2024. április 20., szombat

Az Egyesült Államok többé nem tagja a párizsi klímaegyezménynek

Az Egyesült Államok többé nem tagja a párizsi klímaegyezménynek, miután szerdán hatályba lépett Washington felmondási nyilatkozata - tájékoztatott az ENSZ klímatitkársága.

Az amerikai kormány egy évvel korábban jelentette be hivatalosan, hogy kilép a megállapodásból. Eddig az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely felmondta a szerződést.
Az ENSZ 2015-ös párizsi klímakonferenciájának résztvevői azt tűzték ki célul, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest. A megállapodás egy évvel később lépett életbe, miután a megfelelő számú állam ratifikálta azt.
Szakértők szerint a világ országainak egyelőre nem sikerült olyan szintre korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hogy teljesíthetővé váljon a párizsi klímacsúcs célkitűzése. Az éghajlatváltozás hatásai világszerte megtapasztalhatók, legyen szó a tengerszint emelkedéséről, az aszályokról, a hőségről, a heves viharokról és áradásokról, vagy a gleccserek és a sarki jégtakaró olvadásáról.
Donald Trump amerikai elnök a 2017-es hivatalba lépése óta számos korábbi klíma- és környezetvédelmi intézkedést eltörölt. Trump demokrata kihívója a 2020. november 3-i elnökválasztáson, Joe Biden azonban bejelentette, hogy megválasztása esetén újra belép a párizsi klímaegyezménybe, és - az Európai Unióhoz hasonlóan - célul tűzi ki, hogy 2050-ig klímasemlegessé tegye országa gazdaságát.
A hivatalos kilépést szerdán Washingtonban is hivatalosan megerősítették. Az Egyesült Államok november 4-én hivatalosan is kilépett a párizsi klímavédelmi egyezményből - emlékeztetett a Trump-kormányzat korábbi bejelentésének érvénybe lépésére az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerdán.
Az esetleges visszatérés a 2015-ben megkötött klímavédelmi egyezmény aláírói közé az amerikai elnökválasztás végeredményétől függ majd.
Az NPR emlékeztetett arra is, hogy Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje korábban több olyan tervet vázolt fel, amely 1700 milliárd dollárt szánna arra, hogy az Egyesült Államok 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. Kilátásba helyezte a megújuló energiák támogatását és általában a környezetvédelmi intézkedések erősítését.