A Nyugat-Balkán gazdasági és politikai felzárkóztatása támogatásának megkerülhetetlen szereplője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Hargitai Zsuzsanna, a pénzintézet nyugat-balkáni igazgatója tegnap jelentette be a Tanjug hírportálnak, hogy a térség számára különböző projektumok támogatására másfél millió eurós hitelkeretet különített el a bank. Bizonyos fejlesztési programok már az idén megvalósulnak – mondta.
– A mai napig elkötelezettek vagyunk a teljes nyugat-balkáni régió fejlesztése mellett. A közeljövőben 830 millió euró összeget fektetünk a térségbe, ebből 480 illeti meg Szerbiát. A középpontban a kis- és középvállalkozások állnak. Finanszírozásukra 370 millió eurót fordítunk – mondta el az igazgató.
A vállalkozók hitelezése mellett az EBRD egyéb területeken is tervez hiteleket nyújtani. Az ilyen projektek közé tartozik a szélerőműparkok kiépítése, és az okosvillanyórák rendszerének felállítása a Szerbiai Villanygazdasággal (EPS) együtt. Az előrelátott tervek között van a Niš–Pristina autópályának a Niš–Pločnik szakasza kiépítésének a hitelezése, amelynek a költségeire 85 millió euróra van szükség.
Az igazgatónő azt is elmondta, az EBRD hamarosan aláírja az első szerződést a széles-sávú internet bevezetésére Szerbia vidéki térségében, hamarosan pedig több kedvező hír is érkezik a nyugat-balkáni támogatásokat illetően.
– Az Európai Unió jelenleg a térség nagyszabású beruházási tervein dolgozik, az elkövetkező hetekben jó hírek érkeznek a régió számára – jelentette ki Hargitai.
A brüsszeli bejelentés szerint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa október 6-án ismerteti a Bővítési csomagot és a nyugat-balkáni gazdaságfejlesztési csomagot az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt. A brüsszeli ismertetés után, október 8-án Várhelyi Szerbiába is ellátogat, ahol személyesen ismerteti a jelentést Szerbia csatlakozási folyamatának az előrehaladásáról, valamint a beruházási terveket.
Manuela Naessl, az EBRD boszniai irodavezetője szerint a régió gazdasági integrációjához jelentősen hozzájárul a Kis-Schengen kezdeményezés is.
– AZ EBRD ezt az indítványt is támogatja, ez kiterjesztené a piac területét, ezzel nagyobb lehetőséget kapnának a befektetők, a vállalkozók, az egész térség munkásai – nyilatkozta Naessl a banjalukai Nezavisne novine lapnak.
A Kis-Schengen, több más kezdeményezéssel együtt, előremozdítaná a térséget, mindez persze akkor hatásos, ha átfogó, jól koordinált és együttműködik a párhuzamosan működő projektekkel. A reformok lendületének a feltétele a folyamatok átláthatósága, az adatok nyilvánossága, ezek ellenőrizhetősége. Az iroda vezetője arra is emlékeztetett, hogy az EU sok millió euró értékű makrogazdasági segítséget biztosít a nyugat-balkáni országok számára, a projektek legnagyobb pénzügyi támogatója az EBRD.
– Ezek olyan valódi beruházások, amelyek megvalósítása két-három éven belül megkezdődhet, és hozzájárulnak a Nyugat-Balkán regionális összekapcsolódásához, a gazdasági integrációhoz a régióban – mondta Naessl.
