Nagybecskereken már évek óta gondot okoz a Béga-tavak karbantartása és rendezése. A járványhelyzet miatt az állapotuk csak tovább romlott. A Kettes számú Béga-tó valójában el sem készült és csak a csapadéknak köszönhetően hasonlít tóra, a másik kettő is csak félig készült el. A helyzet nem sokat változott 2017 óta sem, miután a tavakról való gondviselést a Vajdaság Vizei Közvállalattól átvette a Természetvédelmi Rezervátumok néven alapított önkormányzati intézmény.
Az idén történt meg először, hogy a Hármas számú Béga-tóban lévő szökőkutat sem tudták üzemeltetni. Ugyanis meghibásodott a villanyvezetéke, de magát a pontont is fel kellene újítani. Közben ezt a tavat – amely egyébként a legmutatósabb állapotban van a három közül – kezdi benőni a nád, időnként felgyülemlik benne a szemét is. Jelenleg egy dolgozó kétszer hetente körüljárja a tavakat, de szemmel látható, hogy ez nem elegendő ahhoz, hogy a tónak tiszta legyen a partja. Az intézményben nem titkolják, hogy a hatékonyabb gondozáshoz hiányoznak az anyagiak, de még több dolgozói is.
A köztisztasági vállalat dolgozói időnként lekaszálják a tavak partján a füvet, ennek a munkának a végzése azonban a meredek part miatt veszéllyel jár. Lassan negyven éve lesz annak, hogy elkezdték annak a három tónak a létrehozását, amelyeket a Béga folyó kiszárított medrének a helyére terveztek meg. Ugyanis 1980-ban lerövidítették a városon áthaladó vízi utat, a Kisamerika lakótelepet patkó alakban övező folyórészből pedig holtágat hoztak létre, majd kiszárították. Úgy döntöttek, hogy helyén három különálló tavat létesítenek, melyek horgászásra, fürdésre, illetve vízi sportokra szolgálnak majd. Ezekből egy tó építését fejeztek be, egyet pedig részben. De a víztisztító berendezése még nem kész. A kilencvenes évek elején pedig teljesen leálltak a munkálatokkal.
A tavak mindmáig befejezetlenek és a jelekből ítélve nincs is nagy remény arra, hogy hazai forrásokból befejezzék a város egyik legnagyobb kommunális beruházását, melyet kezdetben az „évszázad beruházásaként” emlegették, idővel azonban „ökológiai bomba” lett a Béga-folyó eltereléséből.
