A szerbiai koronavírus-járvány kapcsán továbbra is az a kérdés foglalkoztatja elsősorban a politikai döntéshozókat és a járványügyi javaslattevőket, hogy vajon indokolt lesz-e egy adott pillanatban újfent elrendelni a rendkívüli állapotot. Ana Brnabić kormányalakító szavai szerint egyelőre nem tervezik korlátozni a mozgásszabadságot, Branislav Tiodorović epidemiológus, a köztársasági egészségügyi válságstáb tagja szerint viszont semmi szükség elrendelni a rendkívüli állapotot, hiszen Szerbia már most a rendkívüli helyzet napjait éli. Amennyiben a többség a rendkívüli állapotot a kijárási tilalommal egyenlíti ki, ennek az elrendelése nem valószínű, az viszont tény, hogy az ország nehéz időszak előtt áll, hiszen novemberben és decemberben, amikor a mostaninál hidegebb lesz az időjárás, feltehetőleg tovább növekszik a fertőzöttek száma – mondta a folytatásban Branislav Tiodorović.
A szakértő szerint a legnagyobb problémát azok jelentik, akik nem hajlandók alkalmazni az óvintézkedéseket, azaz nem viselik a védőmaszkot. „Jelenleg az önző és a szabályokat semmibe vevő emberek jelentik számomra a legfontosabb célcsoportot, azok, akik nem viselik a védőmaszkot, akik bulikat szerveznek és bulikban vesznek részt” – nyomatékosította Branislav Tiodorović az N1 Tv hírösszeállítása szerint.
Valamivel korábban a szakértő a Blic napilapnak nyilatkozva bejelentette: nem kizárt, hogy a válságstáb a beutazási szabályok korlátozását javasolja a kormánynak – negatív PCR-teszt, vagy pozitív szerológiai teszt.
Predrag Kon epidemiológus reményének adott hangot, hogy nem válik indokolttá ismét elrendelni a rendkívüli állapotot, és kijárási tilalom formájában korlátozni a mozgásszabadságot, ám ehhez arra van szükség, hogy az emberek betartsák az óvintézkedéseket. Ha a társadalom képtelen lesz alkalmazni a vírus terjedését lassítani hivatott intézkedéseket, a válságstáb biztosan nem marad tétlen – nyomatékosította Kon a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS).
– A válságstáb nagyon aggódik. Tisztában vagyunk a körülményekkel, hiszen számos fényképet és üzenetet kapunk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egyesek érinthetetlenek. A válságstáb tagjait ez ugyanúgy frusztrálja, mint mindenki mást – fogalmazott Predrag Kon.
GAZDASÁG KONTRA ÉLET
A térségben és Európában a fertőzöttek számának növekedésével párhuzamosan egyre több országban térnek vissza a szigor és a korlátozások napjai. Franciaországban a múlt hét óta ismét egészségügyi rendkívüli állapot van érvényben, a nagyobb városokban szombattól éjszakai kijárási tilalom. Szlovéniában keddtől este 9 és hajnali 6 óra között kijárási tilalom lesz. Belgiumban tegnaptól egy hónapig lakat került a vendéglátóhelyekre, valamint éjszakai kijárási tilalom lép hatályba. Németországban a korlátozások elsősorban az egyes tartományokban, valamint az azokon belüli régiókban, illetve városokban jellemző járványhelyzettől függnek, ám a vendéglátósok ott is azok közé tartoznak, akiket a szigorítások a leginkább érintenek.
