2024. április 19., péntek

A vajdasági méz hírnevének öregbítői

A magyarkanizsai üzem két és fél éve vásárolja fel és forgalmazza a tartományban élő méhészek mézét

A méhészet Szerbiában az elmúlt években fellendülőben volt. Két évvel ezelőtt még arról számoltak be a szerbiai médiumok, hogy országunk egyre több mézet szállít ki külföldre. 2018 májusában a tartományunk legnagyobb mézintegrátora, a Tisamed is elindította mintegy 1000 tonnás kapacitással rendelkező mézüzemének a működését, hogy azóta is sikerrel ötvözze a régió mézforrását egy újonnan kialakított mézfeldolgozási technológiával, ami saját laborral és jól felépített minőségügyi követelményrendszerével tudja garantálni a partnereinek a méz állandó és magas minőségét. Az elmúlt két és fél évben elért eredményekről, a méhészet jelenlegi helyzetéről Körmöci Zoltánnal, a Tisacoop fejlesztési és kiviteli igazgatójával, Domorád Józseffel, a Tisamed mézfelvásárlási vezetőjével és Mészáros Katalinnal, a cég mézüzemének és laboratóriumának a vezetőjével beszélgettünk.

A magyarkanizsai cég a legnagyobb mézintegrátor Vajdaságban (Fotó: Horváth Zsolt)

A magyarkanizsai cég a legnagyobb mézintegrátor Vajdaságban (Fotó: Horváth Zsolt)

– Mi teljesen új szereplőként jelentünk meg a mézpiacon, s ezért az üzem mellett magát a kollektívát is fel kellett építeni. Azokat a kulcsembereket, akik ezt működtetik – mondta Körmöci Zoltán.

Ezt a részét sikeresen el is végezték, s felépítették a csapatukat és sikerült egy elég jó kapcsolatot is kialakítaniuk a vajdasági méhésztársadalommal, hiszen a Prosperitati Alapítvány által támogatott projektumnak az volt a lényege, hogy a vállalat a tartományban élő méhészeket felkarolja, integrálja őket. Ennek érdekében a magyarkanizsai vállalat számos rendezvényt, méhésztalálkozót szervezett, ahol megismertették magukat a méhészekkel. A vállalat igazgatója szerint a működésük óta ugyan messze vannak a tervezett kapacitás elérésétől, mivel éves szinten egyelőre még csak 200–300 tonnányi mézet dolgoznak fel.

– Az idei év volt az, amikor nagyobb tervekkel indultunk el, de sajnos az időjárás közbeszólt és e tekintetben egy nagyon rossz évet zártunk. Ugyanez a helyzet a közép-európai régió többi országában is, s igencsak elmaradtak azok a számok, amiket terveztünk – ecsetelte Körmöci, és egyben azt is elmondta, hogy azért sikerült mézet felvásárolniuk és a vásárlói körüket is sikerült kibővíteniük. Így főleg külföldre: Ausztriába, Lengyelországba, Bulgáriába szállítanak ki mézet, de kapcsolatban vannak ázsiai, illetve közel-keleti partnerekkel is, akik úgyszintén érdekeltek. Valamint Szlovénia mellett a balkáni régió országaival is vannak kapcsolataik, és persze ki kell emelni a hazai piacot is.

– Bízunk benne, hogy a jövő év a felvásárlás szempontjából mindenképpen jobb lesz. S nagyobb volument is el tudunk majd könyvelni – hangsúlyozta ki az üzem igazgatója.

Az idei esztendőben egyébként mintegy 500 aktív méhészetük van, s ezek kétharmada vajdasági, az idén pedig már a szerbiai méhészek egy részét is sikerült csatlakoztatni a rendszerükhöz – ecsetelte Domorád József, a Tisamed mézfelvásárlási vezetője, s kiemelte, hogy ezt természetesen tovább szeretnék folytatni az elkövetkező időszakban is, hiszen megteremtődtek a feltételek, hogy akár Szerbia egész területéről fel tudják vásárolni a mézet.

