2021. október 18., hétfő

Esti járat is lesz!

A Szabadka–Zenta vasútvonalon várhatóan decemberben indul meg a forgalom

Hamarosan régóta dédelgetett álma válik valóra a zentaiaknak azzal, hogy befejeződik a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítása és ezt követően mindössze háromnegyed óra alatt felutazhatnak Szabadkára. Fontos ez, mert egyszerűbbé teszi az utazó diákok és az ingázó munkások életét, megkönnyíti a faluról a városba tartók dolgát, ugyanakkor a gazdasági szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a vasúti teherszállítás is lendületet kap. 

Régi kavicságy eltávolítása (Gergely József felvétele)
Régi kavicságy eltávolítása (Gergely József felvétele)

A Szerbiai Vasutak tavaly április 1-jén a szabadkai vasútállomásról indulva kezdte el a Szabadka és Zenta közötti 38,5 kilométer hosszú regionális, egyvágányú vasútvonal felújítását. A tervek szerint a beruházás értéke mintegy négymillió euró, ezt az összeget a vállalat saját gazdálkodásából biztosítja. Az illetékesek az ígérték, hogy kétszázhetven nap alatt készül el, vagyis a munkálatoknak még a múlt év végén be kellett volna fejeződniük, utána az idén tavaszra tolták az átadás határidejét, majd tovább csúsztak a befejezéssel, és a legújabb információk szerint a szóban forgó vasútvonalon december folyamán indulhat meg a forgalom.

Azóta, hogy nem közlekedik a vonat, vonatpótló autóbuszok járnak naponta többször, melyek ugyanazért az árért viszik az utasokat, mintha vasúton utaznának, vagyis egy irányba 185 dinárért.

A száz évet kibírt régi talpfákat újakra cserélik (Gergely József felvétele)
A száz évet kibírt régi talpfákat újakra cserélik (Gergely József felvétele)

A Szabadka és Zenta közötti vasútvonalat 1889-ben építették, és utoljára az 1920-as években újították fel, vagyis mintegy száz éven át állta a sarat anélkül, hogy nagyobb beruházást végrehajtottak volna rajta, holott karbantartási munkálatokat 20–25 évente végezni kellene. Hogy a vasútvonal milyen rossz állapotban volt, azt mindenki tapasztalhatta, aki utazott a sínbusszal, hiszen a járművek csak 10–30 kilométeres sebességgel tudtak rajta haladni, a vasút tengelyterhelhetősége pedig mindössze 16 tonna volt tengelyenként. Éveken át úgy tűnt, hogy közeleg a vége ennek a szakasznak, 7–8 évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy meg fog szűnni, ugyanis a vasútnál nem akarták észrevenni, milyen fontos ez az itt élőknek. Arra hivatkozva, hogy gazdaságilag nem kifizetődő működtetni, 2014-ben már a menetrendet úgy adták ki, hogy utasforgalom nem lesz ezen a szakaszon, aztán mégis meghagyták, de a forgalom továbbra is gyér volt, hiszen nem lehetett tudni, hogy a sínbusz felér-e Szabadkára, vagy út közben elromlik. 2016-ban aztán a Szabadka–Zenta–Nagykikinda-vasútvonalon a zentai önkormányzat kezdeményezésére a Srbijavoz szerbiai vasútforgalmi vállalat egy új, Oroszországtól vásárolt dízelmotorvonatot állított szolgáltba, ami után látványosan megnőtt az utasok száma, hiszen attól fogva nem kellett attól tartani, ami korábban sűrűn előfordult, hogy a sínbusz meghibásodása miatt kimaradnak járatok akár egész napokra is. A zentai önkormányzat kezdeményezéséhez akkor Szabadka, Magyarkanizsa, Törökbecse, Nagykikinda és Csóka is csatlakozott annak érdekében, hogy ne fenyegesse megszűnés veszélye a vonalat. Az új vonatok százkilométeres óránkénti sebességre voltak képesek, viszont ezen a szakaszon ilyen sebességet a vágányok életkora miatt már nem lehetett elérni, tehát a vonal felújítása lehetett az egyetlen hosszú távú megoldás.

Amikor a sínek nincsenek jelentősen kitágulva, csavarokkal újra rögzítik őket a beton talpfákhoz (Gergely József felvétele)
Amikor a sínek nincsenek jelentősen kitágulva, csavarokkal újra rögzítik őket a beton talpfákhoz (Gergely József felvétele)

A vasúti személyszállítás fellendítése érdekében 2018 őszén öt önkormányzat: Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Csóka és Nagykikinda társfinanszírozási szerződést kötött a Szerbiai Vasutakkal, amiről Kern Imre, az akkori építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy az első ilyen szerződés Szerbiában, amely szerint az önkormányzatok részt vállalnak a vasúti személyszállítás finanszírozásában. Kern Imre akkor bejelentette, hogy a következő évben, vagyis 2019-ben megkezdődhet a Szabadka–Zenta vasútvonal felújítása, ami meg is történt és áprilisban elindultak a munkálatok. A változások látványosak voltak, hónapról hónapra követtük, épp melyik falunál tartanak, hogyan cserélik le az elavult darabokat sokkal újabbakra. Tavaly novemberre Oromig jutottak, idén januárban Bogarasnál dolgoztak, márciusban már Felsőhegyhez értek és úgy haladtak egészen Zentáig, nem pont abban a tempóban, ahogy azt tervezték, hiszen az időjárás is sokszor közbeszólt, de látszódott, hogy halad a munka. A vasútvonal felújításához a fő vasútvonalakról kapott használt anyagokat használták fel, lecserélték a síneket, a talpfákat és a zúzott köveket is.

