2024. április 25., csütörtök

A szalakóta biztos jövője Szerbiában

Szalakótavédelmi konferenciát tartottak Hajdújáráson

Hajdújáráson a Palics–Ludas Közvállalat Látogatóközpontja adott otthont szombaton a szalakótavédelmi konferenciának. A közvállalat támogatásával és a Riparia Természetbarátok Egyesületének szervezésében idestova tíz éve minden év októberében megrendezésre kerül egy szakmai tanácskozás, amelyen azok a madárbarátok, ornitológusok gyűlnek össze, akik már több mint egy évtizede szívügyüknek tekintik az egyik legszínpompásabb tollruhájú madarunk, a szalakóta, más néven kék csóka védelmét és állományának gyarapítását.

Amikor elkezdődött Vajdaságban a szalakótavédelmi program, mindössze 20–30 pár madárból állt a teljes állomány, és félő volt, hogy fészkelőhely hiányában tovább csökken, esetleg teljesen eltűnik környezetünkből ez a ritka, szép kék tollú vándormadár. A Riparia Természetbarátok Egyesülete 15 éve kezdett bele a szalakóták fészkelésére alkalmas madárodúk kihelyezésébe azokra a területekre, szikes puszták, legelők környékére, amelyek egykor a szalakóta élőhelyei voltak. Az évek során sok értékes tapasztalat gyűlt össze a kék csóka fészkelési és táplálkozási szokásairól. Az Észak-Bácska és Észak-Bánát területén végzett sikeres odútelepítések után a gyarapodó állomány dél felé terjeszkedett. Közép-Bánátban, ahonnan teljesen eltűnt a szalakóta, idén már 60 pár telepedett meg a nyílt füves puszták mentén beton villanykarókra kihelyezett fészekodúkban. A deszkából ácsolt odúk pótolják a hiányzó természetes odvas, üreges fákat, amelyekben egykor költött a szalakóta. A vajdasági szalakótaállomány a fészekodúk kihelyezése nyomán megtízszereződött, és immár több mint 350 pár költ évente.

A szalakóta biztos jövője Szerbiában elnevezéssel megtartott szombati tanácskozásra egész Vajdaság területéről és Belgrádból érkeztek madarászok. A szalakóta déli irányba történő terjeszkedése nyomán a fajvédelmi program kibővült Šumadija és a kelet-szerbiai Negotin környékére. E vidékeken még sikerült megmenteni és gyarapítani a mindössze néhány párra zsugorodott állományt.

Megtízszereződött a szalakótaállomány Vajdaságban (Fotó: Gergely József)

Megtízszereződött a szalakótaállomány Vajdaságban (Fotó: Gergely József)

A hajdújárási konferencián a szalakóta munkavédelmi csoportok tagjai Vajdaság egyes régióit képviselve beszámoltak az idei szalakótafészkelés eredményeiről. A lelkes madárbarátok minden odút (tíz év alatt több mint ezer deszkaodú került kihelyezése) több alkalommal is ellenőriztek a május-júliusi költési periódusban, hogy képet tudjanak kapni a költés eredményességéről. A fiókákat alumínium jelzőgyűrűkkel látták el, és több öreg madarat is megfogtak, és a korábbi gyűrűzések alapján értékes adatokhoz sikerült jutni a szalakóta terjedési és vonulási (Afrikában telelnek) stratégiájáról. A Vajdaságban gyűrűzött szalakóták közül több megkerültek Románia és Magyarország területén, az ott kikelt szalakóták egy része pedig Vajdaságban telepedett le. 2008-óta több mint 4500 fióka és közel 300 felnőtt szalakóta lábára került jelzőgyűrű, amiről a belgrádi Természettudományi Múzeum madárgyűrűző központjának munkatársa számolt be. Magyarországon 29, Romániában 6, Szaúd-Arábiában 3 és Görögországban, Líbiában és Namíbiában egy-egy vajdasági gyűrűs szalakóta került kézre a vonulásuk során.

A szalakótások hétvégi találkozójáig a hajdújárási látogatóközpontban újabb száz fészekodú készült, amit a tanácskozás után a részvevők magukkal vittek az időközben tönkre ment, levert, megsérül deszkaodúk pótlására és a költési lehetőségek bővítésére, hiszen például Nyugat-Bácskában még csak néhány éve költenek újra a gyönyörű türkizkék tollruhás szalakóták.

A nem formális szalakótavédelmi csoportok találkozója és az odúkészítés a belgrádi Nyílt Iskola (Otvorena škola), a Szerbiai Ifjú Kutatók és a Környezetvédelmi Mérnökök szervezeteivel együttműködve a Zöld Inkubátor projektum keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg.