Szinte elkerülhetetlen, hogy az őszi közösségbe kerülést egy gyerek is kisebb betegség nélkül megússza, ugyanis a hosszú nyár után újból összeverődő gyerekek csak úgy adják-veszik majd egymásnak a vírusokat. A szerencsésebbek megússzák egy kis orrfolyással, de a pechesebbek, főleg azok, akik először kerülnek közösségbe, könnyen lehet, hogy többet lesznek otthon, mint az oviban. Az idei tanév sajnos külön kihívást jelent minden kisgyermek számára, az új koronavírus megjelenése miatt. Természetesen a megbetegedés ellen kellő körültekintéssel védekezni tudunk, egyrészt a higiéniai szabályok fokozott betartásával, másrészt pedig az immunrendszer időben elkezdett erősítésével. Mivel a náthához, (szezonális) influenzához hasonló, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségről van szó, megelőzéséhez hasonló szabályokat kell betartani.
Rendszeresen és alaposan mossunk kezet szappannal, alkalmanként legalább 20-30 másodpercig!
Ha nincs lehetőségünk a szappanos kézmosásra, használjunk alkoholos fertőtlenítő, kéztisztító zselét!
Tüsszentéskor, köhögéskor tegyünk zsebkendőt az arcunk elé!
Kerüljük a zsúfolt helyeket!
Zárt helyiségben, tömegben 5 éves kortól alánlott az orrot és a szájat takaró arcmaszknak a viselete. Kisebb korban ritka, hogy a gyermek tudatosan, biztonságosan tudja viselni.
A megelőzés tekintetében fontos tehát bizonyos higiénés szabályok szem előtt tartása és alkalmazása. Tanítsuk meg a kicsit mielőbb arra, hogy lehetőség szerint a könyök hajlatába vagy zsebkendőbe tüsszentsen. Ha folyik az orra, törölje meg, vagy jelezze az őt felügyelő felnőttnek, hogy törölje meg az orrát. Minél többször mosson kezet, a fűtött helyiséget pedig minél többször szellőztessék át. A téli időszakban elegendő a helyiségeket 20-22 fokra fűteni, megfelelő páratartalom mellett. Az éjszakai órákban még ennyi sem kell, 18-20 fok teljesen komfortos lehet. Fontos, hogy hagyjunk elegendő időt a gyógyulásra és lábadozásra. Ha lehet, ez alatt az idő alatt ne vigyük közösségbe a gyereket. Betegen vagy legalábbis nem teljesen meggyógyulva sokkal nagyobb az esélye, hogy felülfertőződik egy újabb kórokozóval, és így megnő a szövődmények kialakulásának veszélye. Ezek pedig hosszabb idő alatt gyógyulnak meg, és jó eséllyel itt már antibiotikum adására is szükség lehet. A többieknek pedig azért tehet ez rosszat, mert a még fertőzőképes állapotában bevitt gyermek megfertőzheti a csapat még egészséges tagjait.
Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás és folyadékbevitel, az elegendő alvás, testmozgás és a szabad levegőn tartózkodás.
Szükség mutatkozik a külön bevitt vitaminokra és ásványi anyagokra is. A megfelelő C- és D-vitamin, vas, cink, szelén bevitele fontos, de a probiotikumoknak és az omega–3 zsírsavaknak is lehet támogató hatásuk. A béta-glükánok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy kisgyerek ellenállóbb legyen. Immunerősítés céljára teljesen jók az önálló vitaminkészítmények, de a kombinált forma is nyugodtan adható. A vas felszívódását elősegíti a C-vitamin, ezért célszerű ezeket együtt adni.
Mi a különbség a kicsik és a nagyok között?
Bölcsödébe, óvodába induláskor érdemes D-vitamint adni, sőt igazából nem is kell csecsemőkor után abbahagyni, sőt az iskoláskorúaknak is javasolt szedni. Nekik is bátran adhatók a fent felsoroltak, különösen akkor, ha például válogatós gyermekről van szó. Mindez vonatkozik a C-vitamin alkalmazására is, amit a bölcsödéskor kezdetétől ajánlott rendszeresen pótolni.
Mennyire törvényszerű, hogy egy gyerek állandóan beteg legyen, amikor először közösségbe kerül?
Teljesen rendjén való az, ha egy közösségbe kerülő kisgyerek az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Azt, hogy ki mennyit lesz beteg, nem lehet előre megjósolni, de általában azok betegeskednek várhatóan kevesebbet, akiknek van nagyobb testvérük, aki ezt-azt már hazahurcolt a közösségből. De ez sem biztos. Ha egy kisgyerek az első téli szezonban egy hetet közösségbe jár, majd kettőt otthon tölt, és ez a ciklus egymás után többször megismétlődik, nem jelenti azt, hogy „gyenge az immunrendszere”, sőt. Egy egyébként teljesen egészséges gyerek is ilyenkor lehet sokat beteg, akár nyolc-tíz fertőző betegség is belefér egy-egy szezonba. Hiszen számtalan olyan kórokozóval találkozik, amelyektől eddig a családi „burok” jótékony módon megvédte.
Ez az időszak úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért, betegségmentességért. Azokat a kórokozókat, amelyek miatt most sokszor beteg, a későbbiekben az immunrendszere már könnyen felismeri és el is pusztítja, mielőtt azok betegséget okoznának. Néhány hónap kellemetlenségéért cserébe hosszú évek betegségmentességét kapja. Ezek a betegségek az esetek 70-80%-ában vírusos fertőzések, és zömükben jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási és lábadozási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen ki lehet gyógyulni belőlük.
Úgy tíz-tizenkét éves korra az immunrendszer eléri azt a működési fokot, ami egy nagyobb gyerekre vagy felnőttre jellemző, s ez alatt az idő alatt számos kórokozóval találkozik, úgy is mondhatjuk, hogy immunrendszere megedződik. Ezután már jóval ritkábban számíthatunk megbetegedésekre. Azzal azért számolni lehet, hogy ahányszor új közösségbe kerül (például bölcsiből oviba, oviból iskolába), átmenetileg többet betegeskedhet, hiszen az új társak mellett újabb vírusokkal és baktériumokkal is kapcsolatba kerül.