Domorád elmondta azt is, hogy a szerb állam kaptáranként 800 dináros támogatást biztosít a méhészeknek, amit csak kérniük kell, viszont a gond az, hogy ezt a szubvenciót igencsak nagy késéssel folyósítják. Így annak ellenére, hogy a méhészeti idény véget ért, ezek a támogatások még nem érkeztek meg. Ezenkívül problémát jelent az ellenőrizetlen és nagymértékű vegyszer-használat, ami különösen a tavaszi időszakra jellemző – magyarázta a szakember és hozzáfűzte, hogy ez kedvezőtlenül hat a beporzásra, másrészt mérgezés jelentkezhet a méhesekben, s óriási kérdés, hogy az év végére fel tudnak-e javulni a méhcsaládok. Domorád szerint egyes legelők túlnépesedése is problémát jelenthet, mivel az idény alatt úgyszintén ellenőrizetlenül történik a kaptárak kihelyezése.

– Nincs egy koordinációs szerv, amelyik meghatározná azt, hogy egy adott területen mennyi kaptárt lehet kihelyezni, és ezért egyes helyeken össze tud tömörülni akár ezer kaptár is, más területeken pedig lehetséges, hogy szabadon állnak a földterületek – magyarázta Domorád.

A magyarkanizsai Tisamed a vele szerződésben lévő termelőket cseregöngyöleggel, mézek tárolására alkalmas hordókkal támogatja, amiket bizományba adnak. Ezen kívül egy bizonyos mértékig segítséget tudnak nyújtani méhészeti eszközök, input anyagok beszerzésében, aminek az értékét a méz átadásakor levonják. Különböző képzéseket is szerveznek számukra, hogy ezzel is elősegítsék a tudásuk gyarapodását.

A csomagolórészleg (Fotó: Horváth Zsolt)

A csomagolórészleg (Fotó: Horváth Zsolt)

Szerbiában a tavaly októberi adatok szerint a mezőgazdasági termelők 5,3 százaléka foglalkozik méhészettel, a kaptárok száma pedig 914 ezer, azzal, hogy ez a 2018-as statisztikai adatokhoz képest növekvő tendenciát mutat, és a becslések szerint évente 43,7 ezerrel több kaptárt használnak méhészkedésre, s ezért a Köztársasági Statisztikai Hivatal becslései alapján két év múlva mintegy egymillió kaptárban fognak majd méhészkedni az ország területén. (Forrás: Nova Ekonomija) A legnagyobb növekedés egyébként Vajdaság területén volt tapasztalható (68,4%), tartоmányunkat pedig Šumadija követi 37,3 százalékkal. Domorád szerint Szerbia éves méztermelése 6–9 ezer tonnára tehető, s ebből 2000 tonna feletti a kivitelre szánt méz.

– A szerbiai méztermelésnek bőven van hova fejlődnie – jegyezte meg Körmöci Zoltán, s hozzáfűzte, hogy nálunk nagyon sok kis méhészet van, s kevésbé szervezettek és kevésbé szakavatottak, s ezért a jövőben fejlődnie kellene ennek az ágazatnak, s a méhészeknek nagyobb figyelmet kellene kapniuk az állam részéről, de ugyanakkor a méhészeknek is egyfajta fejlődésen kellene átmenniük, amivel magasabb fejlődési szintet tudnának elérni a tudásukban és a hozzáállásukban.

– A vállalatunk is a méhészek egy eléggé széles spektrumával dolgozik, akik között vannak nagy tapasztalattal rendelkező és nagyon jó méhészek, s vannak, akik kevésbé tapasztaltak és viszonylag kis családdal dolgoznak, s nem a kellő figyelemmel, szakértelemmel kezelik a méheiket. Ebből adódik az, hogy Szerbiában nagyon nagy a bejegyzett méhészetek és méhcsaládok száma, viszont a hozamokat illetőleg elmaradunk a magyarországihoz képest – ecsetelte az igazgató, s beszámolt arról is, hogy a Tisamed keretén belül négyfajta mézzel foglalkoznak elsősorban. Ez pedig az akác-, a virág-, a hárs- és a selyemfűméz, ami a portfóliójukban is megtalálható, de emellett felvásárolják a repcemézet is. A vállalatban egyébként folyamatos fejlesztések vannak. Ennek kapcsán Körmöci elmondta, hogy saját laboratóriummal rendelkeznek, ahol folyamatosan nézik azt, hogy melyek azok a műszerek, amire még szükségük lehet, s amivel még pontosabbá tudják tenni a méréseket, mert számukra nagyon fontos a méz minősége.

