2024. március 28., csütörtök

A forradalom emlékét ápolják

Tizenöt éves fennállását ünnepli a szabadkai Nagy Imre Társaság – Szabadkán utca és emléktábla őrzi a mártír miniszterelnök emlékét

Magyarországon a Nagy Imre Társaságot 1992-ben hozta létre Nagy Erzsébet, a mártír miniszterelnök lánya. A társaságnak ma már szinte minden megyeszékhelyen van helyi szervezete. A székhelye Budapesten, a Nagy Imre Emlékházban található. Vajdaságban a szabadkai Nagy Imre Társaság ápolja az 1956-os magyar forradalom emlékét. Nemzeti ünnepünk alkalmából Kudlik Zoltánt, a szervezet elnökét, az országos NIT elnökségi tagját kérdeztük a társaság tevékenységéről, valamint a szabadkai és a Szabadka környéki '56-os emlékhelyekről.

Kelebián, a helyi közösség épületének falán elhelyezett emléktábla az egyik legfontosabb '56-os jelkép Vajdaságban (Fotó: Gergely Árpád)

Kelebián, a helyi közösség épületének falán elhelyezett emléktábla az egyik legfontosabb '56-os jelkép Vajdaságban (Fotó: Gergely Árpád)

– A szabadkai szervezet a társaság egyetlen határon túli szervezete, amely 2005-től működik. Előtte 1956 délvidéki eseményeivel a Nyitott Távlatok civil szervezet keretein belül működő '56-os Műhely foglalkozott, amelynek elnöke megboldogult édesapám, Kudlik Gábor volt. Szervezetünk egyik legfontosabb feladata az 1956-os forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeinek kutatása és az emlékhelyek kialakítása. Emellett fontosnak tartjuk a forradalom megismertetését az új generációkkal. Ezt immár tizenhárom éve vetélkedők formájában igyekszünk elérni. A szabadkai szervezetnek jelenleg közel ötven tagja van egész Vajdaságból, főleg idősebb polgárok. Próbálunk folyamatosan fiatalítani, és új tagokat bekapcsolni tevékenységünkbe – mondta a szabadkai NIT elnöke.

Kudlik Zoltán, a szabadkai NIT elnöke (Fotó: Gergely Árpád)

Kudlik Zoltán, a szabadkai NIT elnöke (Fotó: Gergely Árpád)

Kudlik Zoltán a fentiekhez hozzátette, hogy a szabadkai szervezet idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A tervek szerint egy jubileumi ünnepséget szerveztek volna a Városháza dísztermében, a szegedi Nagy Imre Társasággal közösen, amely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eseményen emléklapokat is átadtak volna azon személyeknek, akik támogatták a szervezet munkáját. Sajnos az ünnepséget a járványhelyzetre való tekintettel le kellett mondaniuk. A szervezet elnöke reményét fejezte ki, hogy jövőre már megtarthatják ezt az eseményt.

A Kelebián található emléktábla (Fotó: Gergely Árpád)

A Kelebián található emléktábla (Fotó: Gergely Árpád)

Kudlik Zoltán elmondta, a szervezet megalakulása óta számos 56-os emlékhelyet alakítottak ki szerte Vajdaságban. Szabadkán egy utca viseli Nagy Imre nevét, valamint az utcában 2013-ban egy emléktáblát is elhelyeztek a forradalom miniszterelnökének tiszteletére. A palicsi Nagyparkban található emlékmű pedig a központi ünnepségek színhelye.

Az első vajdasági emlékművek egyike, amelyet az '56-os forradalom emlékére állítottak, a bajmoki emléktábla, amelyet 2004-ben a helyi közösség épületének falán helyeztek el.

Szabadkán egy utca viseli Nagy Imre nevét (Fotó: Gergely Árpád)

Szabadkán egy utca viseli Nagy Imre nevét (Fotó: Gergely Árpád)

– A bajmoki emléktábla az itt befogadott '56-os menekültek és az őket segítő helyi lakosok tiszteletére került elhelyezésre. Bajmok körül nagy tanyavilág található. November 4-e után a határ menti magyar településekről ezen a tanyavilágon keresztül érkeztek a menekültek a faluba. Az akkori jugoszláv vezetés kezdetben nem finanszírozta a menekültek ellátását, úgyhogy Bajmokon helyi szinten oldották ezt meg. Az itt élők adományaiból ételt, ruhát, tisztálkodási szereket biztosítottak a menekülteknek. A faluban az iskola és a kaszárnya épületében hoztak létre ideiglenes befogadószállást. Innen később traktorokkal pótkocsin Palicsra szállították őket, a központi elosztóhelyre. Innen kerültek át a menekülttáborokba. Mindezt a bajmoki helytörténészek kutatásai, főleg Mojzes Antal írásai alapján tudjuk. Mojzes munkáiban olvashatjuk, hogy több '56-os menekült telepedett le Bajmokon – mesélte a szervezet elnöke.

Bajmok mellett Kelebián is van egy '56-os emléktábla, amely szintén a helyi közösség épületének falán lett elhelyezve.

A Nagy Imre utcában látható emléktábla (Fotó: Gergely Árpád)

A Nagy Imre utcában látható emléktábla (Fotó: Gergely Árpád)

– Ez az emlékhely van legközelebb a határhoz. Ezért is ez egyik legfontosabb '56-os jelkép Vajdaságban. 1956-ban Kelebián nem volt határátkelőhely. Az ide érkező menekültek a zöldhatáron keresztül jöttek, sáros, földes terepen keresztül. A menekülteket a helyiek fogadták, és magánházakban próbálták őket elszállásolni. Sokszor olyan épületekben kaptak csak elhelyezést, ahol még ivóvíz sem volt. Ezért volt nagy jelentősége, hogy a helyi lakosok támogatták az érkezőket. Beengedték őket, hogy lefürödjenek, vagy éppen ebédet biztosítottak számukra. Ezekből a kapcsolatokból sokszor életre szóló barátságok alakultak ki. A menekültek mindösszesen néhány hétig tartózkodtak Kelebián, majd az ország belsejében lévő állandó befogadóközpontokba vezényelték át őket. Tegyük hozzá, hogy az akkori jugoszláv vezetést meglepetésként érte a menekültek nagy száma. Megközelítőleg 20 ezer ember érkezett az országba. Ők 10 ezer fő befogadására voltak felkészülve – magyarázta Kudlik Zoltán.