2022. december 5., hétfő

„A mi történetünk, rólunk szól”

Gondi Martinát, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját kérdeztük

A VMMI gyönyörű könyvtára (Fotó: Szögi Csaba)
A VMMI gyönyörű könyvtára (Fotó: Szögi Csaba)

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a nevéhez méltóan rendkívül szerteágazó és a vajdasági, valamint az összmagyarság számára is igen értékes tevékenységet folytat fennállása óta – olyannyira, hogy annak felsorolása is oldalakat venne igénybe. Gondi Martinát, az intézet igazgatóját ezúttal arról kérdeztük, melyek az aktuális kiadványaik, milyen módon foglalkoznak a trianoni kérdéskörrel, melyek a terveik a közeli jövőre, valamint hogy mennyiben befolyásolja munkájukat a világjárvány.

Visszatekintve az előző évekre, melyek az általad legjelentősebbnek tartott kiadványaitok, mire összpontosít elsősorban a kiadói tevékenységetek?

– A VMMI elsősorban helytörténeti és tudományos munkákat jelentet meg, olyan szakkönyveket, amelyek bizonyos szakcsoportok munkáját segítik, mint például a színjátszás vagy a népzene. Jelentős az Önéletírás sorozat és a Délvidéki Soroló, amelyet Mák Ferenc szerkeszt. A kötetetek így vagy úgy kapcsolódnak a lokális emlékezethez is, a történelmi tudathoz és kulturális emlékezethez, hogy egy 2007-es konferencia címéből idézzek. Jelentős kutatói vállalkozás volt az Igaz történetek Mindenkiföldjéről, amely dr. Papp Árpád szerkesztésében jelent meg, a Bodor Anikó népzenei gyűjtését feldolgozó kötetek sorozata, valamint azok a kiadványok is, amelyek a helytörténészek munkáit adják közre. A hangzó anyagok esetében a verses, a verses-zenés műfajok és a népzene jellemzik a tevékenységünket. Amiben nagyon gyengék vagyunk, az a terjesztés. Egyelőre csak postai úton tudjuk eljuttatni kiadványainkat, ráadásul még nem készült el a netes felület, amelyen keresztül egyáltalán követni lehetne, milyen kiadványai vannak az intézetnek. A könyveknek általában egyetlen könyvbemutatójuk van, és ez az egyetlen mód, hogy találkozzanak az olvasókkal, méghozzá azon a helyszínen, településen, amelyhez kötődnek. Hálásak vagyunk azoknak a könyvtárosoknak, akik ajánlják könyveinket az olvasóknak, hiszen annak ellenére, hogy sokszor nehéz témákat dolgoznak fel, illetve azt gondolnánk, hogy a széles olvasóközönségtől igencsak távol áll a tematikájuk, ha belelapozunk, találunk érdekes és értékes történeteket, amelyek közelebb állnak a hétköznapjainkhoz, mint gondolnánk. A veszteséglajstromot feldolgozó könyvekben találunk naplót, a frontról megírt levelet, képeslapot, így a szemünk előtt állnak össze az élettörténetek, és így van ez a Délvidéki Soroló esetén is. Ez a mi történetünk, rólunk szól.

A járvány hogyan hatott ki a munkára, ezen belül is a könyvkiadásra és -termésre? Mennyiben hátráltatott benneteket, nehezítette meg a munkátokat?

– Több idő jutott a könyvekkel foglalkozni. Az év végén három új kiadványra számítunk. Bemutatót is tartottunk, Topolyán. Nagyon várjuk, hogy a Mécsvirág új lemezének koncertbemutatói is megtörténhessenek majd, hiszen vajdasági szerzők verseit mondják és éneklik. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel közös kiadásban megjelent Csonka Ferenc-szólólemeznek a koncertjei is várakoznak még.

2020-at írunk: milyen módon foglalkoztok Trianonnal?

Az intézet Aracs-kiállítása az oszlopcsarnokban (Fotó: Szögi Csaba)
Az intézet Aracs-kiállítása az oszlopcsarnokban (Fotó: Szögi Csaba)

– A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társasággal együttműködve, Molnár Tibor főlevéltáros, kutató ösztönzésére még 2018-ban elindítottunk egy sorozatot, amely a vajdasági települések első világháborús veszteséglajstromát tartalmazza. Molnár Tibor kutatómunkájának eredményeként e sorozat indítókötete a Tisza mente feldolgozása, majd ezt követte Szabadka. Bácskossuthfalván Besnyi Károly gondozta a kötetet, ennek szerzői és közreműködői Besnyi Károly, Kotek Szabolcs, Nagy Tibor, Nemes Károly, Papp László; a címe Közös múltunk és sorsunk. Topolyán Tomik Nimród szerkesztette a kiadványt, amelynek szerzői és közreműködői Cservenák Pál, Kocsis Antal, Kocsis Éva, Molnár Tibor, Nagy Tibor, mgr. Pastyik László; a címe Hősiesség és szolgálat. Az első világháborúban odaveszett csantavéri katonák listáját Szedlár Rudolf készítette el. Folyamatban van Kocsis Antal és Kocsis Éva irányításával és kutatásával a bajsai anyag feldolgozása. A könyvek szaklektora Molnár Tibor.

