2024. április 25., csütörtök

Előtérben az egészségügy

Siniša Mali: A kiadások növelése nem ingatja meg az ország gazdasági stabilitását

A köztársasági képviselőház napirendjén az idén immár második alkalommal szerepel az állami költségvetés átütemezése. A módosításra a koronavírus-járvány miatti nehézségek enyhítése érdekében van szükség, és elsősorban az egészségügyi rendszer megerősítését, új kórházak megépítését, valamint a meglévő egészségügyi intézmények épületeinek tatarozását és a felszerelések felújítását tervezik. Siniša Mali pénzügyminiszter tegnap a költségvetés átütemezésének ismertetésekor azt is elmondta, arra is odafigyeltek, hogy továbbra is támogatni fogják a mezőgazdaságot, és nem hanyagolják el a nagyberuházások megvalósítását sem.

Ótos András archív felvétele

Ótos András archív felvétele

A pénzügyminiszter beterjesztése szerint az állami költségvetésben azért van szükség a módosításra, mert a bevételeket 1.292,4 milliárd dinárra tervezték, míg a kiadások 1.774,4 milliárd dinárra nőttek, vagyis a költségvetés 483 milliárd dinár hiánnyal számol. Kiemelte, a tervezett hiány nem veszélyezteti az ország makrogazdasági stabilitását. Sőt, az ország helyzete nem tér el sokban az európai országok többségétől. Szerbia arra törekszik, hogy az államadósság ne haladja meg még ebben a nehéz gazdasági helyzetben sem a GDP 60 százalékát. Szavai szerint az ország pénzügyi helyzete stabil.

A pénzügyminiszter elmondta, külön keretet irányoztak elő a járvány elleni küzdelemre, így 9 milliárd dinárt fordítanak egy-egy COVID-kórház megépítésére Kruševacon és Belgrádban. Emellett több belgrádi kórházban végeznek felújítást, de Aranđelovacon, Prokupljéban, Loznicán, Leskovacon, Valjevóban, Pirotban, Vranjéban, Smederevska Palankán, Verbászon, Nagykikindán is terveznek beruházásokat, és újítanak a Vajdasági Klinikai Központban is. Elmondta ugyanakkor, hogy az év végéig az egészségügyi dolgozók 10.000 dináros egyszeri támogatást kapnak.

Mali kitért arra is, hogy folytatják a megkezdett nagyberuházások körüli munkálatokat, a Belgrádi kerülőút befejezését, a Morava korridort, a vasúti infrastruktúra fejlesztését és a mezőgazdasági termelőknek is külön támogatást irányoztak elő 5 milliárd dinárral nagyobb összegben. A nyugdíjakat 5,9 százalékkal növelik január elsejétől, illetve a minimálbér is 6,6 százalékkal nő majd a következő évtől. Kiemelte, arra törekednek, hogy véghezvigyék a Szerbia 2025 programot, ez az elkövetkező években 14,5 milliárd eurós beruházást követel meg az országtól.

Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában rámutatott, pártja támogatni fogja a költségvetés átütemezését, hiszen támogatást nyújt azoknak, akik talán a legsúlyosabban érintettek, a szállodatulajdonosoknak is, akik vendégágyanként 350 eurós támogatást, szobánként pedig 150 eurós támogatást kapnak. Ugyanakkor új javaslattal állt elő, hogyan tudnák a bankok a vállalkozókat tovább támogatni. Szerinte a hitelelbírálás idejét, valamint a kamatokat 0,5 százalékkal kellene csökkenteni.

Több állami költségvetésből támogatott nagyberuházást is megemlített, közöttük a szabadkai Népszínház felújítását, amelyre a költségvetés 218 millió dinárt irányoz elő. Folytatódik a palicsi élményfürdő építése is, illetve az Y-elágazás feletti felüljárók megépítésének kérdése is megoldódni látszik, vagyis 500 millió dináros beruházással megoldódik a kelebiai gazdák gondja és az autópálya ezen szakasza is biztonságosabbá válik. Elmondta, a vasúti infrastruktúra felújítása sem kerülte el az állam figyelmét, így a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítása sem. Bővítik majd a Horgos–Röszke határátkelőt, valamint külön eszközöket láttak elő a Belgrád–Nagybecskerek gyorsforgalmi út megépítésére, az Újvidék és Ruma közötti gyorsforgalmi útra, a nagykikindai vízgyár megépítésére, valamint Óbecsénél a tiszai gát megépítésére.

Úri Emese, a VMSZ képviselője az egészségügy szemszögéből szólt hozzá a költségvetéshez. Elmondása szerint a primáris egészségügyi ellátás megerősítésre szorul, hiszen a járvány is megmutatta, a legnagyobb teher éppen az általános orvosok vállán van. Az egészségházakban pedig a diagnosztikai fejlesztésre fektetné a hangsúlyt. Kiemelte, célravezetőbb megoldást kell fordítani az orvosok és egészségügyi nővérek itthon tartására. Elsősorban a fiatal orvosok ösztönzésére kellene megoldást találni, hogy a fiatal szakorvosok ne külföldön keressenek megélhetési lehetőséget, hanem itthon kamatoztassák tudásukat. Kiemelte ugyanakkor, hogy az egészségügyben olyan személyek is dolgoznak, akik nem a gyógykezelésben tevékenykednek, de munkájuk nélkülözhetetlen. Az ő fizetésük megemelésének fontosságára is felhívta a figyelmet.

Fremond Árpád, a VMSZ képviselője a kistermelők nyugdíjbiztosítását érintő gondok kapcsán szólalt fel. Elmondta, hosszú évek óta aránytalanul magas nyugdíj-biztosítási járulékok terhelik őket. A mezőgazdasági minisztérium már foglalkozott a kérdéssel, egy olyan modell felállításán dolgoznak, ami alapján a termelők a megvalósított bevétel után fizetnék a járulékaikat. Megoldást kell találni a felgyülemlett adósság törlesztésére is, amely elérte a 2 milliárd eurót. Egy olyan ütemterv kidolgozására van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a rendszeres törlesztőknek leírják a felhalmozott kamatot. Siniša Mali reagálva a felszólalásra, elmondta, a kérdés kapcsán már tárgyalt Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy jövőre megoldást találnak a kistermelők gondjaira.

A képviselők vitára szánt idejét Ivica Dačić a rendelkezésre álló 5 helyett 10 órára növelte, hogy mindenki véleményt fűzhessen a költségvetéshez. Elmondta ugyanakkor, hogy várhatóan csütörtökön szavaznak a napirendi pontról, akárcsak a fertőzőbetegségekkel szembeni védelemről szóló törvény módosítási javaslatáról.