A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége pénteken befejezte a szerb kormány és a jegybank képviselőivel folytatott online tárgyalásait. Ez volt az IMF-fel 3 évre kötött, januárban záruló, kizárólag tanácsadói jellegű program utolsó felülvizsgálata.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
– A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Aleksandar Vučić államfő szerdai találkozóján elhangzottakból arra lehet következtetni, hogy az IMF jóváhagyta a közszolgálatokban dolgozók bérének növelését január 1-jétől. Nem lesz ez olyan arányú, mint a tavalyi, de az emelésre biztosan számítani lehet, néhány nap múlva ismeretes lesz a növelés mértéke. S nemcsak az állami szektorban dolgozók fizetése lesz nagyobb, hanem a magáncégekben alkalmazottaké is, hiszen a minimálbér január 1-jei, 6,6 százalékos emelkedésével minden bér növekszik – nyilatkozta az RTS-nek Siniša Mali pénzügyminiszter. – Áprilisra vagy májusra elérjük az 540 euró bérátlagot, ha jól emlékszem, 2012-ben ez csak 329 euró volt – mondta a tárcavezető, aki szerint nyilvánvaló, hogy a Valutaalap megerősíti: a gazdasági növekedés tekintetében az idén Szerbia a legjobb Európában.
A szaktárca közleménye szerint Mali elmondta, hogy az áfabevétel kétmilliárd dinárral nagyobb a tervezettnél, ami azt jelenti, hogy a gazdaság jól működik.
– Az áfabefizetések szintje egy gazdaság sikerének a legmérvadóbb mutatója, és az eddigi eredmény feljogosít bennünket arra, hogy az év végéig elvégezzünk mindent, amit terveztünk – fogalmazott Mali, és megismételte, hogy január 1-jén a nyugdíjak is emelkednek, mégpedig a svájci modell szerint, 5,9 százalékkal.
– Most már bizton állíthatom, az IMF nem ismer Európában még egy olyan országot, amely jövő év január 1-jétől növeli a béreket, a nyugdíjakat és a minimálbért is. Az IMF valószínűleg azt közli, hogy Szerbia gazdasági növekedése 2020-ban várhatóan mínusz 1,5 százalék lesz, de mi hisszük, hogy ennél is jobbak lehetünk, hogy nulla százalék körüli is lehet a végeredmény, ez pedig a járványhelyzetben hatalmas siker. A költségvetési hiány ellenőrzés alatt van, az államadósság a GDP 60 százaléka alatt marad. Mindez a 2014-ben elindított reformok és a válságenyhítő kormányintézkedések eredménye. Gazdaságunk bővüléséért küzdünk, új autópályákért és vasutakért, új munkahelyekért. Ha pedig a gazdaság teljesítménye növekszik, akkor lesz pénz a bérek és nyugdíjak növelésére is – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány fontos céljai közé tartozik megakadályozni az adózás elkerülését.
