2024. március 29., péntek

Emlékszobát avattak a magyar nyelvművelés megteremtőjének

Adán az 50 éves jubileum jegyében zajlott a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok idei rendezvénysorozata

Az adai születésű Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtőjének tiszteletére rendezett nyelvművelő napok fél évszázados jubileumát ünnepelték csütörtökön és péntek Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada község önkormányzata és a Szarvas Gábor Könyvtár szervezésében. A nyelvművelő rendezvénysorozat zárónapján, pénteken Adán koszorúzási ünnepséget tartottak, jubileumi kiállítás nyílt, felavatták a Szarvas Gábor Emlékszobát a könyvtárban és végül tudományos tanácskozást tartottak a községháza dísztermében.

Mgr. Hajnal Jenő ünnepi beszéde az adai Szarvas-szobornál (Fotó: Csincsik Zsolt)

Mgr. Hajnal Jenő ünnepi beszéde az adai Szarvas-szobornál (Fotó: Csincsik Zsolt)

Az adai Szarvas Gábor-szobornál megrendezett koszorúzási ünnepségen mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy ezen a napon Ada szülöttjének, a jeles nyelvésznek, a Magyar Nyelvőr alapítójának és szerkesztőjének emléke előtt tisztelgünk, aki 125 éve halt meg Budapesten, illetve méltóképpen megemlékezzünk a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok jubileumáról. Emlékeztetett, hogy fél évszáddal ezelőtt, 1970 októberében szervezték meg Adán az első nyelvművelő napokat, majd két évre rá felavatták a neves nyelvész szobrát.

Az adai önkormányzat képviselői megkoszorúzzák a nyelvész mellszobrát (Fotó: Csincsik Zsolt)

Az adai önkormányzat képviselői megkoszorúzzák a nyelvész mellszobrát (Fotó: Csincsik Zsolt)

– Ezen a jeles évfordulón azonban illik arról is megemlékeznünk, hogy az adaiak az első Szarvas Gábor-mellszobrot már 1898-ban felállították a mostani park északi csücskén úgy, hogy Zenta felé nézzen. Hasonmását ma is megcsodálhatjuk Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt. Jankovits Gyula szobrászművész szobrának adai alakmása azonban nem volt hosszú életű, mert több mint száz évvel ezelőtt, 1918-ban ledöntötték, a talpazatára pedig egy másik helyszínen egy másik mellszobor került, amely úgyszintén nem volt hosszú életű, így hirdetve a „világ dicsőségének” múlását és a szerencse forgandóságát. De azt is példázva, hogy az anyanyelvi és nemzeti létünket nem képzelhetjük el jelenünk és múltunk ismerete és tisztelete nélkül. Ahhoz viszont, hogy belőlük jövőnk építéséhez megtartó erőt és irányt nyerhessünk, életerős közösségre van szükségünk. Közösség nélkül ugyanis nyelv sincs. Egy-egy ember anyanyelve így lehet az a csodálatos lámpás, amelynek iránymutató fénye nélkül már nehezen keresheti meg közösségét, még nehezebben találja meg benne helyét, kedvét és szeretetét. Mert nemcsak arra van szükségünk, hogy szeressenek bennünket, hanem arra is, hogy szerethessünk. Anyanyelvünk ugyanis elsősorban bennünk él vagy bennünk sorvad, esetleg bennünk hal el. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy 2020 októberében tudunk-e olyan feltételeket teremteni, amelyek között közösségünk megtarthatja anyagnyelvét és nemzeti azonosságát, akkor is, ha tudatában vagyunk: száz éve visszaszorulóban van tájainkon a magyar nyelvhasználat –mutatott rá mgr. Hajnal Jenő, akik szerint, ennek tudatában voltak azok is, akik ötven évvel ezelőtt Adán megszervezték az első nyelvművelő napokat dacolva az anyanyelvi és a nemzeti beolvadással, közéleti anyanyelvűségünk rohamos leépülésével, közben bízva az erősödő nemzeti egységben: – Így válhatott ez a nagyszerű rendezvény túlélési stratégiánk és megmaradásunk magasztos példájává számos változáson, átalakuláson átesve, de mégis megőrizve minden körülmény ellenére is a reményt és az esélyt, de inkább azt a hitvallást, hogy bár jogra is, de mindenekelőtt erős, tudatos közösség által teremtett lehetőségekre és e lehetőségek hatékony kihasználására van szükségünk – emelte ki az MNT elnöke, majd hozzátette: – Az anyanyelvhasználati jog ugyanis csupán üres alanyi jogként hamis és értéktelen. Az anyanyelv csak közösségben születik, csak közösség használhatja, építheti és tarthatja fenn. Az anyanyelv hivatalos használatának csak akkor lehet értéke, ha ennek a közösségi, természetes anyanyelvhasználatnak a kiterjesztéseként él. Továbbépíteni és megtartani pedig nemzetünket és anyanyelvünket csak egységben lehet, miként valamennyi kis anyanyelvét és nemzeti identitását is. Mindezt a megfelelő kulturális, közösségi és regionális tagoltság figyelembevételével lehet megvalósítani, amelynek legfőbb eszköze az anyanyelvi nevelés és a magyar nyelvű oktatás, a szakoktatás fejlesztése, valamint az élményszerű kulturális találkozások az anyanyelvvel – mondta mgr. Hajnal Jenő, aki arra figyelmeztetett, hogy a nyelvek életét közösségeik sorsa határozza meg, ezért a vajdasági magyar nyelvközösség, ezen belül az értelmiség feladatként határozta meg, hogy megfeleljen a nagyvilág kihívásainak, illetve éljen a kulturális, szellemi nemzetegyesítés kínálta lehetőségekkel. Végezetül a rangos jubileum alkalmából az MNT nevében mindazoknak köszönetet mondott, akik az elmúlt ötven évben tettek az anyanyelvápolásért.

