A múlt héten, egyelőre ismeretlen okokból – feltehetően szándékos gyújtogatás következtében – leégett a Törökbecsétől
keletre elterülő Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum egyharmada.
A tűzvész a basahídi és a beodrai út között elterülő rezervátum között fekvő Postakopó elnevezésű területen pusztított.
A lángok martalékává vált mintegy száz hektár nádas, gyékényes, szigorúan védett, természeti értékekben, ritka növény- és állatfajokban gazdag terület.
Nem először keletkezett nagy kárt okozó, emberi gondatlanságból fellángoló tűzvész ezen a területen. Két éve is leégett a Postakopónak csaknem a fele, de a mostanihoz hasonló természetkárosításra nem volt példa. A rezervátum kezelője a törökbecsei vadászegyesület, amelynek szakmunkatársa, Darko Lazarević biológus és Nikola Stojnić, a Tartományi Természetvédelmi Intézet ornitológusa. Tegnap velük jártuk be a katasztrófa sújtotta területet.
Nikola Stojnić ornitológus és Darko Lazarević biológus a tűzkárt próbálja felbecsülni (Gergely József felvétele)
– A múlt héten, szeptember 24-ére virradóra csaptak fel a lángok a száraz náddal, gyékénnyel, sással és bokrosokkal borított területen. Valószínű, a Basahíd felé vezető út közelében volt a tűz kiinduló pontja. Mivel a környéken a földművesek nem gyújtogattak, nem égették a kukoricaszár-maradványokat, felmerül a gyanú, hogy szándékos
gyújtogatásról van szó. A tűz a rezervátum első, szigorúan védett zónájában, a Postakopóban
keletkezett.
Amikor a vadőrök észlelték a tüzet, a lángok már gyorsan haladtak előre a rezervátum belseje felé. A törökbecsei és a beodrai tűzoltók négy kocsival vonultak ki, 12
tűzoltó próbálta eloltani a lángokat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lángok nem terjedtek át a Sóskopó nádasára, viszont a két kopó közötti száraz gyep nagy része is a lángok martalékává vált. Október végétől ezen a területen szoktak gyülekezni a Sóskopóra éjszakázni érkező darucsapatok, amelyek naplemente után szállnak be innen a vízre éjszakázni. Még nem tudjuk, hogyan fogja befolyásolni a daruvonulást a mostani
tűzvész, de annyi bizonyos, hogy óriási kár keletkezett a rezervátum élővilágában. Találtunk megperzselődött mocsáriteknős maradványokat, rengeteg, már az őszi–téli nyugalmi időszakban lévő rovar és rovarlárva veszett oda, amelyek fontos és nélkülözhetetlen képviselői a természetes táplálékláncnak – mondta a biológus.
– Egyelőre felbecsülni sem lehet, milyen hatalmas kárt okozott az emberi gondatlanságból, szándékosságból elkövetett gyújtogatás nyomán kialakult tűzvész. Sajnos, nem az első tűzeset, amelyhez ki kellett vonulnunk az idén. A tavasszal katasztrofális tűzvész pusztított a Fruška gorán is. Sajnálatos módon, az emberi hanyagság, a gondatlanság, sok esetben
pedig a szándékos gyújtogatás okoz nagy pusztítást az emberi tevékenységek nyomán amúgy is sérül természetes környezetünkben.
A szigorúan védett rezervátumaink sincsenek biztonságban, ha felelőtlen emberek szándékosan gyújtják fel az út menti gazosokat, a terménybetakarítás után visszamaradó növényi maradványokat.
A tűz nem csak a föld feletti növényzetben megbúvó élővilágot károsítja, a talaj felső rétege, a benne meghúzódó apró élőlények tömegesen esnek áldozatul a tűznek. Intézetünk a következő hónapokban, valamint jövőre is fokozott figyelemmel kíséri a ritka sziki növények és állatok élőhelyét ért tűzkár következményeit. A tűz által letarolt terület
növényzete jövőre valamelyest regenerálódik, ha a nádas és többi terület sem lesz jó ideig alkalmas a madarak költésére és táplálkozására – mondta az ornitológus.
