2023. február 1., szerda

„Isten hozott Muzslán!”

Sziveri János költő mellszobrát avatták fel szülőfalujában

Sziveri János fiatalon elhunyt, Sinkó-díjas, vajdasági költő mellszobrát avatták fel szombaton szülőfalujában Muzslyán, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székháza előtt. A szobor a vajdasági születésű, a magyarországi Csongrádban élő Dudás Sándor szobrászművész alkotása.
Sziveri János költő 1954-ben született Muzslyán és 1990. február elsején hunyt el Budapesten - 36 évesen.  Életútjáról és munkásságáról Kovács Jolánka, a Szíveri János Művészeti Színpad művészeti vezetője beszélt.

Kovács Jolánka és Hajnal Jenő leplezték le a mellszobrot (Fotó: Kecskés István)

Kovács Jolánka és Hajnal Jenő leplezték le a mellszobrot (Fotó: Kecskés István)

– Költőként azt vallotta, hogy „senki sem szabhatja meg, hogyan és mit írjon”. Nem volt politikus költő, csak érzékeny mindenre, a társadalom és közvetlen környezete valamennyi rezdülésére, a kompromisszumkészség pedig egyszerűen hiányzott belőle. A Sziveri színpadnak régi álma teljesült azzal, hogy névadó költőnk immár ilyen értelemben is köztünk van. Elgondolkodva néz a falu központja felé. Isten hozott Muzslán, Sziveri Jancsi! – mondta Kovács Jolánka.
Muzslyáról indult, hogy Mostaron, Becskereken, Újvidéken, Temerinen, Csantavéren és Szabadkán keresztül eljusson életének utolsó állomására, a budapesti bérlakásig. Bántások, üldöztetések és egzisztenciális mélypontok jellemezték a sorsát. Életében öt verseskötete látott napvilágot, posztumusz kötetként még hat jelent meg. A versírás mellett képzőművészettel is foglalkozott. 

– Harminc év és nyolc hónap után vagyunk: mióta távozott. Sorai ma is éledő és élesztő szavak füzére. Útirány? Útirány. Füzér? Nem biztos. De a szó maradt – a vers maradt! Áradnak belénk, vagy maradnak sokszor rajtunk kívül? Vagy mi maradunk kívülük? – tette fel a kérdést beszédében Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.


Sziveri Emese, a költő unokája is szavalt az avatóünnepségen (Fotó: Kecskés István)

Sziveri Emese, a költő unokája is szavalt az avatóünnepségen (Fotó: Kecskés István)


A Sziveri János Művészeti Színpad 1992 óta őrzi költő szellemiségét, maga köré gyűjtve a művészet valamelyik ágával foglalkozó fiatalokat. Szobrát az ő kezdeményezésükre, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával sikerült felállítani.
– Ritka alkalom, ritka pillanat vajdasági magyar költőnek szobrot állítani, de még ritkább pillanat, ilyen nagyszerű, nagy költőnek. Aki nem csak a miénk, hanem mindenhol, ahol magyarul szólalnak meg, ott el tudja mondani azt, hogy mit jelent egy olyan világban, amely körülvesz bennünket úgy élni, hogy megőrizzük hitelességünket, megőrizzük emberségünket, becsületünket és magyarságunkat, mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
– Rengetegen voltunk a hatvanas évek végén, mert megfiatalodott a közösségünk és egy igazi kirajzásnak voltunk a tanúi. Kerestük egymást, olvastuk egymás verseit. Fejből tudtuk egymás verseit, osztotta meg Tari István, költőtárs Sziveri Jánoshoz kötődő élményeit az egybegyűltekkel.
A szoboravatón fellépett Kónya Sándor versénekes, valamint Molnár Lábadi Csilla, Sziveri Emese és Mák Andrea, a Sziveri János Művészeti Színpad szavalói. A kegyelet virágait Sziveri János szobránál Csorba Béla író és Ispánovics Endre, a Sziveri János Művészeti Színpad elnöke helyezte el. 

Csorba Béla írótárs elhelyezi a kegyelet virágait

Csorba Béla írótárs elhelyezi a kegyelet virágait