2024. március 28., csütörtök

A magyarság létét és mibenlétét kutatta

Zomborban dr. Kiss Lajosnak avattak emléktáblát

A 120 éve született dr. Kiss Lajos akadémikus, zenetudós emlékére szülővárosában, Zomborban november 7-én felavatták az emléktáblát a Magyar Polgári Kaszinó székházában. Az emléktábla elhelyezése a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a zombori Magyar Polgári Kaszinó és a Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében valósult meg.

A Zomborban született zenetudós pályájának, életének helyi vonatkozásait dr. Karcher Erzsébet, a Kaszinó elnöke taglalta, majd hangsúlyozta, feltett szándékuk beépíteni a helyi köztudatba dr. Kiss Lajos nevét, szellemiségét. Az elnök asszony köszöntötte a vendégeket: mgr. Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Szlákó Józsefet, az MNT tagját, Pribilla Attila segédpolgármestert, dr. Szőke Annát, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökét, mgr. Pastyik László irodalomtörténészt, akitől az emléktábla ötlete származik, Sutus Áront, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, Móger Tímeát, a VMMSZ elnökségi tagját, Pelt Ilonát, a VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezetének elnökét, dr. Silling István nyelvjárás- és néprajzkutatót, művelődéstörténészt.

Dr. Szőke Anna egyebek mellett a következőket mondta el az ünnepi emléktábla-avatás, dr. Kiss Lajos szellemi öröksége kapcsán: „Kiss Lajos a magyar népzenekutatás kivételes gyűjtőszenvedéllyel megáldott egyénisége. Rajeczky Benjámin szerint élő cáfolata volt annak a tévhitnek, hogy az anyaggyűjtés kora lejárt. Szlovák és horvát területre is kiterjedő munkája nyomán, nemcsak a dallamtérkép fehér foltja tűnt el sorjában, hanem az anyag is új típusokkal gazdagodott. Pályafutása során mintegy 20 ezer dallamot gyűjtött.” Kiss Lajos, Zombor szülötte, a bölcsészettudományok doktora és a zenetudományok kandidátusa.

Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke ünnepi beszédében, egyebek mellett Bodor Anikó népzenekutatót idézve elmondta, Kiss Lajos rendkívül intenzív gyűjtőmunkájának köszönhető a magyar nyelvterület déli részének népzenei feltárása is, sok vidéken ő volt az első, gyakorlatilag az egyetlen, aki gyűjtött. A továbbiakban az MNT-elnöke így nyilatkozott:

– Kiss Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából valójában nemcsak neki, hanem annak a délvidéki magyar közösségnek is emléket szeretnénk állítani, amely őt fölnevelte, és amelyről a szintén zombori Herceg János 1941 decemberében az általa szerkesztett Kalangyában így írt: ,,Sajátos lelkiség és jellegzetes kisebbségi szellem alakult ki Kiss Lajosban. Huszonhárom év hatásait megtagadni vagy máról holnapra levetni, lehetetlenség. Erre nincs is szükség. Magyarság csak egy van és ehhez a magyarsághoz mindig ragaszkodtunk, és hogy e magyarság egységébe a Délvidék a maga külön színeivel is beletartozik, természetes. Kiss Lajos egész életében ezt tanúsította…”

Mgr. Pastyik László irodalomtörténész beszédében egyebek mellett a népi irodalommal is foglalkozó Féja Géza szavait idézte Kiss Lajossal kapcsolatban:„Szeretem ezeket a mélyen ülő és álmosnak tetsző magyar szemeket. Szeretem ezt a magyar típust, mely látszólag passzív, nem tolong a közéletben, nincsenek politikai vágyai és fáradtan leejti a fejét, midőn az örök pohárköszöntők baritonja zengeni kezd. Látszólag passzivitása mérhetetlen szívósságot, konokságot, munkakedvet és hősies állandóságot rejt. Az én Kiss Lajosom hosszú esztendők során Délvidék magyar vándora volt, ám nem politikai portékát vitt a tarsolyában, hanem a magyarság létét és mibenlétét kutatta. Etnográfus, folklorista, zenész és szociológus volt egy személyben. Nem élvezett segélyt vagy ösztöndíjat, nem kapott jutalmat, a Kőrösi Csomák puritánsága vezérelte útjain, a délvidéki magyar nép belső életének ő az egyetlen sáfára…”

Dr. Kiss Lajos zombori emléktábláját, a Dudás Sándor topolyai származású szobrászművész által készített domborművet mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke és Dr. Karcher Erzsébet, a Magyar Polgári Kaszinó elnöke leplezte le. Az ünnepi műsorban hegedűjátékkal fellépett Csonka Ferenc, Halmos Béla-vándordíjas prímás, továbbá a horgosi Bartók Béla asszonykórus, Kiss Lajos gyűjtéséből való énekszámokkal.