2021. szeptember 22., szerda

Az ismeretlentől való félelem

Őszintén bevallom, kicsit tartottam az e heti online körkédésünktől, aminek központi témájául az 5G hálózat szolgált, mert hónapokkal ezelőtt pont a 4G-ről az 5G-re váltásról írtam egy véleménycikket a Magyar Szónak. Bár akkor inkább a technológiai részletekbe merültem bele, a téma van olyan széleskörű, hogy több szempontból is megvizsgáljuk.

Az idei évünk a koronavírus-járvány miatt ideális táptalajként szolgált a különböző összeesküvés-elméleteknek. Lehet, hogy kicsit naiv vagyok, de én úgy gondolom, hogy még ezeknek a konspirációknak is megvan a maguk szerepe a társadalmunkban: nem biztos, hogy rossz, ha az emberek képesek kritikus szemmel nézni egy-egy dologra, ebből a szempontból pedig akár még hasznosak is lehetnek a színes teóriák. Túlzásba azért nem kell esni, a konteók legnagyobb részét legfeljebb kettő darab internetes kereséssel cáfolni lehet tudományos publikációk alapján, mert már vagy az adott cikk szerzője nem éppen az, akinek állítja magát, vagy maga a mondandója nagyít fel olyan, akár igaznak is tűnhető kijelentéseket, amelyek valójában teljesen ártatlanok. Az elmúlt időszakban az 5G-ről is rengeteg álhírt olvashattunk.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Körkérdésünkre, azaz, hogy olvasóink szerint kell-e tartanunk az 5G hálózattól, 40 százaléknyi voksoló igennel szavazott, kb. 30–30 százalék pedig vagy úgy válaszolt, hogy nem, vagy pedig a nem tudom őszinte felelete mögé bújt. Fogalmam sincs, hogy például azok közül, akik igennel szavaztak, tudják-e, hogy a mai világban leginkább 3G-t és 4G-t használunk, de előtte volt 1G meg 2G is. A technológia fejlődését korábban is túléltük, sőt gyakorlatilag észre sem vettük, így fiziológiai szempontból ezúttal sem valószínű, hogy problémába ütközünk. Talán arról is érdemes szót ejteni, hogy az a mikrohullámú sütő, ami szinte minden háztartásban megtalálható, akár 300 gigahertzen is működhet, azaz ilyen magas frekvenciatartományú elektromos hullám. Az az 5G, amitől jelenleg minden konteóhívő retteg, a legtöbb esetben 3,4 és 3,6 gigahertz között operál azért, hogy a világ egyik feléről egy pillanat alatt eljuttasson bármiféle üzenetet, vagy hogy éppen két rendszert összekapcsoljon. A 4G-vel is gyorsak voltunk, de az 5G-vel még gyorsabbak leszünk. Ennek az új típusú hálózatnak valószínűleg az okoseszközök lesznek a legnagyobb nyertesei, így nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben okosotthonaink lesznek, amelyben testreszabhatjuk mikor, milyen erősséggel világítson a villanykörte, mikor melegítsen a bojler, vagy ha éppen bekapcsolva hagytuk a sütőt, akár a távolból is kikapcsolhatjuk.

A közelmúltban több helyütt is felröppentek olyan hírek, hogy az 5G káros az egészségre, vagy hogy a rendszerek összekapcsolása és automatizálása azzal jár majd, hogy az emberi erőre már nem is lesz szükség. Előbbi kapcsán sok aggályunk nem lehet, utóbbiban azonban nyilvánvalóan van némi igazság. A fejlődés a munkahelyeket illetően hatással lehet az emberekre, de évekkel ezelőtt már arról cikkeztek a techóriások, hogy az 5G-nek köszönhetően akár olyan mértékben is felgyorsulhat az a termelékenysége, hogy lépten-nyomon innovációkba botlunk. A kutatók inkább arra számítanak, hogy az új technológia a gazdaság és a társadalom javára válik, új iparágak jöhetnek létre, így legalább annyi munkahelyet létrehoz, amennyit elvesz, sőt!

Ön szerint kell-e tartanunk az 5G hálózattól?

Igen: 51 (40,8%)

Nem: 41 (32,8%)

Nem tudom: 33 (26,4%)

Ahhoz, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, mégis miért félünk ennyire az 5G-től, szélesebb perspektívát kell alkalmaznunk. Ebben a jelenségben semmi különös nincs: nem szeretjük a változásokat, kényelmesebb elfogadni a világot úgy, ahogy van. Az 5G-től való félelmet is ennek tulajdonítom, mert a legtöbbek számára továbbra is ismeretlen. Ha egyszer már szerves része lesz az életünknek, talán majd ráeszmélünk, hogy nem az ördögtől való felfedezés. Csupán jól kell használni, közben pedig észben kell tartani, hogy az eszközök vannak miértünk, nem pedig fordítva.

A végén annyit még mindenképpen elmondok – hogy ne maradjunk összeesküvés-elméletek nélkül a jövőben sem –, hogy bár Magyarországon és Szerbiában még az 5G sem terjedt el igazán, de a tudósok máris a 6G-t kutatják. A tanulmányozásában olyan nagynevű cégek dolgoznak, mint amilyen a Nokia, a Samsung, a Huawei vagy éppen az LG, a fejlett országok közül pedig valószínűleg Dél-Korea és Japán fogja először használni. A terjeszkedésére mintegy 10 év múlva számíthatunk – addigra az 5G már mindennapos lesz. A 6G-projekt célja nem más, minthogy összekösse az embereket, a fizikai és a digitális környezetet.