2024. március 28., csütörtök
EGY EZOTÉRIAI TANÁCSADÓ NAPLÓJÁBÓL

Szellemjárás

A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 év folyamán jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt. Bizonyára mindenki talál majd valami hasznosat a maga számára.

– Elnézést, szeretném megkérdezni, hogy hogyan távolítsam el a szellemeket a házamból. Tavaly ősszel kezdődött az egész, akkoriban sokat jártam a temetőt, s azóta furcsaságokat észlelek. Ezek erősebbek olyankor, amikor hideg van, nyáron nem annyira. Már azt hittem, hogy maguktól elmentek a szellemek, vagy talán csak beképzeltem magamnak őket, s nem is azok voltak, de most egy hónapja, ahogy lehűlt az idő, ismét megjelentek a furcsa tapasztalatok.

– Mi az, amit észlelt?

– Legyengültem, már több mint egy éve, vagyis amióta elvesztettem a páromat. Betegségeim fölerősödtek, életkedvem nincs, erőtlen is vagyok. Valahogy nem találom a helyemet.

– Otthonában hall-e furcsa zajokat, esetleg illatokat? És elnézést, természetes halállal halt meg a párja?

– Igen, természetes halállal. Nem is csodálkoznék, ha öngyilkosság vagy baleset áldozata lett volna, mert tudom, hogy olyan esetekben itt marad a lélek, s azt föltétlenül át kell segítenünk a másvilágra, mert egyedül már nem tud 42 nap után.

– Így van, a léleknek 42 napig van nyitva a kapu, hogy átmenjen a mennyekbe, vagyis a másik dimenzióba, addig ő ki-be járkálhat, de a 42. napon át kell mennie, esetleg van még egy utolsó esély, ami egy hétig tart, amikor még csukódik a kapu, de ha a 49. napon sem megy át, azután egyedül már nem is tud, csak emberi segítséggel. Ritkán marad itt, ha a halál természetes, csak akkor, ha valami nem hagyja nyugton, nem hagyja távozni. Milyen jeleket érez ön?

– Néha sötét árnyat látok, főleg a bejárat mellett, a fogas környékén, néha a horkolására ébredek, néha a cigarettafüstjének az illatát érzem. Ő cigarettázott, én nem, van, amikor a fürdőszobából jönnek neszek, mintha a mosógép működne, néhányszor érintést is éreztem a nyakamon.

– Igen, ezek biztos jelek a szellem jelenlétére.

– Legtöbbször azonban az ő kinti barkácsműhelyéből jönnek zajok – valamilyen kopogás. Valahogyan ismerősök is ezek a koppanások, mintha már hallottam volna ilyet, de nem jut eszembe, mikor és mi adott ilyen hangot. Ez a dolog nem szűnt meg nyáron sem. A hidegebb időszakban pedig úgy érzem, mintha megfojtana valami, főleg amikor kimegyek a házból.

– Szokott-e álmodni róla? Milyenek ezek az álmok?

– Igen, néhányszor megjelent álmomban, s azt mondta, hogy add vissza nekem, megmondtam, hogy nem a tied! Ideadod már végre, el akarom vinni! Mind a kettőt, s mutatja is az ujjaival, hogy kettő. Mire megkérdezném, hogy miket adjak, már el is tűnik.

– Hm... azt javasolom, hogy mielőtt megpróbálnánk elküldeni a szellemét, meg kell ezt fejteni, hogy mit követel öntől. Méghozzá mind a két dolgot meg kell fejteni. Biztos volt néhány kérése, vagy vágya, a haldokló kérelmét komolyan kell venni. Azt hacsak lehet, teljesíteni kell. Addig ő nem hagy nyugtot önnek. A gyerekek esetleg álmodtak-e róla?

– Igen, a lányom álmodott róla néhányszor. Egyszer azt mondta neki, hogy ha nem adja vissza anyád, akkor meg fog fulladni tőle. Máskor pedig azt mondta, hogy nem játszhatok vele normálisan, mert anyád nem képes a port se letörölni róla. Nem tudom, miért mond ilyeneket, hisz tisztán tartom a lakást, rendszeresen törlöm a port.

– Na, nézzük, jut-e eszébe olyasmi, amihez ő ragaszkodott, esetleg emlegetett halála előtt? Ez lehet tárgy, lehet olyasmi, hogy mit tegyen meg, hogyan osztozzanak esetleg valamin?

– Nem jut hirtelen eszembe...

