2022. augusztus 10., szerda

„Az egészség állapottyárul és ennek feltartásárul”

Téli beszélgetés dr. Kucserka Mihály fül-orr-gégész szakorvossal

Már a tél közeledtével újra és újra felmerül bennünk a kódolt beidegződéseink nyomán, mindent megtettünk-e, hogy átvészeljük a telet. Van-e tető a fejünk felett, van-e tűzrevalónk, és hogyan állunk az egészségünkkel? Hogy érezzük magunkat? Ellent tud-e állni majd a szervezetünk a fertőzéseknek, amikkel biztosan találkozni fogunk? Dr. Kucserka Mihály nyugalmazott topolyai fül-orr-gégész szakorvossal ezekről az általános tudnivalókról – melyeket nem lehet elégszer ismételni – beszélgettünk.

– Engedje meg, hogy „Az egészség állapottyárul és ennek feltartásárul” című írásból idézzek, mely az 1860-as évben született és szerzője anyai ükapám (Boros J. ), aki zentai kántortanító volt:

„A testi egészséget különösebben három dolgokra való fel vigyázás által lehet feltartani.

1. A testnek a mozgás által való frissitése és kipihenése.

2. Az ételekkel és italokkal való mérsékelt élés.

3. A megromlott egészségnek orvoslás által való helyreállítása.”

Úgy érzem, e három pontba ma is belefoglalhatjuk a „tennivalóinkat” egészségünk megőrzése érdekében. Első pontként, látjuk, a mozgást említi, amely az ember éltető eleme. Ma már számtalan tanulmány bizonyítja nélkülözhetetlen, pozitív hatását a vérnyomásra, metabolizmusra (cukor, lipidek stb.) és az immunitásra. A melegebb évszakokban talán meg is van az elegendő mozgásmennyiségünk, de a hidegben nehezebben megy, pedig télen is igyekeznünk kell a friss levegőn való sétával, teremedzéssel, úszással tudatosan kondícióban tartani magunkat. Különösen veszélyes a mozgáshiány a gyermekeknél, részben az iskolai, részben az otthoni (in)aktivitás (TV, computer, rajzfilmek) miatt. Egyrészt valóban csökken ilyenkor az ellenálló képességünk, másrészt egyre több negatív külső hatásnak (allergének, kémiai anyagok, kórokozók stb.) vagyunk kitéve a közösségben való szerepünk miatt az iskolában, munkahelyen.

A második pont is egyszerűnek tűnik. Táplálkozásunkban, már közismert, figyelmet kell szentelni a gyümölcsöknek, főzelékféléknek, és ha lehet, ne a távoli egzotikus gyümölcsök legyenek, inkább a savanyú káposzta, az alma, a vidékünkön megtermő élelmiszerek domináljanak. Ha ezt ilyenkor kevésnek itéljük meg, fogyaszthatunk még táplálékkiegészítőket, immunerősítőket is. Természetes, hogy ilyentájt sült kacsa, hurka, kolbász is kerülhet az asztalunkra, de csak, mint ükapám írta volt, „mérsékelt éléssel”, tehát nagyon fontos a mértékletesség.

A túlzott alkoholfogyasztás nagy energiát von el a szervezettől az alkohol elégetésére, ezzel csökkenti a védekezőképességet. Extrém esetekben (hidegben való elalvás) végzetes kihűléshez vezethet.

Mindent megtettünk és mégis megbetegedtünk, „orvoslásra” van szükségünk. Mikor lehet (kell) magunkra hagyatkoznunk, és mikor forduljunk orvoshoz?

– A tél, egyelőre úgy tűnik, nem lesz túl hideg, inkább kellemetlen nyirkos, és az ilyen idő közismerten kedvez a légúti betegségek terjedésének. Egy megfázás nélkül szinte senki sem úszhatja meg a telet. Ez vírus okozta könnyebb lefolyású megbetegedés, amely orrfolyással, torokkaparással, hőemelkedéssel, levertséggel jár. Sok folyadékot, teát, gyümölcsöt kell fogyasztani ilyenkor, és pihenjünk minél többet. A gyógyszerek közül csak orrspray-t, szopogatós tablettát használjunk, ezzel tudjuk a szövődmények kialakulását megakadályozni, a panaszokat (torokfájás) csökkenteni, a többit bízzuk az immunrendszerünkre.

Megtörténhet, hogy mégsem gyógyulunk meg pár nap alatt, mert ellenálló képességünk gyenge, vagy igen agresszív kórokozóval találkoztunk.

– A kellemetlen tünetek 3-4 nap után is megmaradnak, nem enyhülnek – sokszor fokozódnak. Ha a torokfájás, orrdugulás, fejfájás, láz nem enyhül, tanácsos orvos véleményét is kikérni, főleg, ha nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodást, lepedékes garatíveket, mandulákat figyelünk meg, mert ezek a jelek már utalhatnak komolyabb (bakteriális) fertőzésre is.

Tudni kell, hogy a felső légúti gyulladásoknál szinte mindig érintettek az arcüregek és a fülek is, csak általában nagyon enyhe formában. Ilyen a fülkürthurut, ami enyhe fájdalommal és füldugulással jár, de amint az orr kitisztul és a fülekbe nyeléskor újra levegő kerül, ez a panasz elmúlik. Azonban ha bármi miatt – krónikus betegség, pihenéshiány – csökkent az ellenálló képesség, és mellé, ami a legfontosabb, az orrdugulás nem szűnt meg, illetve továbbra is gennyes váladék található a felső légutakban, súlyos arcüreg- és középfülgyulladás is jelentkezhet. Ezek a betegségek szintén orvosi ellátást igényelnek, antibiotikumok, gyulladáscsökkentők alkalmazását.

Egy több mint 150 éve papírra vetett gondolattal kezdtük a beszélgetést. Ön csaknem négy évtizede gyógyítja a felső légúti betegségeket. Változott-e a hozzáállás ezekhez a betegségekhez?

– Az utóbbi 40 évről beszélhetek, alapjában véve nem változott. Továbbra is a felső légutak átjárhatósága (drenázs) áll a figyelem középpontjában, de ma már hatékonyabb gyógyszereket tudunk felírni, ritkábban kell sebészeti úton beavatkozni. De mindemellett vallom, hogy a régi „népi” gyógymódok, mint a sóoldat, a zsályatea, a mályvagyökér, a párologtatás és a meleg só használata ma is az eszköztár hatékony része.