A velencei filmfesztiváli premierje után bemutatták Boszniában is Jasmila Zbanićnak, a neves bosnyák filmrendezőnek a 25 éve történt srebrenicai vérengzésről forgatott új játékfilmjét, amelyet egyfajta "érzelmi hídnak" szánt nemcsak a nyugat-balkáni ország megoszott ifjúságának, hanem az egész világnak.
A Quo Vadis, Aida című filmet a srebrenicai emlékközpontban vetítették le szombat este, az eseményen jelen voltak a mészárlás túlélői és szemtanúi, valamint fiatal férfiak és nők, akiket Zbanić meghívott az etnikailag és politikailag mindmáig megosztott ország minden szegletéből.
A valódi eseményeken alapuló film középpontjában egy boszniai nő, Aida áll, aki megpróbálja megmenteni férjét és fiát, miközben az ENSZ-erőknek dolgozik tolmácsként.
Zbanić 10 évig folytatott kutatásokat filmjéhez, beszélgetéseket folytatva túlélőkkel és szemtanúkkal. Az etnikai megosztottság Boszniában azt jelentette, hogy filmkészítést egy nőről, aki megpróbálja megmenteni családját a haláltól "egy politikai aknamezőn való sétálás" tapasztalataiba fordította - mondta a bemutató után.
"A rendezőnő reméli, hogy a film "érzelmi hídként" szolgál nemcsak a nyugat-balkáni ország megosztott ifjúsága, hanem az egész világ számára.
"Amikor filmeket nézek és hazafias dolgokat találok háborúról, nem tudok azzal azonosulni. Remélem az emberek képesek azonosulni Aidával a film főszereplőjével, mivel a háborúk banálisak és pokoliak és semmi jó nincs bennük" - magyarázta.
Zbanić szerint filmjének fontos üzenete van nemcsak Bosznia, hanem a világ demokratikus társadalmai számára, ahol egyre jobban eluralkodik a populizmus és a nacionalizmus.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt 1995 júliusában, amikor Srebrenica környékén a szerb köztársasági hadsereg mintegy 8700 bosnyákot - főleg férfiakat és fiúkat - végzett ki ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett. A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősített.
A fő felelősként megnevezett Ratko Mladić hadseregparancsnok és Radovan Karadžić akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül Szerbiában elfogták őket, és kiadták Hágának. Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.
Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat.
A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció gyásznappá nyilvánította július 11-ét.
