Rugalmasabb bérezést tesz lehetővé a kutatóhálózatban foglalkoztatottak jogállásának megváltoztatása. „Ez a lépés elengedhetetlen a tehetséges kutatók bevonzásához és megtartásához” – hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára annak kapcsán, hogy a tárca kedden benyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot.
Schanda Tamás (MTI)
„Mindent meg kell tennünk a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítése érdekében ahhoz, hogy Magyarország a következő tíz évben is legalább olyan eredményes és sikeres lehessen, mint az elmúlt évtizedben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál (ELKH) dolgozók teljesítményalapú, differenciált bérezését támogató foglalkoztatási jogviszony bevezetése is ezt a célt szolgálja” – idézi az ITM szerdai közleménye az államtitkárt.
Mint a közleményben rámutatnak, a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremt a munkáltató számára a kutatói bérek meghatározásában.
Az ITM emlékeztet: a kormány az idén nyáron döntött arról, hogy 2020-ban egyszeri 11 milliárd, 2021-től pedig beépülő jelleggel évi 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára. A kutatóhálózat stratégiai céljaival egyetértve, a közös törekvések elérésének támogatására már rendelkezésre bocsátott idei keretből októberben elkezdődhetett a régóta várt kutatói bérrendezés. Az átlagosan 30 százalékos növelés a kutatási körülmények és lehetőségek fejlesztésével együtt megalapozza a kutatói utánpótlást, hosszabb távon ösztönzőleg hat a teljesítményre és az eredményekre, erősíti a kutatóhálózat versenyképességét.
A kormány Magyarország nemzetközi lemaradásának ledolgozása érdekében 2018-ban megkezdte a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Az ITM kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje az idén 32 milliárd forinttal emelkedett. A kutatás-fejlesztési eredmények jobb hasznosulásában jelentős szerep hárul az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra, amelyhez a hazai tudományos teljesítmény jelentős része köthető – írják a közleményben.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADD) szerdán közleményben tiltakozott a kedden benyújtott törvényjavaslat ellen.
Az ADF szerint a kutatók jogállásának megváltoztatását célzó törvényjavaslattal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ismét nekimegy a kutatóhálózatnak, és meg kívánja fosztani közalkalmazotti státuszuktól a kutatóintézetek dolgozóit anélkül, hogy erről velük egyeztetett volna. A közleménye szerint a törvénytervezet csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól, semmilyen garanciát nem tartalmaz, és nem rendelkezik a kutatói életpályák biztosításáról sem.
Az ADF kifogásolja azt is, hogy a javaslatot az ITM nem az illetékes és a kutatóhálózatban reprezentatív tagsággal rendelkező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) juttatta el, így szerintük „a szakszervezet az egyébként is rosszhiszeműen kitűzött határidőn belül arról nem tudott véleményt nyilvánítani”.
„A TDDSZ és az ADF által végzett felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók többsége ragaszkodik a közalkalmazotti státuszhoz, méghozzá elvi okokból, így mindkét szervezet elutasítja annak megvonását” – hangsúlyozzák.
A közlemény úgy véli, a kormány a törvénymódosítás benyújtására a járványhelyzetet használja fel, tudván, hogy a korlátozó intézkedések jelentősen leszűkítik a tiltakozások körét.
Támadást intéz a szöveg Maróth Miklós akadémikus ellen is, aki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek fenntartására tavaly létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke.
„A pusztítást Maróth Miklós hallgatása teszi teljessé, aki nem áll ki a dolgozók kinyilvánított akarata mellett. A szakszervezet többszöri hivatalos kapcsolatfelvétele ellenére sem hivatalos tájékoztatásra, sem érdemi tárgyalásra nem került sor a közalkalmazotti státusz 2020 tavasza óta lebegtetett elvételének kérdésében” – írja az ADF közleményében.
