2022. május 16., hétfő

Európa közös ellensége

Európa még ki sem heverte a franciaországi terrortámadások sokkját, hétfőn, halottak napján már Bécs belvárosában ropogtak a fegyverek. A támadásban eddig négyen vesztették életüket, és huszonketten megsebesültek, közülük több személynek az állapota válságos. A merénylőt a rendőrök lelőtték. Ez a legújabb terroristaakció azért is sokkoló számunkra, mert közvetve térségünket is érinti. Abban a városban lövöldözött egy terrorista, ahol az Osztrák Integrációs Alap elmúlt évi adatai szerint 143 200 Szerbiából származó lakos él. A statisztika külön nem említi, de feltételezhető, hogy az innen elszármazottak egy részét a vajdasági magyarok teszik ki. Tehát nem kevesen voltak olyanok országunkban, akik közeli hozzátartozóik, rokonaik, barátaik vagy ismerőseik sorsa iránt aggódtak hétfőn este. Az is nyugtalanító, hogy néhány száz kilométerre tőlünk, Magyarországon a terrortámadás éjszakáján a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységei páncélos járművekkel vonultak fel az esetlegesen menekülési irányként számításba vehető osztrák határszakaszra.

(Fotó: AFP)

A támadó, a húszéves Kujtim Fejzulai – aki osztrák születésű, észak-macedóniai albán család leszárazottja – az osztrák belügyminisztérium szerint kétségkívül az Iszlám Állam híve volt. A terrorszervezet sietve magára is vállalta a merényletet. Még nem tudni, hogy valóban a rettegett terrorszervezet felelős a bécsi lövöldözésért, vagy csak kapva-kapott az alkalmon, és kisajátította magának az akciót, de árulkodó, hogy az osztrák történésekkel egy napon Afganisztánban is véres események történtek, amelyeket szintén az Iszlám Állam vállalt magára. Hétfőn reggel ugyanis három fegyveres rontott be a Kabuli Egyetemre és válogatás nélkül lőni kezdték a diákokat. A behatolók és az épületet védő biztonsági erők között órákig tartó tűzharc alakult ki. Végül a terroristákat lelőtték. Kormánytisztviselők közlése szerint a lövöldözésnek legalább 35 halottja van. Az egyetemisták mészárlását még a tálib felkelők is elítélték, és tudatták, hogy nincs közük a történtekhez. Itt érdemes felidézni, hogy az elmúlt év tavaszán, amikor már közel volt az Iszlám Állam kalifátusának bukása, Richard Engelt, az NBC amerikai hírcsatorna riportere, a Baghúzból kimenekített civilek között járt, akik, mint gyűlölt hitetlenre, vizet öntöttek rá, és flakonokkal dobálták meg. A gyerekek az Iszlám Állam szimbólumát mutatták, mutatóujjukat az égre emelték. A riporter feltette nekik a kérdést, hogy vége-e az Iszlám Államnak. – Soha! – jött a válasz. – Legközelebb a te földedre megyünk!

Úgy tűnik, az akkori fenyegetőzéseket a szervezet igyekszik valóra váltani. Az egykori császárvárosból érkező hírek pedig arról tanúskodnak, hogy Kujtim Fejzulai sajnos elérte célját. Bécs lakossága fél, és ez a félelem továbbgyűrűzött a városon túlra, sőt az osztrák határokon kívülre is. Egyelőre nem látni, hogy ezt a félelemérzetet Európa politikai vezetése miként tudná megszüntetni vagy legalább enyhíteni a kontinens polgáraiban, tény azonban, hogy az utóbbi hetek történései cselekvésre késztették a terrorcselekmények által érintett országok vezetőit. Sőt, úgy tűnik, szoros együttműködés várható közöttük e téren. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök nemrégiben olyan törvényjavaslatot ismertetett, amellyel az állam szigorúbban lépne fel a mecsetek és a vallási szervezetek külföldi finanszírozásával szemben. Sebastian Kurz a bécsi merénylet után azt ígérte, határozottan fellépnek az elkövetőkkel szemben, és a katonaságot is bevetik ellenük. Az osztrák kancellár a merénylet utáni első megszólalásában leszögezte, hogy a civilizáció és a barbárság küzdelméről van szó, és nem a kereszténység és az iszlám, vagy Ausztria és a migránsok harcáról. Az esettel kapcsolatban megszólalt Angela Merkel német kancellár is, aki kijelentette, hogy az iszlamista terror Európa közös ellensége, a harc a gyilkosok és felbujtóik ellen pedig az ókontinens közös harca. A közös fellépés dicséretes és szükséges, hogy elégséges lesz-e, majd idővel elválik. Félő azonban, hogy az iszlám terrorizmus ellen meghirdetett harc ürügyet szolgáltat majd a terrorszervezeteknek az újabb merényletek elkövetésére. Így pedig a félelem még jó ideig az európai mindennapok része marad.