Az új realitás

Ellentmondásos nyilatkozatok hangzanak el a napokban az egészségügyi rendszer stabilitásának a vonatkozásában. Az egészségügyi minisztérium tisztségviselői szerint ugyanis egyre kevesebb szabad ágy áll a Covid-páciensek rendelkezésére és mind több kórházi részleget kénytelenek Covid-részleggé átalakítani, például Darija Kisić Tepavčević pénteki értékelése szerint semmi ok az aggodalomra, elegendő hely áll rendelkezésre a kórházak elfekvő osztályain.

Az államvezetés újfent elmulasztotta megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszer felkészülhessen a járvány aktuális hullámára, noha egyértelmű volt, hogy ez elkerülhetetlen – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Rade Panić altatóorvos, az Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke. Úgy tűnik, hogy a politikum kizárólag a júniusban megtartott választások előtti, majd az azt követő, valamint a 2022-re bejelentett rendkívüli választásokra való felkészülésre összpontosít, megfeledkezve közben minden egyéb prioritásról – emelte ki, és hozzátette, ha már muszáj volt az idén megtartani a választásokat, esetleg gyorsabban megalakíthatták volna a hatalmi struktúrákat. Már csak azért is, hogy az egészségügyben megejthessék a szükséges intézkedéseket, egyebek mellett a foglalkoztatás növelését. Jelenleg éppen annyi munkanélküli orvost és egészségügyi nővért tartanak nyilván, mint amennyire az egészségügy zavartalan működéséhez egyébként szükség volna – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, majd arra is rámutatott, hogy nemcsak az okoz gondokat, hogy nem alkalmaznak elegendő egészségügyi dolgozót, hanem az is, hogy a komolytalan hozzáállás miatt a SARS-CoV-2 számos egészségügyi intézménybe bekerült, és a nem Covid-páciensek mellett egészségügyi dolgozókat is megbetegített. Azoknál a pácienseknél, akiket valamilyen vizsgálat vagy beavatkozás okán kórházban kell elhelyezni, szerológiai tesztet végeznek el, ám az ellenanyag a fertőződés után nem alakul ki azonnal, így kerülhetett be számos fertőzött páciens a kórházakba – mondta Rade Panić, hozzátéve, hogy védőfelszerelésből sincsen mindenhol elegendő, némelyik belgrádi egészségház vonatkozásában azok az értesülései, hogy az orvosok 6 munkanapra összesen 3 védőmaszkot kapnak, noha legalább 12-t kellene.

A MAGÁNSZFÉRA IS BEKAPCSOLÓDHATNA

– Belgrádban és Kruševacon Covid-kórházat építenek 60 millió euróból. Ha ezeket esetleg sikerül is a megfelelő egészségügyi felszereléssel ellátni, nem egyértelmű, hogy ki fog bennük dolgozni. Emellett különböző csarnokokban alakítanak ki kollektív létesítményeket, noha már javában tombol a járvány, ahelyett, hogy például minden egyes régióban egy teljes kórházat Covid-kórházzá alakítanának át, hiszen így az adott térség többi kórháza kizárólag a nem Covid-pácienseket fogadhatná. Senki nem igyekszik nyomon követni, hogy a bizonyítottan fertőzöttek kivel kerültek kapcsolatba, de a tesztelés vonatkozásában is számos kérdés merül fel. Annyit tudunk, hogy egy-egy nap leforgása alatt mennyi tesztet végeznek el, azt viszont nem, hogy ebből mennyi a PCR-teszt és mennyi a szerológiai, amelynek szintén több fajtája van. Azt sem közlik, hogy a naponta elvégzett tesztek közül mennyi az először elvégzett és mennyi a már bizonyítottan fertőzöttek fertőzöttségi státusa ellenőrzésének céljából elvégzett teszt. Amíg nem ismerjük a pontos statisztikai mutatókat, fogalmunk sincsen, hogy mi a valós járványhelyzet. Ami az intézkedéseket illeti, képtelenek vagyunk egyensúlyt teremteni. Egyesek semmilyen korlátozást nem foganatosítanának míg mások a legszívesebben ismét bezárnának bennünket az otthonainkba. Elmulasztottuk megtenni a szükséges lépéseket addig, amíg a térségben valóban Szerbiában volt a legjobb a járványhelyzet. Korlátozni kellett volna a szabad beutazást, valamint legalább a középiskolások és bizonyos karok hallgatóinak a tekintetében a tantermi oktatást, hiszen az említett korosztálynak nincsen szüksége szülői felügyeletre, ám éppen ők azok, akiket a tudomány, gazdag társadalmi életük okán, az első számú vírushordozók között említ. Biztos forrásokból tudom, hogy az oktatási intézményekben közel sem annyira jó a helyzet, mint egyesek állítják, főleg nem a tanárok fertőzöttségi státusának tekintetében. Arról se feledkezzünk meg, hogy miközben tombol a járvány, Novi Pazarban Lidl üzletet nyitottak, Belgrádban pedig megnyitották a Balkán legnagyobb bevásárlóközpontját. Milyen példát mutattak ezzel az embereknek? Vajon mivel lehetne érvelni a polgároknak, hogy ne szervezzenek családi ünnepséget és egyéb gyülekezést, hiszen azt látják, hogy néhol akár ezer személy is gyülekezhet?! – fogalmazott Rade Panić.

Beszélgetőpartnerünk a folytatásban ismét rámutatott, hogy az igencsak válságos helyzetnek a nem Covid-páciensek is kárát látják, hiszen nem részesülnek megfelelő ellátásban, sokan közülük már most nem vehetik igénybe a számukra olykor nélkülözhetetlen egészségügyi szolgáltatást. Az sem világos, hogy ilyen körülmények között miért nem próbálják meg bevonni a rendszerbe a magánalapítású egészségügyi létesítményeket úgy, hogy azok elsősorban a nem Covid-pácienseket lássák el, vagy az egészségbiztosítási alap, vagy a költségvetés terhére – emelte ki Rade Panić, aki szerint ez az intézkedés is hozzájárulhatna ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer egy adott pillanatban ne omoljon össze.

AZ ÁLLAM NEM VARÁZSLÓ