2024. március 19., kedd

Egy pillanat történése

Szombaton a KDSZ-ben mutatja be új előadását a Nyári Mozi Színházi Közösség

Csodálatos hétköznapok címmel készített új előadást a kelebiai székhelyű Nyári Mozi Színházi Közösség. A bemutatóra szombaton 19.30-kor kerül sor a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban.

A Csodálatos hétköznapok című előadás sajtótájékoztatója (Fotó: Lukács Melinda)

A Csodálatos hétköznapok című előadás sajtótájékoztatója (Fotó: Lukács Melinda)

– A Nyári Mozi Színházi Közösség előadását 88 földöntúli beszélgetés ihlette. 1943-ban, amikor az igazságot csak sejteni lehetett, de hollétét elfedte a könyörtelen háború sötétje, négy fiatal budapesti művész, Strausz Lili, Dallos Hanna, Kreutzer József és Mallász Gitta egy elzárt budaligeti házban az angyalokkal folytattak párbeszédet. A szeánszok résztvevői közül egyedül Mallász Gitta élte túl a második világégést. Az általa lejegyzett és évtizedekkel később nyilvánosságra hozott Az Angyal válaszol című dokumentum az elhivatottságukban erős, végsőkig kitartó alkotók üzenetét tolmácsolja – áll az előadás leírásában.

A Csodálatos hétköznapokat Döbrei Dénes rendezte, aki a tegnapi sajtótájékoztatón a produkció létrejöttétől beszélt:

– Franciaországban jutottam hozzá Az Angyal válaszol magyar kiadásához, és könyvelemzéseken is részt vettem. Azóta is foglalkoztat ez a történet, és az is, hogyan lehet színpadra állítani egy olyan írást, ami nem színpadi mű és nem is regény, hanem inkább naplójegyzetek, gondolatok leírása. Sokáig úgy éreztem, hogy nem szabad ezzel bármit is kezdenem, nem éreztem magamat erre feljogosítva, hiszen nem éltem meg azt az állapotot, amelyben a beszélgetések zajlottak. Az előadás valójában egy pillanat történése, amikor Gitta visszatekint és ott látja a barátait, akik nem hagyják el, vele maradnak – hallottuk egyebek közt Döbrei Dénestől.

Oláh Tamás, az előadás dramaturgja azt emelte ki, hogy különleges élmény volt számára foglalkozni ezzel a történettel:

– Dokumentumként van aposztrofálva ez a szöveg. Egy izgalmas költői nyelv az, amelyen beszélgetnek a résztvevők és a létezés kérdéseit járják körül, sokszor kinyilatkoztatásszerűen és egyáltalán nem dramatikus formában. Ez egy sűrű gondolati szövet, amelyet az előadásban megpróbálunk átélhetővé tenni, inkább a mozgásra alapuló nyelven. Főként a mozdulatok és a vizualitás dramaturgiája működteti ezt az egészen sajátos nyelvű előadást – fejtette ki Oláh Tamás.

Az előadás szereplői Ábrahám Máté, Nagy Karina, Pámer Csilla, Varga Heni és Verebes Andrea, a zeneszerzője Konstantin Stefanović.

Verebes Andrea szerint a szürke hétköznapokban is megjelenhet ez a történet:

– Inkább belső hangnak nevezném. Remélem, hogy a létezését át tudjuk adni a nézőknek és egy újabb fényt megvillantani, amire eddig talán nem figyeltek – mondta Verebes Andrea.

Varga Heni az egység fontosságát hangsúlyozta:

– Ez az előadás készítése során is bebizonyosodott a számomra, hogy egység nélkül nehéz létezni a színpadon és az életben is. Ezt kereshettem, nem egyedül – hallottuk Varga Henitől.

Nagy Karina arról beszélt, hogy élete legkülönlegesebb próbafolyamatában volt része:

– Kis csapatunkkal a nyár folyamán napokra is elvonultunk és ilyenkor együtt éltünk, együtt léteztünk. A hétköznapi teendők közben folyton a szöveggel foglalkoztunk. Ezekből a találkozásokból jött létre az előadás – tudtuk meg Nagy Karinától.

A produkció megtekintését Pámer Csilla is szívből ajánlja:

– Ez az előadás egy meditatív pillanat lesz, amikor meg tudunk állni ebben a rohanós, zűrzavaros világban, és kicsit arra figyelni, ami belül van, ami lényeges, és amiről valami mindig elvonja a figyelmünket – mondta Pámer Csilla.