Már az írásom elején egy vallomással indítanám a gondolataimat. Kezdetben, gyógyszertári gyakornokként igen csak meggyűlt a bajom a gyógyszerek kommerciális, azaz gyári neveinek megjegyzésével. Az egyetem felkészít minden hatóanyag pontos ismeretére, különböző gyógyszer-interakciók felismerésére, illetve rengeteg gyógyszerforma elkészítésére is, arra viszont nem, hogy ha kikerülünk a nagyvilágba, a patika polcain heverő, hatóanyagokkal ellátott készítményekből mennyi van, milyen kombinációban, a millióegy elnevezésről ne is beszéljek. Vagy mégis?
Gondolom, azt senkinek sem kell megemlítenem, hogy egy hatóanyag-molekula több néven is futhat a gyógyszerpiacon. Sokszor a dózis mellett a tabletták száma is ugyanaz egy-egy dobozban. Ezekben az esetekben beszélünk teljes paralelekről, olyan gyógyszerkészítményekről, amelyeket a gyógyszerész szokott felajánlani akár egy vényköteles gyógyszer kiváltásánál is. Mivel ilyenkor a készítmény ikerpárját ajánlja fel a kolléga, nyugodtan elfogadhatják az „ajánlatot”, hiszen legtöbb esetben a felírt gyógyszer nem szerezhető be, vagy ideiglenesen hiány mutatkozik a piacon. A gyógyszerész nem átejteni akarja a pácienst, csak nem szeretné, ha terápia nélkül maradna, ami, valljuk be, igen nagy egészségügyi kockázattal járhat. Ebben az esetben tehát a gyógyszernév különbözik, mégis, szakemberi utasításra, ugyanúgy használhatjuk, mint az ikerpárját.
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy milyen esetben van különbség egy-egy, hasonló elnevezésű gyógyszer között? Mit jelent a fix név mellett megjelenő XR, SR, DUO vagy FORTE kifejezés? Ebben az esetben hiába ugyanaz a hatóanyag, a csomagolás, a dózis vagy a tablettaszám, maga a gyógyszer nem ugyanúgy fog hatni. Miért? Tartsanak velem és vájkáljunk együtt egy kicsit a gyógyszertechnológia mély és végtelennek tűnő bugyraiban.
Gyermekeknek, nőknek szánt gyógyszerek
Először megemlítjük azokat a rövidítéseket-kifejezéseket, amelyek arra utalnak, hogy a gyógyszergyártó kinek is szánta az elkészített terméket. Általánosságban elmondható, hogy a külön, jelzéssel el nem látott termékeket átlag felnőtt embereknek alkotják meg. Ha ugyanaz a gyógyszer vagy táplálékkiegészítő mellé hozzá van biggyesztve a junior, kid vagy paed kifejezés, akkor tudjuk, hogy gyermekeknek szánt termékről van szó. Ebben az esetben nemcsak a dózis különbözhet a felnőtteknek szánt készítményhez képest, hanem maga a forma is. Sokszor megfigyelhetjük, hogy a nehezen lenyelendő tabletták vagy kapszulák helyet szirup vagy szájban oldódó granulátum formában alkotják meg a gyógyszert, a könnyebb használat érdekében. Más esetekben, pl. ha a gyártó kifejezetten nőknek szánt terméket kínál, felfedezhetjük a fem vagy femi kifejezést is.
A hatóanyag mennyisége
Ha a hatóanyag mennyiségére szeretné a gyógyszergyártó felhívni a figyelmet, akkor az esetek döntő többségében a forte, extra vagy plus szócskát nyomtatja a standard gyógyszernév mellé. Ezekre is oda kell figyelnünk, hisz ilyen esetekben akár dupla akkora dózisú hatóanyagot is tartalmazhat a gyógyszer vagy a táplálékkiegészítő, és természetesen nem mindegy, hogyan fogjuk a nap folyamán adagolni. Tudom, felmerülhet a kérdés, hogy egy vitaminkészítmény esetén miért is lenne nagy baj, ha dupla dózist vennénk be, „biztos csak egészségesebbek leszünk tőle”. Természetesen ez nem így van. Mint mindennek, a vitaminoknak, főleg a zsírban oldódó vitaminoknak lehetnek mellékhatásaik. Ezt elkerülendő, kérdezzük meg gyógyszerészünket az adagolásról, hiszen sokszor nem milligrammokban (mg), hanem nemzetközi egységekben adják meg ezeket az értékeket, amiket NE, IU vagy IJ rövidítéssel jeleznek.
Ha már a plus kifejezést megemlítettem, el kell mondanom, hogy ez a szócska nem csak nagyobb dózist jelenthet, hanem azt is, hogy a standard hatóanyag molekula mellett valami más is található a készítményben.
Párosítások
Általában olyan anyag, ami segíti a másik hatását, vagy csökkenti annak a mellékhatásait. Legtöbb esetben a vérnyomáscsökkentő gyógyszereknél találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. A leggyakoribb a vízhajtókkal való kombináció, amit jelezhetnek HCT, HL, HD kifejezéssel is. De ha maradunk a táplálék-kiegészítőknél, akkor vas plusz C-vitamin vagy magnézium és B-vitamin-komplexek ilyen kombinációk, de sorolhatnám tintakifogyásig ezeket a párosításokat.
Vannak olyan szavacskák, amikkel a gyártó azt próbálja szuggerálni, hogy naponta hányszor érdemes a készítményt használni (UNO, DUO), cikkemet mégis a számomra legérdekesebb témával zárnám, a módosított hatóanyag felszabadulását biztosító készítményekkel. Azt is mondhatnánk, hogy ezek a tabletták vagy kapszulák a gyógyszerészet és a gyógyszertechnológia csimborasszói. Miért? Nehéz megállnom, hogy ne merüljek el a felesleges szakmai részletekben, viszont a lényeget megpróbálom elmondani. Úgy alakították ki ezeknek a gyógyszereknek a bevonatait, szemcseméreteit, oldódási képességét, hogy a gyógyszerhatóanyag koncentrációja mindig hasonló legyen a szervezetben, vagy elnyújtottan, több napszakot átívelően legyen képes biztosítani egy bizonyos mennyiségű gyógyszert a szervezetnek, vagy csak egyszerűen az irritáció elkerülése érdekében ott oldódjon fel vagy fejtse ki a hatását, ahol erre szükség van. Az ilyen készítményeket látják el a legtöbbször retard, ER, SR, XL, XR vagy LA rövidítésekkel. Mint már egy előző alkalommal írtam, ha tabletta felezésében törjük a fejünket, minden esetben érdemes kikérni szakember tanácsát, hogy helyes lépés-e a dózisfelezés érdekében, de ha meglátjuk ezeket a kifejezéseket, akkor szinte biztosra tudhatjuk, hogy a tablettát vagy a kapszulát (olyan formában juttassuk) úgy kell a szervezetbe juttatni, (amilyenben találjuk a csomagolásban)ahogy az a csomagolásba téve vagyon.
