2021. szeptember 21., kedd

A világgazdaság már „be van oltva”

Miközben gazdasági szempontból hol jobb, hol rosszabb fejleményekről szólnak a hírek a fokozódó járványhelyzet tükrében, Kína talán az egyetlen ország, ahol erőteljes a fellendülés. Pedig állítólag onnan indult ki a járvány és kezdetben úgy nézett ki, véget is vethet akár a hatalmas ország történelmileg példátlan gazdasági menetelésének.

Nem pazarolnak időt és pénzt pártok közötti csatározásokra, a nyugatiak által demokratikusnak hitt és mondott kampányokra és egyéb olyan dolgokra, melyek a többpártrendszer jellemzői. A hatékony központi irányításnak, az ilyenfajta diktatúrának is megvannak, úgy tűnik, az előnyei. Peking nyíltan hangoztatott célja, hogy miután már a világ legnagyobb gazdaságává válik, 2023-ra átlépje GDP tekintetében az egy főre jutó 12 ezer dolláros határt. Ezzel csatlakozna azon országok közé, amelyekben magasnak tekinthető az egy főre jutó átlagos bruttó jövedelem.

Kína az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy úgymond nem „tréfál” és a kitűzött célokat csak ritkán nem sikerül megvalósítani. Ugyanakkor merész azonban a célkitűzés – akárcsak a Szerbiában beharangozott cél, hogy 2025-re 900 euró lesz a nettó átlagfizetés – de a zavaros körülmények ellenére egyik sem lehetetlen.

Peking célkitűzése abból a szempontból is reálisnak tűnhet, ha azt nézzük, hogy mindössze két évvel ezelőtt még mindössze 8 ezer dollár körül alakult az egy főre jutó GDP, most pedig 10 ezer dollárnál járnak. A járvány hatékony kezelése mellett a gazdasági növekedés és a lakosság bevételeinek növekedése, ha nem törik meg, akkor megvalósítható.

7500 DOLLÁR FEJENKÉNT

Szerbiában az egy főre jutó GDP valamivel 7 ezer dollár felett van, talán még a 7500-as szintet is elérheti az idén, ami a kínaihoz viszonyítva nem is olyan alacsony. Ha viszont a német 47 ezerhez, a francia 42 vagy az USA-ban jegyzett 63 ezer dollárhoz mérjük, rendkívül alacsony. Amerika esetében azonban tudni kell, hogy a világ „legkegyetlenebb” gazdasága, az átlagban pedig rendkívül alacsony és hihetetlenül magas értékek is vannak. Ha hinni lehet a statisztikáknak, az amerikai társadalom alsó felének reáljövedelmei valójában nem is nőttek az elmúlt évtizedekben.

Ha nem Kínához és Amerikához viszonyítjuk magunkat, másfajta kép tárul elénk. Közvetlen szomszédságunkban Bulgária 9826 dollárral megelőz minket, Magyarországon az érték 16.140 dollár lakosonként. Szlovénia 25 ezer dollárnál tart, Horvátország 14, Észak-Macedóniában 6 ezer dollár, Bosznia-Hercegovinában 5700 dollár az egy főre jutó társadalmi termék bruttóban mérve.

BIZONYTALANSÁG

A világgazdaság a jelek szerint kikerült a koronavírus-járvány kezdeti sokkjából. Ez jó hír lehet mindenki számára és nem árt hangoztatni sem, mert azzal visszatérhet a bizalom, a vásárlási kedv és egyéb egyénekre jellemző pszichózis, ha összeadódik, akkor a gazdaság egészére nézve kedvező folyamatokat indíthat el.

A kilábalás azonban megbízható és bizonyítottan hatékony védőoltás nélkül erőtlen, egyenetlen, törékeny marad. A világkereskedelem erőteljesen visszaerősödött, sok nemzetgazdaságban a háztartások árucikkek iránti kereslete újjáéledőben van. A szolgáltatásoknál már más a helyzet: a közegészségügyi korlátozások és a fogyasztók aggodalmai továbbra is visszafogják a keresletet. Sajnos a vírus megfékezését célzó küzdelem még távolról sem ért véget, a jelentős és hosszan tartó gazdasági károk kockázata egyre nagyobb.

Külkereskedelmünk kétharmadát az EU-tagokkal bonyolítjuk, ezért nagyon nem mindegy, hogy ott mi történik. Az öreg kontinensen nem csupán a járvány tizedelte meg a rövid távú növekedést, de voltak egyéb gondok már előtte is. A jelek azt mutatják, a feldolgozóipar Németországban és másutt is talpra állt, de sajnos ezt „el­len­súlyozza” a szolgáltató szektor tartós visszaesése, amit várhatóan tovább rontanak a kilátásba helyezett újabb közegészségügyi korlátozások.

Nálunk a járvány valódi hatása a munkaerőpiacon valószínűleg mindaddig nem lesz felismerhető, amíg tart a bértámogatási program. Ez szeptemberben befejeződött, a további adatok pedig várhatóan hamarosan napvilágot látnak. Szerbia gazdasága jó eséllyel az idén recesszióban lesz. A GDP-csökkenés 0 és 3 százalék között alakulhat nagy valószínűséggel.

Nyáron már azt gondolhattuk, úrrá lettünk egy, más nemzetgazdaságokat sorra recesszióba taszító járvány fölött. A német gazdaság történései jelentősen befolyásolhatják azt, hogy nálunk hogyan alakulnak a dolgok. Európa első számú gazdasági nagyhatalma a harmadik negyedévben még lendületben volt. A GDP 8,2 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest 4,2 százalékkal csökkent.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az év egészét tekintve 5,5 százalékkal csökken, ami akkor nem lesz katasztrofális, ha utána ismét egy jó időszak következne.