Csütörtökön, az október 1-jén jegyzett zene világnapján, a kora esti órákban népi hangszerbemutatót tartottak a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ székházában az alsós és a felsős tanulók számára. Kisimre Szerda Annától, az intézmény igazgatójától megtudtuk, a programot azzal a céllal indították útjára, hogy minél több gyermek-, és ifjú megismerje, és megszeresse a népi hangszereket, azok hangját, működési elvét. A Kodályban megtartott hangszerbemutató alkalmával Kelemen Zsolt, Szabó András és Borsodi Árpád segítségével életre keltek a fúvós, pengetős és vonós népi hangszerek, vagyis a doromb, a körtemuzsika, a tilinkó, a kaval, a pársztorfurulya, a citera, majd a prímtambura, a basszprímtambura, a hegedű, a brácsa, a nagybőgő, és végül de nem utolsósorban a gardon. Ez után a kíváncsi gyerekek meg is próbálhatták megszólaltatni a hangszereket. Tavaly már több ilyen interaktív, a magyar népzene sokszínűségét bemutató előadást tudtak megejteni Gunarason, Zentagunarason és Topolyán.
A közelmúltban Mindörökké magyar címmel a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom egyik helyszíne volt a topolyai színházterem. A közönség egy tartalmas és színpompás népművészeti elemekkel átszőtt műsorösszeállítás részese lehetett. A rendezvény kezdetén, a szervezők, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság nevében Sutus Áron, a VMMI elnöke köszöntötte a megjelenteket, abban a reményben, hogy a járvány miatti több hónapos kiesést követően most már a meghozott intézkedések terén, de folyamatosak lesznek a népművészeti rendezvények. A néptáncos, népzenés, népdalos és népmesés est műsorvezetője Rác Ejzler Evila a csantavéri Mendicus tamburazenekart, a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ Róna táncegyüttesét, a topolyai Hétmező énekcsoportot, az óbecsei Fokos zenekart, és a szintén óbecsei Szelence énekegyüttest szólította színpadra, illetve Toldi István mesemondó is szórakoztatta a közönséget. A színvonalas est egyben a júniusra tervezett és elnapolt Közép-bácskai Népművészeti Fesztivál gálaműsora is volt. A rendezvény fénypontját a Mindörökké Magyar című összeállítás képezte, amit a topolyai Cirkalom táncegyüttes, az óbecsei Szelence táncegyüttes, a Fokos és a Csalóka zenekar készített Szent István-napra, és amelyet Topolyán adtak elő először színpadi körülmények között. Az új közös produkcióban a Szent István-i Magyarország eszmei hagyatékaként kialakult Mária kultusz jelenik meg a délvidéki népművészettel kiegészítve: a Tisza menti települések Kispiac, Ada, Óbecse népművészete, a bácskai Duna mente színpompás viselete és lányjátékai Doroszlóról, valamint az al-dunai székelyek jellegzetes táncai és dalai. Mindezt a magyar ember hite, vallása hatja át: megelevenednek előttünk a búcsújáró szokások a doroszlói kegyhelynél, valamint a bánáti Töröktopolyán.
