2021. december 5., vasárnap
A TISZA MENTE TERMÉSZETI SZÉPSÉGEI

Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum

Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum

 A füves lejtők jó legelőt adnak
A füves lejtők jó legelőt adnak

Figyelő ürge a fűben
Figyelő ürge a fűben

A rezervátum látogatóit információs tábla segíti
A rezervátum látogatóit információs tábla segíti

Gyurgyalag poszméhet fogott
Gyurgyalag poszméhet fogott

Homoki gyík
Homoki gyík

Több érdekes hagymafaj is él a fennsíkon
Több érdekes hagymafaj is él a fennsíkon

A nád magasra kúszott a löszfalon
A nád magasra kúszott a löszfalon

A löszfalakban már alig költ partifecske
A löszfalakban már alig költ partifecske

A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna–Tisza találkozásánál alluviális (folyóközi üledékkel feltöltött) síkságból kiemelkedő nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban. A plató összterülete 94 km², 16 km hosszú és 4–6 km széles, a 77 m tengerszint feletti magasságú környező síkságból csaknem 50 m emelkedik ki. A Titeli-fennsík tetejének tengerszint feletti magassága meghaladja a száz métert, a legmagasabb pont Mozsortól keletre található, közel a Tiszához.

Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum hivatalosan 2012-ben alakult meg . Őrszolgálat és adminisztrációs központ működik Titelen. A Tisza felőli meredek löszfalak a fennsík legértékesebb része (69 ha) az I. védelmi zónába tartozik. A fennmaradt löszgyepek, nedves gyepek és cserjések a II. zónában 246 hektárt ölelnek fel. A megművelt plató és a Tisza parti ültetvények, üdülőterületek képezik a III. zónát, amely a védőzónával együtt több mint 8500 ha.
A védett terület a Titeli-fennsíkon kívül magába foglalja a fennsík keleti oldalát mosó Tisza partját is Titel és Mozsor között, valamint a domb délnyugati lábánál fennmaradt legelőket. A természetvédelmi területen jelentős régészeti lelőhelyek vannak. A fennsík északi peremén a bronzkortól a korai vaskorig lakott Feudvar maradványait tárták fel. A terület geomorfológiai értékeit az eróziós karsztformák (löszvölgyek, löszpiramisok, löszszakadékok, löszmélyutak, suvadások) adják.

GAZDAG NÖVÉNYVILÁG

A löszplatón fennmaradt a sztyeppére jellemző élővilág. A fennsík legértékesebb részét a lejtős oldalak gyűrű alakú löszgyepsávja alkotja, melyben számos veszélyeztetett növényfaj található. A boreális maradványfajnak tartott vetővirág mellett tavaszi hérics, törpe nőszirom, sötét hagyma, az ereszes hagyma alfaja a Waldsein-hagyma, karcsú zsombor is megtalálható a területen.
A terület jellegzetes növénytársulását a kései pitypang és a vékony csenkesz jellemeznek. A meredek oldalakon a fésűs búzafű és a heverő seprőfű alkotnak. A Tisza felőli meredek oldalakon lévő erdőmaradványokban meghatározó fafajta a virágos kőris és a cserszömörce, míg a molyhos tölgy csak néhány helyen maradt fenn. A kúszónövények mellett több páfrányfaj is előfordul, például az aranyos fodorka és a hólyagpáfrány.
A Titeli fennsík növényzetét Borovszky Samu (1909): Természeti viszonyok – A Titeli fennsík és Telecska növényzete címmel a Magyarország megyéi és városai monográfiában dolgozta fel. Többek között ezt írja:
„A titeli fennsík voltaképpen nem egyéb, mint a Fruska Gorának a Duna által elvágott egyik nyúlványa, innen van, hogy a növényzete is jobbára hegyi jellegű s a szembeeső szlankaméni dombsorok flórjával azonos. A titeli fennsík és a Telecska hepe-hupás tetejét az agrikultúra foglalta le, itt tehát a növényzet vajmi gyér és kevésbé különös, annál bujább és érdekesebb a meredek párkányok, a völgyek és a szakadékok növényzete. Rendkívül hálás az itteni növények tanulmányozása. Az alföldi flórához szokott botanikust a fennsíki növények valósággal meglepik s az itteni kirándulások szebbnél szebb és ritkábbnál ritkább fajokkal bőven jutalmazzák.”

A FENNSÍK ÁLLATVILÁGA

A Titeli-fennsík Speciális Természeti Rezervátum löszfalaiban több madárfaj is otthonra talál. A lejtős partoldalakba vájja fészekodúját a gyurgyalag, amelynek jelentősebb állománya tér vissza költeni Afrikából minden tavasszal. Néhány évtizede még nagy számban költött, több ezres telepekben fészkelt a löszfalakban a partifecske. Az elmúlt 15-20 évben annyira megcsappant az Titeli-fennsík fecskeállománya, hogy keresve is alig található néhány tucat költőpár. Egész Európában vészesen csökken a fecskék száma. Az üresen maradó gyurgyalag és fecske kotorékokba előszeretettel költöznek be a verebek és a seregélyek. A nagyobb nyílású lyukakat még a vörös vércsék is el tudják foglalni. A környéken a ritka kerecsensólyom költését is sikerült dokumentálni. Eddig a rezervátum területén 140 madárfaj jelenlétét sikerült bizonyítani, a löszplatóhoz köthetően, a rezervátum területén több mint száz madárfaj fordul elő, közülük a mintegy 80 faj rendszeresen vagy időszakosan költ is. Ennek nyomán a rezervátum és környéke nemzetközi jelentőségű madárélőhely, IPA terület.
A kétéltűek és a hüllők közül a rezervátumban előfordul a haragos sikló és a homoki gyík is. Míg az emlősök közül legértékesebb a mindenfelé megritkult, de az itteni lejtős pusztákon, a löszplató és a közeli Lok falu közötti legelőn még szép számban élnek ürgék.