– Várjon, mindjárt megnézem a kártyákból is és az ingával is, s figyeljük ugyanakkor azt is, hogy honnan hallott ön hangokat, hol észlelt jeleket. Tehát, gondoljon most a fürdőszobára... Máris nézem az ingával, hogy ott van-e az a tárgy, vagyis legalábbis az egyik... Ez egy kicsit bizonytalan „nem” válasz, ami azt jelenti, hogy most a tárgy nincs a fürdőszobában, de néha ott van. Milyen dolgokat szokott ön bevinni a fürdőszobába, s azután kivinni?

– Semmit se hordozgatok így...

– Várjunk csak, ön a fürdőszobából olyan hangokat hallott, mint a mosógép működése, tehát ez valamilyen ruha lehet, s a szennyest csakis beviszi.

– Nahát!

– Van-e valamilyen ruha, takaró vagy egyéb, amit ön használ, amióta ő meghalt?

– Édes Istenem, hát ez a hülye sál miatt lesz! Volt neki egy szép kötött sálja, amit annyira féltett, annyira ragaszkodott hozzá, egy drapp kötött sál, nő és férfi számára is megfelel. Egyszer elvettem tőle, nagyon haragudott érte, s azt mondta, nehogy még egyszer el próbáljam venni, mert ezt ő még a sírba is magával viszi! Te jó ég, a sálat kéri tőlem!

– Bizony, így van. És már meg is van az a rejtély, hogy miért érzett ön a nyaka körül tapintást, s hogy miért mondta a lány, hogy megfojthatja önt az a valami... S csak hogy tudja, ha ön tovább viselte volna ezt a sálat, akkor pár éven belül tényleg akár a sáltól fullad meg, akár valami mástól, de köze lett volna a sálhoz, vagy a fulladáshoz. Tehát az első rejtély megvan, megyünk tovább. A fogas körül...

– A sál most pont ott van, és általában ott van.

– Igen, ez megmagyarázza, hogy miért volt ott a sötét árnyék, vagyis az ő szelleme. Marad még a horkolás...

– Bevallom, ezt leginkább olyankor érzem, amikor átérzem a hiányát, amikor azt szeretném, hogy itt legyen mellettem az ágyban, hogy átöleljen, s most már azt sem bánnám, ha a horkolása megzavarná álmomat...

– Jó, akkor menjünk tovább, mi maradt még... igen, az ő barkácsműhelye, az ottani kopogások, a hely, ahol ön nem törli a port.

– Hát a műhelyben bizony nem törlöm...

– Húzok rá egy kártyát... Ez a játék kártyája, a társasjáték, akár kártya, akár valamilyen másik kikapcsolódást jelentő társasjáték, amely mellett isznak és cigarettáznak, ahol vagy nyer az ember, vagy veszít... Játszott ő valamilyen játékot?

– Megvan, megálljon! A sakk! A sakktábla a figurákkal! Kitettem őket a műhelybe, mert én azt nem használom. Ő volt a sakkbolond, nagyon szeretett sakkozni.

– Nem tett említést arról, hogy halála után mi legyen a sakktáblával?

– Most, hogy mondja, tényleg motyogott olyasmit, hogy tegyem be a koporsójába... De hogy tehettem volna ilyet, tudom, hogy a halott zsebébe szoktak tenni valamit, de hát egy sakktáblát?! Igen, azok a koppanások, éppen olyanok voltak, mint amikor nagy „hangsúllyal” letettek egy sakkfigurát, hogy „sakk”, meg miegymás!

– Igen, tehát megvan a két keresett holmi, amit ő kér!

– Igen, de hát most mi lesz? Hogy vigyem én utána? Most már nem lehet őket melléje tenni.

– Legelőször is fogja ezt a két holmit, ezt ki kell vinni a temetőbe, és ott a sír előtt el kell mondani egy speciális fohászt, amit majd elmondok önnek. Ezután el kell égetni a sálat, ezt egy nagy zománcos edényben megteheti, s annak a hamuját el kell ásni a sírnál, vagy belesöpörni a hamut egy kis résen, ha le van fedve. Biztonságosan kell megtenni. Mivel a sakktáblát nehezebb elégetni, ezt akár egészben el kell ásni, mondjuk egy virág mellé vagy annak gyökere alá a síron. Ekkor elimátkozik ismét egy speciális imát, s hazamegy, ahol azonnal megcsinálja a szertartást, amivel visszaküldi a szellemet. Ajánlanám ezután az energetikai háztisztítást a négy arkangyallal, és utána a belső bagua tükör elhelyezését, hogy visszajöjjön a nyugalom és a boldogság érzete.

– Nagyon szépen köszönöm, én nem vettem ilyen komolyan az ő ezen kijelentéseit, ezért nem is gondoltam rá, hogy ez gondot okozhat.