Dr. Hódi Éva nyitotta meg a jubileumi kiállítást (Fotó: Csincsik Zsolt)

Dr. Hódi Éva nyitotta meg a jubileumi kiállítást (Fotó: Csincsik Zsolt)

A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál a Magyar Nemzeti Tanács nevében mgr. Hajnal Jenő helyezte el a kegyelet virágait, Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán, Zoran Dragin és Tóbiás József, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Szabó Szabados Ilona és Péter Krisztina. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség képviseletében Hugyik Richárd koszorúzott, a Szarvas Gábor Könyvtár nevében Barna Kolozsi Valéria és Morvai Nagybali Tamara, az anyaországi és a külhoni nyelvészek részéről dr. Molnár Csikós László. Az adai Cseh Károly Általános Iskola részéről Maksó Éva, a Vadvirág HK képviseletében Varga Lívia, a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság nevében pedig dr. Hódi Sándor koszorúzott.

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület ezt követően kiállítást rendezett a könyvtár galériájában nyelvművelő napok 50 éves évfordulója alkalmából az egyesület dokumentumainak felhasználásával. Dr. Hódi Éva és Ágoston Ibolya állította össze a kiállítás anyagát, amely a nyelvművelő napok 50 éves múltjának számos dokumentumából állt össze. A pannókon a nyelvművelő napok története és a Szarvas-szobor állítása jelent meg régi és újabb újságcikkeken és korabeli fényképeken, valamint bemutatták a videóanyagot és az egyesület kiadványait is. Továbbá válogatás készült a plakátokból és a meghívókból, valamint azokról a neves nyelvészekről fotóval és rövid életrajzzal kiegészítve, akik részt vettek a rendezvénysorozaton az elmúlt fél évszázadban. A kiállítást az egyesület elnöke, dr. Hódi Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok 50 éve a magyar nyelvművelés kiemelkedő eseménye.

DÍJAZOTTAK

 A megnyitó végén kihirdette az egyesület nyelvészeti pályázatának eredményét is. Eszerint az általános iskolás kategóriában az Ezért szeretem anyanyelvemet címmel kiírt pályázaton dicséretben részesült a budapesti Tanító Vilmos és Tanító András. A középiskolások kategóriájában a Nyelvművelés napjainkban címmel beérkezett munkáknál első díjat kapott Éter Réka, második díjat Berkes Dorka, harmadik díjat pedig Füzéresi Laura érdemelte ki, valamint dicséretben részesült Víg Barbara és Koleszár Anikó, akik kivétel nélkül a topolyai mezőgazdasági iskola tanulói. Emellett Szűcs Budai Engelbert magyartanár kihirdette a 7. osztályos diákok online nyelvi vetélkedőjének a végeredményét, amelyen az első helyezést Gordos Beáta, az adai Cseh Károly iskola diákja szerezte meg.

EMLÉKSZOBA

A Szarvas Gábor Emlékszoba (Fotó: Csincsik Zsolt)

A Szarvas Gábor Emlékszoba (Fotó: Csincsik Zsolt)

Bilicki Zoltán adai polgármester és mgr. Hajnal Jenő MNT-elnök ezután a könyvtár épületében ünnepélyesen felavatta a Szarvas Gábor Emlékszobát. Az avatóünnepségen Barna Kolozsi Valéria könyvtárigazgató mondott köszöntőt, illetve Nagybali Tamara könyvtáros, a projektum vezetője bemutatta az emlékszobát. Elmondta, hogy a Szarvas-szoba anyagát Szarvas Gáborné Harrer Paula és Szarvas Gábor hagyatéka képezi. A hagyatékban Szarvas Gábor személyes levelezése, dokumentumai, könyvei, a Magyar Nyelvőr és a Nyelvtörténeti Szótár eredeti példányai, eredeti újságcikkek, fényképek és Harrer Paula emlékkönyve és a nyelvész személyes tárgyai találhatók. A könyvtáros bejelentette, hogy folytatják a munkát, mert feladatuknak tekintik, hogy a hagyatékot, Szarvas Gábor emlékét éltessék, a kiállítást bővítsék és népszerűsítsék. Végezetül az emlékszoba létrehozásában megköszönte a támogatást többek között a helyi önkormányzatnak, az MNT-nek, a Szekeres László Alapítványnak, illetve Vastag Gazsó Hargitának, a Topolyai Múzeum vezetőjének a szakmai segítséget.

TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS

A nyelvművelő napok rendezvénysorozata az adai községháza dísztermében zárult A nyelvművelés időszerűsége című tudományos tanácskozással. A járványhelyzet miatt a tanácskozás rendhagyó módon zajlott, mivel a hazai nyelvészek személyesen tartották meg előadásukat, a külföldi magyar nyelvészek előadásait viszont felolvasták vagy videóban tekinthette meg a közönség. A tanácskozáson hét előadás hangzott el: Balázs Géza: Kultúra- és nyelvvesztésünk ötven éve, Ötven év anyanyelvünk művelésének érdekében; Hódi Éva: Nyelvművelésünk időszerűsége; Molnár Csikós László: Standardizálás és nyelvművelés; Hódi Sándor: A nyelvművelés időszerűsége; H. Varga Márta: A nyelvművelés időszerűségéről; Kemény Gábor: A korszerű nyelvművelés fogalma, feladatai, színterei; Pomozi Péter: videóvetítés.