Szerbia egyike azoknak országoknak, amelyekben a társadalmi egyenlőtlenségek a legnagyobb mértékben mutathatók ki, és az egyedüli állam a régióban, amely semmilyen szociális támogatást nem nyújtott a mélyszegénységben élőknek a koronavírus-válság első hullámának idején – áll az A-11 Gazdasági és Szociális Jogokért Kezdeményezésnek a szegénység elleni küzdelem napja alkalmából kiadott közleményében.
A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a szegények helyzete csak súlyosbodott a járvány idején, és ezek a nehézségek a járvány következő hulláma során még inkább elmélyülnek.
– A válság súlyát a legszegényebbek fizetik majd meg, mert így döntött az állam. Hogy ez tudatos döntés, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szerb kormány, az egyedüli kormányként a régióban, egyetlen szociálpolitikai intézkedést sem hozott, amivel megvédte volna a leginkább veszélyeztetetteket – emelte ki a szervezet nevében Danilo Ćurčić.
A közleményben rámutatnak, hogy a környező országok mindegyike bevezetett valamilyen intézkedést, és erről a kormány felzárkóztatással és a szegénység csökkentésével megbízott csoportja is beszámol. A Világbank adatai alapján Észak-Macedónia, Albánia és Koszovó is kibővítette a szociális támogatásra jogosultak körét a járvány idejére, azzal hogy Macedónia 5 hónappal meghosszabbította az energetikai juttatásra való jogot. Az A-11 arra is rámutatott, hogy Bosznia-Hercegovina egyes önkormányzatai szociális támogatással segítették a rászorulókat, Koszovóban pedig három hónapon keresztül a legalacsonyabb havi járulékban részesülő nyugdíjasok külön pénzjuttatást kaptak, csakúgy mint azok a háztartások, amelyeknek nincs semmilyen bevételük, valamint amelyekben a családtagok a járvány idején munka nélkül maradtak. Albánia 300 euróval támogatta azokat a munkavállalókat, akiknek megszűnt munkahelye.
A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában a munkaképes lakosság 15 százaléka minimálbérből él, Szlovéniában ez az arány 4, Horvátországban pedig 2 százalékot tesz ki.
