2024. április 23., kedd
OKTÓBER 23.

Felavatták Tóth Ilona mellszobrát

Felavatták csütörtökön az 1957-ben kivégzett forradalmár, szigorló orvos, Tóth Ilona mellszobrát a kőbányai Bajcsy-Zsilinkszky Kórház és Rendelőintézet udvarán. Kontur András szobrászművész kőből faragott alkotását Wittner Mária, egykori '56-os halálraítélt és Bodnár Attila, a kórház főigazgatója leplezte le csütörtökön.

Wittner Mária és Bodnár Attila koszorúz Tóth Ilona mellszobrának avatási ünnepségén (Fotó: MTI)

Wittner Mária és Bodnár Attila koszorúz Tóth Ilona mellszobrának avatási ünnepségén (Fotó: MTI)

Wittner Mária beszédében koncepciós perben halálraítélt forradalmártársát méltatva úgy fogalmazott: „Tóth Ilonából szadista gyilkost faragtak a kommunisták, de Tóth Ilona mélységesen ember volt.” „Ezt a nagyon tiszta embert mély gyalázatban végezték ki” – mondta. Közölte: vannak, akik még mindig gyilkosnak kiáltják ki, és próbálják mocskolni Tóth Ilona alakját.

Azzal kapcsolatban, hogy Tóth Ilona 1957-es ítéletét 2001-ben semmissé nyilvánították, Wittner Mária feltette a kérdést: „Mit jelent a semmisségi papír, ha kórusban harsogják a gyilkosai, hogy gyilkos volt Tóth Ilona?”.

Wittner Mária hozzátette: „Ezért a túlélőknek kell tisztára mosni az ő emberségüket, és igazságot kell tenni azoknak, akik életükben és holtukban is meggyalázva,(.) arccal lefelé, megdrótozva ott fekszenek a földben.”

Tóth Ilona, az ártatlanul megvádolt, bebörtönzött és halálraítélt sok száz magyar szabadságharcos jelképévé vált – tolmácsolta az eseményen Kocsi László honvéd ezredes Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavait.

Hozzátette: 1956 hősei, mártírjai és áldozatai – így Tóth Ilona is – olyan alakjai voltak a magyar történelemnek, akiknek tetteit csak évtizedekkel később ismerhették meg, mert „azok, akik megölték, megnyomorították, földönfutóvá tették őket, tetteiket meghamisították, nevüket befeketítették, emléküket meggyalázták és kiirtották”.

Az államtitkár szerint Tóth Ilona, a gyilkossággal megvádolt fiatal lány kegyetlen koncepciós per áldozata lett, a szigorló orvos meghurcolásával az embertelen rendszer példát akart statuálni. Sok évtized történelemhamisító elhallgatása és hazugsága után az utókor kötelessége a múlt őszinte feltárása – mutatott rá, Wittner Máriát is méltatva.

A kormánypárti politikus a koronavírus-járványra utalva jelezte: a múlt mellett a jelen hőseinek, az egészségügyi dolgozóknak is köszönet jár.

Tóth Ilona az 1956-os forradalom kirobbanásakor a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, majd átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol bekapcsolódott az intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. November 1-jétől letartóztatásáig a kórház kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. November 20-án letartóztatták, majd 1957. április 8-án halálra ítélték izgatás és gyilkosság vádjával, és június 27-én kivégezték.

A szoborállítást kezdeményező Bodnár Attila főigazgató a többi között méltatta a kormány legújabb egészségügyi intézkedéseit, óriási lépésnek nevezve az orvosok bérének megemelését és a szakdolgozók járandóságának folyamatos növelését, egyúttal köszönetet mondott a kórház dolgozóinak a járvány kezelésében nyújtott munkájukért.

Az ünnepség zárásaként a résztvevők közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a járványban elhunytakról a kórház kertjében felállított emlékműnél.