Magyarország-szerte és a határon túl is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulója, október 6. alkalmából. Budapesten a központi rendezvények reggel a Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját. Ezt követően a Batthyány-mauzóleumnál beszédet mondott Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Áder János államfő üzenetét a gyásznap alakalmából a Kossuth rádió sugározta.
Katonai tiszteletadás mellett félárbócra engedik a nemzeti lobogót (Fotó: MTI)
„Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött”– hangoztatta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az aradi vértanúk emléknapján. Benkő Tibor a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: „nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat, azt is elmondhatjuk, hogy soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet”.
Ezen a gyásznapon emlékezünk a 13 aradi vértanúra és az első alkotmányos miniszterelnökre, Gróf Batthyány Lajosra, akik életüket, vérüket adták Magyarország, a magyar emberek szabadságáért – mondta.
A miniszter kifejtette: Batthyány Lajos a szabadságharc idején, 1848. március 17-én vette át miniszterelnöki megbízatását. Március 23-án megalakult az első önálló, független magyar kormány, majd az első tíz önálló magyar honvédzászlóalj, és 1848. szeptember 29-én Pákozdnál megvívta az első győztes csatát az első magyar honvédsereg. A magyar népnek ez azt jelentette, hogy bármilyen erős a túlerő, akaratunk, elszántságunk, szabadságvágyunk minden erőt felülmúl – fogalmazott.
„Batthyány Lajos október 2-án visszaadta miniszterelnöki megbízatását, de ezen rövid idő alatt is maradandót alkotott” – szögezte le Benkő Tibor.
1849. október 6-án I. Ferenc József osztrák császár utasítására először Aradon történtek meg a kivégzések – idézte fel a miniszter, de egyúttal hangsúlyozta: ezzel a megtorlással nem valósult meg a bécsi udvar azon törekvése, hogy megtörjék a magyar nemzetet, a magyar embereket.
Kiemelte: ez a gyász napja, de ez nem jelenti azt, hogy búslakodni, siránkozni kell.
Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, akik feladatot róttak ránk, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről – jelentette ki Benkő Tibor.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.
EGYEK LETTEK A HALÁLBAN
Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, egy dátum és egy szám, amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről, pedig annak a napnak a drámája nagyon is személyes, nagyon is emberi volt.
„A lövések és a megfeszülő kötelek tizenhárom életnek vetettek véget. Tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak” – mondta. Hozzátette: a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül.
„Atyai jóbarátok, hűséges fegyvertársak és örökké vitázó, kemény ellenfelek voltak. Különböző jellemek, akik egyek lettek a halálban” – mondta az államfő.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, 1849. október 6-a a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.
„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló, a következmények pedig gyászosak voltak”– tette hozzá. De végül Damjanichnak lett igaza – folytatta –, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!”.
Fotó: MTI
A hősi halálból valóban erő lett – mutatott rá a köztársasági elnök. „Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a ’48-as célokat váltotta valóra” – mondta Áder János.
PÉLDAMUTATÁS AZ UTÓKORNAK
Mindent meg kell tennünk ma is, hogy megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyarok érdekeit, és kiálljunk a hazánkért – hangoztatta Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a Facebook-oldalán kedden, az aradi vértanúk emléknapján közzétett videójában.
„Ebben a zűrzavaros, furcsa évben ma, október 6-án álljunk meg egy pillanatra, és tisztelettel adózzunk az aradi vértanúk emléke előtt” – mondta, hozzátéve, hogy „171 évvel ezelőtt ez a 13 tábornok a legnagyobb áldozatot hozta, amit hozhatott a magyar szabadságért, az életüket áldozták érte”.
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: ma már talán furcsa belegondolni, hogy valaki az életét adja a hazájáért, de a mérték, a mérce ma sem lehet kisebb, mint ez az előttünk tornyosuló példaadás az önfeláldozásban.
„Tisztelet a vértanúk előtt! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” – zárta szavait a fideszes EP-képviselő.
