2024. április 26., péntek

Hagyománytisztelet és szorgalom

Simon Julianna és az általa készült viselet

Simon Julianna és az általa készült viselet

Topolyán, a Művelődési Ház kiállítótermében négy helybeli kézimunkacsoport legújabb munkáiból nyílt szemet gyönyörködtető kiállítás. A kiállító csoportok között van a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat kézimunkacsoportja, melynek koordinátora, Simon Julianna maga is ügyes kezű kézimunkázó, kézműves. Ezúttal négy rongybabával, egy felnőtt népi viselettel és néhány szőttessel mutatkozott be.

– Én még szinte a hagyományokban nőttem fel Csókán. Gyermekkoromban is nagyon szerettem babázni, és két évvel ezelőtt adódott az alkalom, amikor Zentán viseletkészítő tanfolyam indult, ott tanultam meg a felnőttviselet-darabokat varrni. Itt egy mellévarrott ujjú női ingváll látható, derékban ráncolt szoknya, egy fekete kötény, melynek a fodorja külön technikával ráncolt, és a kézbe való kendő, amely slingelt. A rongybabákat is felöltöztettem hagyományos paraszti öltözékbe, a nagymama fekete klott, az anyuka világosabb színű klott ruhába, a két gyereklány pedig ciccbe öltözött, egy 5–6 éves, a másik pedig egy iskolás korú, komolyabb öltözékkel. Topolyán most láthatók először, de Zentáról, amikor befejeződött a tanfolyam, akkor Egerbe vitték a munkákat, és Magyarországon több helyen be lettek mutatva, majd Vajdaságban Óbecsén és Temerinben is. Szeretek hímezni is, de jobban kedvelem a szövést. Gyapjúszövésre van szakmai képesítésem, Lakatos Marika volt az oktatóm tizenvalahány éve, és azóta gyapjúszőnyegeket meg rongyszőnyegeket készítek.
Simon Julianna azt is elárulta, hogy a nyugdíjas-egyesület sportszakosztályának is tagja, és a Mega mozaik civil szervezetben is aktív, ahol gyerekeknek igyekszik átadni játékos módon a régi, hagyományos kézműves foglalkozásokat. S mindemellett a Vajdasági Kézimunkakedvelők Szövetségének alelnöke is. Végül felhívta a figyelmet a szövetség aktuális pályázatára.

A kiállított rongybabák

A kiállított rongybabák

– A komakendő a paraszti háztartás legdíszesebb textiliái közé tartozott. Ha egy családban új gyermek érkezett, akkor a közeli hozzátartozók étellel látták el a gyermekágyas asszonyt. Az egymásra rakott edényeket a komakendő közepére rakták, szorosan összekötözték, a csomót megmarkolták és így vitték. Mi most komakendők készítésére ösztönözzük a kézimunkázókat. Gondolom, a téli időszakra ez egy szép feladat lesz.