Többéves gazdasági növekedés után Szerbia ismét recesszió elé néz a Világbank jelentése szerint. Az utóbbi évek fokozatos GDP-növekedését követően az idén 3 százalékkal esik a bruttó hazai termék, jövőre viszont 2,9 százalékos növekedésre számítanak – írja a Beta.
A hír azonban nem meglepő, mert a fejlett gazdaságú országokban mindenütt a világon hasonló tendenciák tapasztalhatók, sokszor jelentősebb visszaeséssel.
– A koronavírus okozta elhúzódó válság, a választások, a törvényhozási tevékenység, a globális gazdasági leállás befolyásolni fogja az idei növekedést – áll a Világbank friss gazdasági jelentésében.
A beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2020 második felében bekövetkezett rossz gazdasági mutatók azért is tűnnek annyira kétségbeejtőnek, mert összehasonlításként a múlt év második felének adatait veszik alapul. A termelés azonban akkor még gőzerővel folyt az egész világon.
A járvány ideje alatt az önkéntes karantén, a mozgáskorlátozás és egyéb óvintézkedések bevezetés miatt a dolgozók aktív munkahelyi részvétele is csökkent, voltak, akik elhagyták a munkahelyüket, illetve felmondást kaptak. A Világbank jelentése szerint a járvány munkaerőpiacra gyakorolt valós hatása mindaddig nem lesz ismert, amíg érvényben vannak a dolgozókat, munkáltatókat, cégeket érintő állami gazdaságvédelmi intézkedések.
A gazdasági segélycsomagok ugyan kedvezően hatottak a mesterségesen fenntartott stabilitás eléréséhez, de rekordmértékű, a GDP 4,8 százalékával felérő hiányt okoztak a költségvetésben. Az államadósság 2019 decembere és 2020 júniusa között 6,1 százalékkal nőtt, és elérte a GDP 59 százalékát.
A Világbank elemzése kimutatta a gazdaságvédelmi intézkedések pozitív hatását, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sokkal hatékonyabbak is lehettek volna. A bank szakértői szerint az intézkedéseknek kevésbé kellett volna nagylelkűeknek lenniük, szelekcióra lett volna szükség a támogatások megítélése tekintetében. A jobban sújtott vállalatokra, iparágakra nagyobb figyelmet kellett volna fordítani, jelentősebb anyagi támogatást adni nekik, és több kedvezményt.
Az alacsony infláció és a Szerbiai Nemzeti Bank erős helyzete azonban megbízható alapot szavatolt a járvány ideje alatt a pénzügyi politika stabilitásának. Az infláció 2019 óta 1,9 százalékos, tehát elenyésző mértékű, s ezt a stabil állapotot sikerült fenntartani az országnak a devizapiacon 2020 folyamán is, a Szerbiai Nemzeti Bank eredményes közbeavatkozásának köszönhetően.
A küladósság 2020 folyamán növekedett, 2019 decemberétől a GDP 61,9 százalékáról indult, s 2020 júniusával bezárólag ez az érték már 69,9 százalékot tett ki. A Világbank jelentése szerint a szerbiai gazdaság talpra állása várhatóan 2021 folyamán elkezdődik, de a folyamat jelentősen lassúbb lesz az elvárttól.
– A beruházások mértéke még sokáig nem tér vissza a korábbi szintre. A fogyasztás alacsony szinten marad, mert a bizonytalanság miatt az emberek nem költekeznek. Pontos képet erről decemberben vagy a jövő év elején kaphatunk. A gazdasági helyreállást követően az államnak a közszférában szélesebb körű költségvetési kiigazításokat kell végrehajtania, hogy semlegesítse a túlméretezett költségvetési kiadások negatív hatását – olvasható a Világbank közleményében.
