2024. március 28., csütörtök

Útlevél nélkül a Nyugat-Balkánon

PCR-tesztre sem lesz szükség november 10-étől a bejelentések szerint

Észak-Macedóniába és Albániába utazóknak – A mini- Schengenről tárgyaltak az országok vezetői

A tavalyi újvidéki találkozó, a mini-Schengen kezdetei (Ótos András felvétele)

A tavalyi újvidéki találkozó, a mini-Schengen kezdetei (Ótos András felvétele)

A nyugat-balkáni országok közötti szabad ember-, áru- és tőkeforgalmat szavatoló mini-Schengennek nevezett kezdeményezés megvalósításáról egyeztetett pénteken videokonferencián Aleksandar Vučić államfő Zoran Zaev észak-macedóniai és Edi Rama albán kormányfővel. Az elképzelés, mint ismeretes, egy évvel korábban, Rama és Zaev újvidéki, péterváradi látogatásakor merült fel, s azóta támogatásáról biztosították azt az Európai Unió országai és az Egyesült Államok is, mert megítélésük szerint a régió egészének a fejlődését, európai felzárkózását segítené elő. Fontos kérdést jelent azonban a kezdeményezés megvalósításában Koszovó szerepe, mivel Koszovót a nyugati és az albániai elvárások szerint is mindenképpen be kellene kapcsolni a folyamatba. Korábban már a szerb államfő is jelezte, hogy országunknak semmi kifogása sincsen a déli tartomány bekapcsolódása ellen, mert támogat minden olyan lépést, amely az összeköttetést és a gazdaságot erősíti.

A pénteki online konferenciát követően annak eredményeiről beszámolva Vučić elmondta, három fontos pontban egyetértettek a beszélgetőpartnerek: közös, mindenütt érvényes munkaengedélyeket adnak ki, gyorsítják és könnyítik a vámellenőrzések folyamatát, továbbá a kezdeményezés országai kölcsönösen támogatják egymást a természeti csapások elhárításában.

A vezetők abban is megállapodtak, hogy november 10-étől a járványhelyzet súlyosbodása ellenére, PCR-teszt felmutatása nélkül utazhatnak az említett országok polgárai Szerbiába, Észak-Macedóniába és Albániába. Beszüntetik az útlevél használatát is, a határátlépéshez elegendő lesz a személyi igazolvány felmutatása. Vučić közölte, maga is megteszi ezt az utat a döntés életbe lépését követően Albániáig, demonstrálni szeretné, milyen pozitív hatásai lehetnek, ha a régió államai összefognak. A megállapodás három pontja és a PCR-tesztek beszüntetése kapcsán közölte, a cél a polgárok és az áruszállítás továbbhaladásának a könnyítése, minél kevesebbet kell várni a határokon, annál jobbak az eredmények, fogalmazott.

Gazdasági kérdésekre is kitért beszámolójában az államfő. Mint mondta, a harmadik negyedévben a szerb bruttó hazai termék -0,2 és 0,2 százalékos csökkenés, illetve növekedés között ingadozik, ami Európa legjobb eredményének számít. Egyes európai országok, igaz, 12–15 százalékos növekedést jeleznek ebben a negyedévben, korábban azonban sokkal nagyobb visszaesést könyveltek el, az egy évvel korábbi adatokhoz képest még mindig 5–7 százalékos a csökkenés, így a javulásról szóló információk kozmetikázott adatoknak minősíthetők, állapította meg a köztársasági elnök. Ezzel ellentétben a szerb adatok reális számításokon alapulnak, a valós helyzetet tükrözik, jegyezte meg Vučić.

Közös nemzetközi fellépésről is tárgyaltak a politikusok, elsősorban arról, hogy az országok egyeztessék álláspontjaikat a konferenciák előtt, valamint támogassák a másikat a különböző szervezetekbe való felvételkor, együtt döntsenek arról, mikor kire szavazzanak egy-egy fontos nemzetközi kérdés megvitatásakor.

A projektumok terén is nagyobb fokú egyeztetésre lesz szükség, az Európai Unió pénzügyi keretéből közös elképzelésekkel lehetne a legtöbbet lehívni, állapították meg. Különösen fontos témáról van szó most, hogy az EU kilencmilliárd eurós gazdaságfejlesztési csomagot hagyott jóvá a nyugat-balkáni országok számára.