Szerbia gazdasága az idén mérsékelt arányban, 1,8 százalékkal csökken, ami a koronavírus-járvány miatti legszigorúbb intézkedések viszonylag rövid időtartamának és a válság következményeinek enyhítésére tett jelentős állami támogatásnak köszönhető. Ezt tartalmazza egyebek között az Európai Bizottság tegnap közzétett őszi gazdasági előrejelzése, amely az EU-tagországokon kívül a tagjelölteket is felöleli. A Szerbiára vonatkozó uniós prognózis szerint az ország 2021-ben visszatér a gazdasági válság előtti állapotba, és 4,8 százalékos növekedést érhet el, majd 2022-ben 3,8 százalékosat.
2020-ban a gazdasági teljesítmény csökkenése és a jelentős pénzügyi válságenyhítő intézkedések következtében az államháztartási hiány nagymértékben, de csak átmenetileg növekszik. A küladósság mintegy 10 százalékponttal emelkedik, majd lassan csökken. A bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben jegyzett erőteljes, 5,1 százalékos növekedés után a második negyedévben 6,4 százalékkal csökkent, de a rövid távú mutatók azt jelzik, hogy a nyár folyamán a gazdasági tevékenység ismét élénkült. Számítani lehet arra is, hogy a turisztikai szolgáltatások – noha az idén összességükben nem jelentősek –, valamint a sikeres mezőgazdasági idény 2020-ban visszafogja a gazdasági teljesítmény csökkenését – fogalmaz előrejelzésében az Európai Bizottság. Rámutat arra, hogy a járvánnyal járó kockázatok miatt, és mivel nem tudni, hogy milyen ütemben halad majd az európai gazdaság felépülése, Szerbia további gazdasági kilátásait is a bizonytalanság övezi.
Az őszi prognózisban olvasható az is, hogy a járvány következtében kialakult gazdasági válság miatt Szerbiában az idén az államháztartási hiány a GDP 9%-ára növekszik, jövőre 3, 2022-ben pedig 2,5 százalékos lehet. Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos államadósság az idén 61,5 százalékra nő, majd a gazdaság lendületvételével jövőre és 2022-ben 1-1 százalékponttal csökken.