Az idén jelenik meg egy óriási kutatói vállalkozás eredményeként dr. Papp Árpád Délszlávok Párizsban című kötete, amely a békediktátum előkészítő dokumentumait tartalmazza, ami a forrásmunkák, levéltári dokumentumok első közlését jelenti fordításban, illetve tartalmazza a szerző tanulmányát. Az említett köteteket nem tudtuk volna megjelentetni a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatása nélkül.

Az idén mi jelent meg, illetve milyen kiadványok vannak készülőfélben?

– Az említett köteteken és hangzó anyagokon kívül régi adósságot törlesztünk Péter László grafikus- és festőművész képzőművészettel foglalkozó második kötetével, a Tollrajzkönyv megjelentetésével, valamint Bremzay Jenő szilágyi kántortanító halotti búcsúztatóit és a hozzájuk kapcsolódó tanulmányt tartalmazó, „Utolsó utamra kisérni jöttetek” című füzettel, amely dr. Czékus Géza, Molnár Emese, Bogdan Rudinski neve alatt jelenik meg. Szintén előttünk áll Molnár Tibor Az I. világháborúban eltűnt vagy elesett, a Kalocsai Érseki Hatóság által 1920 és 1944 között egyházilag holttá nyilvánított bácskai katonák településenkénti adattára, valamint, a témánál maradva, Szedlár Rudolf A királyért és a hazáért! – Csantavér az első világháborúban című kötetek megjelentetése. Ezután következik a bajsai anyag nyomdai előkészítése. Már elkészült, szintén a nyomdára vár a horgosi népzenei anyag közreadása Németh István és Juhász Gyula gondozásában. 2020-ban jelent még meg Korhecz Imola előadói hangzója, amelyen Ady Endre-versek szerepelnek Intés az őrzőkhöz címmel.

Melyek a legjelentősebb terveitek?

– Roginer Oszkár Közrezárt sajtótörténetek – Jugoszláviai magyar ifjúsági kisperiodikák és a helyi művészeti világok kontrollmechanizmusai (1945–1992) munkacímű kéziratát szeretnénk kiadni a jövő évben, illetve Csömöre Zoltán történész Nagykikindáról jelentik munkacímű kéziratát. Nagyon sokan várják Gallusz László juhászokról szóló könyvét, amely szintén a jövő év elejére várható. Majd következik Adamovity Erzsébet önéletírásának nyomda alá rendezése és Benes Lászlónak az édesapjára, Benes Józsefre emlékező kötete.

Hálásak vagyunk a velünk dolgozó szerkesztőknek, lektoroknak és grafikai szerkesztőknek. Az ő munkájuk mindig a háttérben zajlik, jobbára láthatatlan marad, pedig meghatározói minden egyes kötetnek. Az igényes kivitelezés és sokszor még a gondozás is az intézet kiadványainak többségében Beszédes Istvánnak köszönhető, valamint Blaskó Árpádnak köszönhetjük a Roginer-kötetet. Lektori és korrektori munkát végez Kávai Mucsi Katalin, Kormányos Katona Gyöngyi, Sinkovics Éva, Nagy Judit, dr. Silling István. Minden egyes könyvnél óriási részt vállalnak a munkában, a megjelenő könyvek ugyanúgy az ő gyermekeik is, de azt hiszem, ez minden kiadónál így működik.

A könyvkiadás nem az intézet fő tevékenysége, tervünk igen sok van, most indult útjára az 5 határon át vetélkedő, amelyet a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztallal közösen hirdettünk meg a Nemzeti Összetartozás Éve Program jóvoltából, általános iskolás 6–8. osztályos diákoknak szól online formában. Folyamatosan együttműködünk a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel, hogy az egyes művelődési területeknek megfelelő szakmai hátteret tudjunk adni. Mindeközben folytatjuk a digitalizálást, amelyen belül a legnagyobb projektek a Hét Nap, a Képes Ifjúság digitális mentése és a szabadkai periodikák feldolgozása. Még az idei évben szeretnénk bemutatni új honlapunkat. A Hagyományok Háza Hálózat vajdasági részének meg kell találnunk a megfelelő lebonyolítási formáját ebben a helyzetben, amikor minden intézmény online-ra fordítja tartalmait és eléréseit, és ezzel természetesen nem értünk a sor végére. Reméljük, hogy a programok valóban láthatóak a közösség számára is, ki tudják használni tartalmainkat, és tudják követni projektjeinket.