A zentai vasútállomáson lesz a buszállomás is (Gergely József felvétele)
A zentai vasútállomáson lesz a buszállomás is (Gergely József felvétele)

Az utóbbi hetekben Zenta közelében folynak a munkálatok. A bázis a zentai vasútállomás, és onnan szállítják ki a köveket a kövezéshez. Zenta és Felsőhegy között a pálya mentén a sínek fellazítását végzik, hogy felszabaduljon a sínekben felgyülemlett feszültség. Ahogyan azt a helyszínen lévő munkavezető elmondta, több kilométer hosszú szakaszokban lazítják fel a sínpárt, és ehhez a munkához a vaspálya 20–22 fokos hőmérséklete a legideálisabb. Amikor a levegő hőmérséklete napközben eléri a 17 fokot, és süt a nap, akkor a sínek húsz fok fölé melegszenek fel. Ez az ideális, amikor a sínek nincsenek jelentősen kitágulva, és nagy méretű csavarokkal újra rögzítik őket a beton talpfákhoz. A tapasztalatok szerint ezek után a sínek majd a nyári forróságban sem nyúlnak meg veszélyesen.

A munkálatok végeztével hatalmas változásnak lehetünk majd tanúi, hiszen ezentúl ezen a szakaszon a személyvonatok sebessége elérheti a 80 kilométer óránkénti utazósebességet, a teherforgalom számára pedig 60 kilométer óránkénti sebességet biztosít, és a korábbi 16 tonna tengelynyomás helyett 22,5 tonna tengelynyomással haladhatnak a tehervonatok.

Sztantity Szebasztián, Zenta község gazdasággal megbízott tanácstagja úgy nyilatkozott, hogy információik szerint decemberben adják át a vonalat a forgalomnak, és ahogyan ígérték, esti járatok is lesznek.

Helyükre kerülnek az új beton talpfák Zentánál (Gergely József felvétele)
Helyükre kerülnek az új beton talpfák Zentánál (Gergely József felvétele)

– A szerbiai vasutak már kérte az önkormányzattól, hogy tegye rendbe azokat a dűlőutakat, amelyeket átszel a vasút, vagyis tényleg a célegyenesben vagyunk. Czegledi Rudolf polgármester kezdeményezésére Zenta község esti járatok indítását is igényelte, ez ugyanis korábban nagyon hiányzott Zenta és Szabadka között, és ezt jóvá is hagyták. Az új menetrend szerint Szabadkáról Zentára 5 órakor, 7,25-kor, 14,20-kor és 20,15 perckor indul vonat Zentára, Zentáról pedig 6,05-kor, 12,05-kor, 19,15-kor és 21,35-kor indul vonat Szabadkára. Az út 45 percig tart. Zentáról Nagykikinda irányába továbbra is járnak a vonatok. Zentáról 8,27-kor és 15,20-kor indulhatunk Nagykikindára, vissza pedig 10,25-kor és 17,35-kor jöhetünk – magyarázta a községi tanácstag.

Sztantity hangsúlyozta, hogy ez az infrastrukturális beruházás nagyon fontos Zenta község gazdaságának, hiszen így megfelelő módon csatlakozik a szerbiai infrastrukturális hálózatba:

– Ez az itteni földterületeknek és az ipari övezetnek az értékét növeli. Zenta potenciálisan közlekedési csomópont lehet, hiszen van folyami kikötőnk a Tiszán, van sínpárunk, ami bejön a két ipari övezetbe, a délibe és a nyugatiba, és az autópálya is mintegy húsz kilométerre van tőlünk, ami mindenképp nagy előnyt jelent a befektetők idevonzása tekintetében. Maga a vasút a személyszállítás szempontjából nagyon fontos, hiszen alig háromnegyed óra alatt Szabadkán lehetünk, és ez egy gyors és kényelmes megoldás és az ára is hozzáférhető. A peronsínek felújítása ebben a projektben nem szerepel, illetve azoknak a síneknek a felújítása sem, amelyek a várost szelik át a déli ipari zónáig. Mi kezdeményeztük ezeknek a bekapcsolását ebbe a projektbe, és erre várjuk a választ. Ha ez nem lehetséges, akkor a vasútállomás felújításának projektjébe kerülnek bele, ugyanis ezen is dolgozunk. Most készítjük a terveket, melyek szerint egy helyen lesz a vasútállomás és a buszállomás is. Ehhez a vasútállomás épületét több oldalú társfinanszírozásból szeretnénk felújítani, mégpedig a Szerbiai Vasutak, az önkormányzat és a buszjáratot üzemeltető vállalat hármas finanszírozásában. Folyamatosan egyeztetünk a Szerbiai Vasutak képviselőivel, hogy melyik helyiséget tudnánk a buszjáratot üzemeltető vállalat rendelkezésére bocsájtani, és hogy nézzen ki a közös váróterem. A buszállomás funkcionálisan valószínűleg már jövőre átkerül a vasútállomásra, de a felújítás és az átalakítás még a tervezésnél tart – mondta.