásánál a másik csoport tagját illetlennek tartják, mert az nem úgy viselkedik, ahogy azt az első csoport saját tagjaitól elvárja. Azáltal, hogy egy idegen nem a másik által megszokott elvárásoknak megfelelően reagál, elbizonytalanítja az első csoport tagjait, akik így az idegenekkel szemben tartózkodóvá és gyanakvóvá válnak. A tolerancia hiánya és az előítéletek gyakran az ismeretlentől való félelemből fakadnak. Stephanie Dowrick ausztrál írónő szavaival élve: „A tolerancia leginkább azt az elkötelezettségünket fejezi ki, hogy senkinek az életét nem tartjuk előbbrevalónak a másikénál.”


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége