A Nyugat-Balkán elnéptelenedése azoknak a társadalmi, politika és gazdasági gondoknak az eredménye, amelyek évtizedek óta jellemzik a térséget – állapították meg a Depopuláció kihívásai elnevezésű panelvitán. A felszólalók szerint Szerbiában is aggasztó a helyzet, hisz egyike vagyunk a világ azon 17 országának, amelyekben az 1990-es évektől napjainkig folyamatosan csökken a lakosok száma. A demográfiai adatok erőteljes zuhanása pedig csökkenti az olyan krízishelyzetek kezelésének képességét, mint amilyen a koronavírus-járvány is – emelték ki a kivándorlás problémájának szentelt 10. Belgrádi Biztonsági Fórumon.
Darrell Bricker, az Ipsos Public Affairs végrehajtó igazgatója kiemelte, hogy a termékenység megtartása és a folyamatos elöregedés globális problémák, amelyekkel nem csak egyes államok és régiók küzdenek. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk egy mind idősebb, mind kisebb és elvárosiasodott társadalomban élni – szögezte le Bricker.
Délkelet-Európában tíz államból kilenc elveszítheti a lakosok negyedét – hangzott el a panelvitán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében működő Népességügyi Alap Európa és Ázsia területével megbízott szakemberei hangsúlyozták azt is, hogy a népesség fogyatkozása azokat az országokat is aggasztja, amelyekben egyelőre pozitívak a demográfiai mutatók. A népességkutatók szerint a kivándorlás ellen a fiatalok életszínvonalának emelésével, a bérek növelésével, törvényes rendelkezésekkel és a nők társadalmi szerepvállalásának szorgalmazásával lehet fellépni. Egységes gazdasági hozzáállásra és szociálpolitikára van szükség ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az emigrálási áradatot, de növelni kellene a teljesítőképességet és a nemzeti piac versenyképességét is.
Tim Judah gazdasági újságíró azonban ennél jóval borúlátóbb. Szerinte a gazdasági válságok korát éljük, amiket megpecsétel a korrupció és a politikai bizonytalanság. Ebben a helyzetben érthető, hogy a nyugat-balkáni országok lakosai nem várakoznak a jólétre, amikor Nyugat-Európában megduplázhatják a bevételeiket – fejtette ki véleményét az újságíró. Kiemelte, hogy a régió kis országai nehezen versenyezhetnek Németországgal, amely jelentősen magasabb bérek fejében tömegeket szippant be. A balkáni országokból való elvándorlás ugyanis áldás Nyugat-Európának, amely szintén küzd az elnéptelenedéssel. Arról viszont nem viselnek gondot, hogy milyen következményekkel jár a tömeges elvándorlás a balkáni régióban – tette hozzá Judah.
A demográfiai mozgások Ivo Belet szerint sem állíthatók meg teljesen. Az Európai Bizottság alelnökének kabinettvezetője azonban rámutatott a folyamatban lévő befektetési ciklusra, amely által 9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatás érkezik a Nyugat-Balkán országaiba, de további 20 milliárd euró garanciavállalással is hozzájárulnak a régió stabilitásának növeléséhez. A tervek szerint a digitalizáció fejlődését és a környezetvédelmi projektumokat támogatják, amelyek által jelentősen növekedhet az életszínvonal a Nyugat-Balkánon – szögezte le Belet a Belgrádban megtartott panelvitán.
