2024. március 29., péntek

Százhúsz év képzőművészeti kapcsolatai

Bemutatták a Szabadkai Városi Múzeum legújabb kiadványát

Az Európai Örökség Napok keretében mutatták be a Szabadkai Városi Múzeum legújabb kiadványát pénteken az intézmény épületében. A Szabadka és Hódmezővásárhely festészettörténeti és kerámiatörténeti kapcsolatai (1900–2020) című könyv szerzője dr. Ninkov K. Olga művészettörténész, grafikai formatervezője pedig Lality Csaba tervezőgrafikus. A kötet bemutatója a múzeum Tornyai és Szabadka című kiállításához kapcsolódik. Ez az első munka, amely összefoglalja a két város képzőművészeti kapcsolatait.

Az est vendégei dr. Csige Gábor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Benyovszky Anna Andrea konzul, Nemes Fekete Edit kerámiaművész, Kucor Tamara és Ljubica Vuković Dulić művészettörténészek voltak.

Elsőként mgr. Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

– Köszönöm a csapatnak, elsősorban Ninkov K. Olgának, hogy ezt a kötetet most a kezünkbe tudjuk venni. Maga a projekt elsősorban a két város kultúrtörténeti, de – a jövőjét tekintve – turisztikai kapcsolatai szempontjából fontos. Szabadka és Hódmezővásárhely képzőművészeti kapcsolatainak feltárásával ismét feléled a két település közötti kapcsolat – mondta Hulló István.

Dr. Csige Gábor beszédében kiemelte, hogy egy ilyen könyvbemutató a szabadkai főkonzulátus szempontjából is különleges jelentőségű, hiszen a koronavírus-járvány miatt mostanában kevés kulturális eseményt tartottak.

– Fontosnak tekintjük a két ország közötti jó kapcsolat fejlesztését és ápolását, valamint azok fenntartását. A mai napon egy ünnepre gyűltünk össze, mert ez a könyv a művészet és a barátság bizonyítéka. A hódmezővásárhelyi Tornyai János és a szabadkai Oláh Sándor barátságának köszönhetően ez a művészeti kapcsolat már több mint száz éve él – hangsúlyozta dr. Csige Gábor vezető konzul.

Dr. Ninkov K. Olga megköszönte a projektben közreműködő partnereknek és munkatársainak a segítséget, és azt, hogy létrejöhetett ez a kötet.

– Köszönöm Nemes Fekete Edit keramikusművész segítségét. Ő az a művész, aki éveken át részt vett a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Szimpóziumon. Annak idején, amikor először mesélt róla, mindez olyan távolinak tűnt. Remélem, hogy ezen a könyvön keresztül önök is közelebb kerülnek e közeli város kulturális hagyatékához, és ahhoz a kapcsolathoz, amely több mint száz éve létezik – emelte ki Ninkov. K. Olga.

Ljubica Vuković Dulić művészettörténész ismertette a kötet tartalmát.

– Ez a publikáció tartalma és gazdag illusztráltsága mellett tudományosan, ám közérthetően mutatja be a két város képzőművészeti kapcsolatait. A könyv Tornyai János munkásságát helyezi előtérbe, akit nemcsak festőként ismerünk, hanem a róla elnevezett hódmezővásárhelyi múzeum alapítójaként is. Emellett betekintés nyerünk a vásárhelyi kerámia szimpóziumok történetébe is. A fejezetek részletesen járnak körül egy-egy témát, és külön tanulmányokként is megállják a helyüket – emelte ki Ljubica Vuković Dulić.

Nemes Fekete Edit keramikusművész elmesélte a kerámiával való találkozásának történetét. Az első csodának azt tartja az életében, amikor középiskolás korában elhívták a kishegyesi művésztelepre. A második csoda 1973-ban történt vele, amikor meghívták a makói művésztelepre.

– Makón nagy művészek között kellett dolgoznom, kiállítanom, megállnom a helyem. Aztán jött egy meghívás az Expo 2000-re, Hannoverbe, ahol egy önálló tárlattal képviselhettem a vajdasági kerámiát. Ezek az állomások vezettek el Hódmezővásárhelyre. Ez már egy nemzetközi szimpózium volt. Ennek a kötetnek én csak egy kis része vagyok. Nem ismerek ehhez hasonló tanulmánykötetet a kerámiával kapcsolatban – hallottuk Nemes Fekete Edittől.

Kucor Tamara művészettörténésztől megtudtuk, hogy a Képzőművészeti Találkozó galériájában tartott Kerámia Triennáléknak köszönhetően igen szép kerámiagyűjteménye van a Kortárs Galériának.

– Ez a művészeti ág valamikor nagy tiszteletnek örvendett. A könyvben Ninkov K. Olga egy kisebb fejezetet szentelt a Kerámia Triennálénak Nemes Fekete Edit hódmezővásárhelyi tevékenysége mellett. A kötet két város művészettörténeti kapcsolatait világítja meg. A művészek az elmúlt évtizedekben mindkét helyen megfordultak. Ezek a kapcsolatok, együttműködések mind arra vártak, hogy valaki felkutassa és leírja őket – szögezte le Kucor Tamara.

A könyv Magyarország–Szerbia IPA Art&Craft Határon Átnyúló Együttműködési projekt eredményeként jött létre.