A járvánnyal kapcsolatban az egészségügyi következményeken túlmenően egyre gyakrabban szerepelnek napirenden a kórnak a gazdaságra gyakorolt következményei. A legtöbb ország igyekszik megtalálni az egyensúlyt az emberéleteket, illetve az egészségügyi rendszert, valamint a gazdaság stabilitását megőrizni hivatott intézkedések között. Ennek az egyensúlynak a fontosságára hívták fel a figyelmet az úgynevezett nyájimmunitást szorgalmazó, október 4-én közzétett Barrington-határozat (Great Barrington Declaration) szerzői. Szerintük az államok eddigi, elsősorban az emberek „bezárására” összpontosító gyakorlatának egyaránt végzetes következményei vannak a társadalom szellemi és testi épségére és gazdasági erőnlétére. Amennyiben az államok a hatékony védőoltás kidolgozásáig nem állnak el eddigi gyakorlatuktól, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek – áll a határozatban, amelynek szerzői úgy vélik: az intézkedéseknek elsősorban az idősekre kellene összpontosítaniuk, „hiszen a jelenlegi kutatások értelmében a Covid–19 elsősorban őket veszélyezteti. „Az idősek otthonaiban szerzett immunitással rendelkező személyzetet kellene alkalmazni. Az idősek ne menjenek vásárolni, inkább vitessék házhoz, amire szükségük van. A családtagok inkább a szabadban találkozzanak idősebb hozzátartozóikkal” – vélik a szerzők (dr. Martin Kulldorff, dr. Sunetra Gupta, dr. Jay Bhattacharya). A határozatot nemzetközi sajtóértesülések szerint eddig több mint 400 ezer polgár, 25 ezer orvos és 10 ezer kutató írta alá világszerte.
Más szakértők elutasítják a dokumentumot. Christian Dorsten, a berlini Charité Egyetemi Kórház virológiai osztályának főorvosa az NDR-nek nyilatkozva két érvet emelt ki a szerzők álláspontja ellen: az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy az időseket lehetetlenség teljes mértékben izolálni; a fiatalabb korosztályban is sokan vannak azok, akiket valamilyen okból kifolyólag – például krónikus betegség okán – veszélyeztet a megbetegedés, és ha ők tömegesen szorulnak kórházi ellátásra, annak a nem Covid-páciensek is kárát látják.
A határozatot az American Institute for Economic Research finanszírozta – mutatott rá a dokumentum kapcsán lapunknak nyilatkozva dr. Goran Belojević, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Kara Higiéniai és Közegészségügyi-ökológiai Tanszékének vezetője. Mint hozzátette, a határozat lényege, hogy a jövőben a járványintézkedéseknek elsősorban a 65 évnél idősebbekre kellene összpontosítaniuk, míg a fiatalabbakat szinte minden korlátozás nélkül kitennék a fertőzésnek, abból a célból, hogy mielőbb kialakuljon a kollektív immunitás. Ennek a hozzáállásnak a hátterében elsősorban a gazdasági érdekeket kell keresni, hiszen a világgazdaság az összeomlás előtt áll – húzta alá Belojević, akinek az az álláspontja, hogy 2021 tavaszáig mindenféleképpen várni kell, „mivel jelenleg két vírus egyidejű fertőzése előtt állunk, és ha lehetővé tennék a 65 évnél fiatalabbak »szabad« fertőződését, annak rengeteg áldozata lenne.”
A belgrádi Štark Aréna tegnap óta ismét ideiglenes Covid-kórházként működik (Fotó: Beta)
ISMÉT KÓRHÁZ AZ ARÉNÁBAN
A hétfői járványügyi jelentés értelmében egy nap alatt 5746 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 122-nek az eredménye volt pozitív (2,12 százalék). Lélegeztetőgépen 24 páciens van. Az utóbbi 24 óra alatt 2 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek következtében, ezzel az elhunytak száma 778-ra növekedett – a halálozási arány 2,14 százalék. Jelenleg 408 személyt kezelnek kórházban. A járvány kezdete óta 1 241 864 koronavírustesztet végeztek el az országban, és 36 282 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét.
A belgrádi Štark Aréna mától ismét ideiglenes Covid-kórházként működik, jelenleg 510 páciens fogadására alkalmas. Ebben a létesítményben lélegeztetőberendezésre szoruló pácienseket is el lehet helyezni, és az alapvető orvosi vizsgálatokat is lehet végezni.
Nyitókép: A belgrádi Štark Aréna tegnap óta ismét ideiglenes Covid-kórházként működik (Fotó: Beta)