– A felvásárlás során nagyon oda kell figyelnünk, hogy megfelelő mézet vásároljunk fel, s itt gyakorlatilag az antibiotikumok, a gyomirtószerek aránya, és minden más tekintetben egyrészt meg kell felelnünk a szerbiai, másrészt pedig a külföldi előírásoknak – magyarázta Körmöci Zoltán, s elmondta, hogy külső laborokkal is együttműködnek.

– A laboratóriumot elsődlegesen a célból építettük fel, hogy az általunk felvásárolt és feldolgozott méz megfeleljen a hazai előírásoknak. Minden egyes mézmintát bevizsgálunk. Így az első körben kimegyünk a termelőkhöz és egy-egy mintát veszünk mindenkitől, hordóként, valamint egy úgynevezett kontramintát is veszünk, amit meghatározott ideig tárolunk – ecsetelte Mészáros Katalin, a Tisamed mézüzemének és laboratóriumának a vezetője, aki egyben elmondta, hogy mindegyik mintát nyilvántartásba veszik, majd pedig elkezdik a minták analízisét. Megvizsgálják a méz színét, nedvességtartalmát, a benne lévő szacharózmennyiséget, meghatározzák a benne lévő redukáló cukor mennyiséget (A redukáló cukrok olyan szénhidrátok, amelyek redukálószerként működhetnek a szabad aldehid- vagy szabad ketoncsoportok jelenléte miatt – a szerző megjegyzése) és a pollen meghatározását is elvégzik, mert ez nagy kihatással lehet a fajtaméz megítélésére. Ezen kívül az invert cukrot is meghatározzák (az invertáz nevű enzim bontó hatására képződő szőlő és gyümölcscukorból álló keverék, a mézeket is ezzel keverik fel, illetve ennek segítségével állítják elő a hamis mézet), ahogyan a savtartalmát is meghatározzák a mintáknak.

– Az így kapott elemzés után kapunk egy végleges adatot arról, hogy ez a méz megfelel-e a mi szabványainknak, vagy sem. Vagyis átvehető-e ez a méz, vagy pedig nem – hangsúlyozta Katalin, aki megjegyezte azt is, hogy mivel külföldre is szállítanak, így követniük kell az uniós előírásokat is. Ezért ez alapján a mézek belső kategorizálását is elvégzik, így egy első kategóriás méznek sokkal több követelménynek kell megfelelnie, mint amilyenek a szerbiai követelmények, amelyek nem mondhatók annyira szigorúnak.

– Ezen kívül egy úgynevezett kompozit mintát is készítünk, s meghatározzuk, hogy hány termelőnek a méze is van benne és ezeket külsős laboratóriumokkal is leellenőriztetjük különböző peszticidekre, antibiotikumokra.

Mészáros Katalin elmondta azt is, hogy a termelők által átadott méz minősége megfelelő, azzal, hogy azért vannak kisebb-nagyobb eltérések, ugyanis az időjárási helyzet miatt voltak évek, amikor az előírtnál magasabb volt a mézek nedvességtartalma, s ezért nem feleltek meg az előírásaiknak. De akadnak olyan mézek is, amelyekben nagyobb százalékban van jelen a cukor, illetve a mi területünkre is jellemző, hogy invert cukrot találnak a mézben. A pollenarány mértéke is jelent kisebb-nagyobb problémát, mivel egy akácméz esetében a szerb élelmiszerkönyv szerint meg van határozva a minimum pollenszázalék, viszont bizonyos esetben a termelő által mondott akácméz nem felel meg ennek az előírásnak, és ezért nem tudják akácmézként átvenni.

– Mindezekkel együtt vannak pozitív példáik is, illetve méhészek, akikkel már évek óta sikeresen dolgoznak együtt és jó minőségű mézet tudnak átvenni tőlük – jegyezték meg beszélgetőtársaink, akik elmondták, hogy a jövőt illetően a Tisamed mindenképpen bizakodó és azon dolgozik, hogy az ország meghatározó mézintegrátorává, felvásárlójává váljon az elkövetkező években.

Nyitókép: A magyarkanizsai cég a legnagyobb mézintegrátor Vajdaságban (Fotó: Horváth Zsolt)