Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

„Freulein, muszáj danulni!”

Csík Mónika

2020. október 24., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A közelmúltban felhívott egyik ismerősöm azzal a hírrel, hogy Blaha Lujza születésének 170. évfordulóján emléktáblát avattak Győrben, majd felvetette: milyen szép lenne, ha Szabadka is hasonlóképpen leróná tiszteletét a „nemzet csalogánya” előtt. Megnéztem az eseményről készült videós híranyagot, s kiderült belőle, hogy a győriek Blaha Lujza és szülei hajdani lakhelyének állítottak emléket, a vándorszínészetből élő család ugyanis két évig tartózkodott a városban. Az akkor 7–9 éves Lujza színpadi alakításaira állítólag Győrött figyelt fel a kor jeles színikritikusa, dr. Kovács Pál.

Blaha Lujza 1866 körül (Fotó: wikipedia.org)

Hasonló apropója kétségkívül Szabadkának is lenne emléktábla-állításra. A feljegyzések szerint a Bach-korszakban Szabadka volt az első város, amelyik kőszínházat építtetett, amely alig öt évvel a szabadságharc leverése után megnyitotta kapuját. Évtizedeken át a legkiválóbb művészek léptek fel benne, több színész is innen indult a hírnév felé. Az itt fellépő előadóművészek listája valóban hosszú és impozáns, emeljük ki közülük Déryné Széppataki Rózát, az első magyar operaénekesnőt; Jászai Marit, a neves tragikát; Kabos Gyulát, a nagy nevettetőt; Lugosi Bélát, aki később Hollywoodban rémfilmek – köztük a műfaj klasszikus darabjának számító Dracula – főszerepét eljátszotta; és hát itt, Szabadkán vált a 16 éves Kölesi Lujzából férjezett asszony és ünnepelt díva – innen indult a nagy színpadi sikerek felé Blaha Lujza.

A művésznő 1850-ben Rimaszombaton Reindl Ludovikaként látta meg a napvilágot, majd nevelőapja vezetéknevét, a Kölesit használta művésznévként első fellépései alkalmával, hiszen teátrista szüleivel együtt járta az országot, gyerekként vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Négyévesen már statisztált, nyolcévesen valódi szerepben lépett a színpadra, tizenhárom évesen pedig önálló szerepekben játszott. A sokat nélkülöző és nyomorgó család 1864 októberében szerződött Szabadkára Sipos Károly társulatához, és ez fordulópontot jelentett az akkor tizennégy éves gyereklány életében. Naplójában fel is jegyezte, hogy a gázsijuk ugyan itt se jobb, mint másutt, de már nagyobb szerepeket kap, és vidámabb az életük. A színház is megtelik gyakrabban, különösen a tiszt urak járnak el gyakorta az előadásokra – írta, hangsúlyozva, hogy leginkább dalos szerepeket juttat neki a direktor úr.

Blaza Lujza volt a „magyar népszínmű fejedelemasszonya” (Fotó: gallery.hungaricana.hu)

A színészcsalád szabadkai életével Dévavári Zoltán Régi házak, régi történetek című művelődéstörténeti jegyzeteket tartalmazó kötetében behatóan foglalkozik, a korabeli sajtóanyagra és Blaha Lujza kötetben is megjelent naplóbejegyzéseire alapozva. Dévavári Zoltán e jegyzetekben kitér például Kölesi Lujzának és a városban állomásozó Lichtenstein dzsidásezred karmesterének, Blaha Jánosnak a kapcsolatára is. Jan Blaha cseh származású, osztrák katonatiszt nemcsak a katonazenekarnak volt a karmestere, hanem a színházban is vezényelt, és ott figyelt fel a kis Kölesi Lujza tehetségére. A harmincöt éves, kopaszodó Blaha mindössze egyetlen mondatot tudott magyarul: „Freulein, muszáj danulni!”, de ezt az egy mondatot addig ismételgette, míg meghozta Lujza kedvét a tanuláshoz. Rendszeresen énekleckéket adott hát neki, a lány lényegében neki köszönhette zenei képzését. Később, férjeként, a karrierjét is egyengette, merthogy, a nagy korkülönbség ellenére, Blaha János megkérte az akkor tizenhat éves Lujza kezét, és 1866-ban összeházasodtak. A lány így emlékezett meg a jeles alkalomról naplójában: „Reggel még alighogy fölébredt a város, hozták a sok ajándékot, meg virágot a házhoz. A tiszt urak küldtek sok szép ajándékot; de a mi ösmerőseink se maradtak el és ezen a napon valóban láthattam, hogy milyen kedveltje voltam ennek a közönségnek. – Az esküvő nem járt sok parádéval. (…) Aztán hazajöttünk; de nem kocsikon, hanem gyalog, hadd nézzék az emberek a kis Kölesi Lujza menyegzőjét. A szoba jól be volt fűtve és annyian valánk, hogy alig fértünk el benne. A küszöbön azt mondá Blaha: »Én nagyon szeretlek téged, gyermekem!« – Én meg azt feleltem erre, hogy »Ja, Blaha bácsi«”

Blaha János később kikérte magának a bácsizást, hisz nem vette jó néven, hogy a városban sokat élcelődnek kettejük házasságán a köztük lévő korkülönbségből adódóan, illetve a nyelvi korlátok miatt, hiszen a karmester nem beszélt magyarul, Lujza pedig nem tudott németül. Törték hát egymás nyelvét, hogy kommunikálni tudjanak. Az énekórák azonban később se maradtak el, Blaha János lelkiismeretesen oktatta a feleségét, sőt a tiszti kaszinóban fellépéseket is szervezett neki. A hangversenyeken Lujza többnyire németül énekelt, a tiszt urak nagy elragadtatására.

1866 májusa viszont változást hozott a Blaha család életében. A 9. császári és királyi ulánusregiment, mivel háború készülődött, távozni kényszerült Szabadkáról, János pedig a feleségét Temesvárra küldte, ismerőseihez. Ő maga nem is tért ide többé vissza, hiszen néhány évvel később, tüdőbajban elhunyt, a lexikonokban az áll róla, hogy a karmesterkedés mellett zeneszerzéssel is foglalkozott, a Szabadkai csárdás című szerzeménye például meg is jelent nyomtatásban.

Blaha Lujza útja viszont Szabadkáról nemcsak Temesvárra, hanem az országos és európai hírnév felé vezetett, s lett belőle hamarosan a „magyar népszínmű fejedelemasszonya”. Bár még kétszer ment férjhez, első férje vezetéknevét megtartotta, és visszatért több ízben is Szabadkára, ahol az első nagyobb sikereit aratta. Hajdani szabadkai házukat időközben sajnos lebontották, de az új színházépületben talán lesz szabad falfelület, ahol helyet kaphat egy tábla, amely Blaha Lujzának és szabadkai színpadi sikereinek állít emléket. Megérdemelné.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége