2024. április 25., csütörtök

Jászsági szűcs mintákat hímeznek

Látogatás a bácskossuthfalvi Tarka Virág kézimunkacsoport alkotótáborában

A héten zajlik a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ keretében működő Tarka Virág kézimunkacsoport alkotótábora, amelynek a témája a jászsági szűcs minta. A szorgos kezek péntekig a Művelődési Ház nagytermében alkotnak – tudtuk meg Bece Angélától, a csoport és a foglalkozások vezetőjétől, aki elárulta azt is, hogy első lépésben mindenki kihímzett magának egy rendkívül tetszetős jászsági motívumú arcvédő maszkot.

Jászsági szűcs mintákat hímeznek a bácskossuthfalvi kézimunkázók (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

Jászsági szűcs mintákat hímeznek a bácskossuthfalvi kézimunkázók (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

– A tagságunk már nagyon várta a közösségi munkálkodást, ezért az alkotótáborunkat a vonatkozó egészségügyi előírások szerint szerveztük meg. Így eleve adva volt az ötlet, hogy minden résztvevőnk egy-egy maszkot hímez ki magának. Emellett terítők, illetve előtudástól függően táska vagy neszesszer hímzésével is próbálkozunk. A szemléltetőtáblára kihelyeztük egy-egy viseleti ruhadarab részletét, az azon található jellegzetes motívumvilágot. Nekem egyebek mellett az a feladatom, hogy rádrukkoljam a mintát a textilre, hogy minden résztvevőnknek jusson hímezhető munkadarab. A kiválasztott és lerajzolt mintát pauszpapírral lefedjük, majd tűvel átszurkáljuk. Manapság ez könnyebb, mert létezik olyan kis elektromos szerkezet, amit csak végig kell húzni a megrajzolt vonalon, és magától apró lyukakat szúr a papírra. Később ezt a pauszt ráhelyezzük a textilre, majd petróleummal vagy alkohollal beledörgöljük a kék festéket, és annak mentén kell kihímezni az anyagot – hallottuk a kézimunkacsoport vezetőjétől. 

– Reggel 9 órától körülbelül 17 óráig tevékenykedünk a nyugdíjas asszonyokkal, egy ebédszünetet beiktatva. A nap folyamán még néhány ifjabb hölgy csatlakozik hozzánk a munkaideje után, így átlagban 18 résztvevő gyűlik össze. Emellett a délutáni órákban négy asszonyt várunk a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Központ Tulipán kézimunkacsoportjának tagságából, és Kishegyesről is  érkeznek szorgos kezű kézimunkázók. A foglalkozások után négy hét áll az asszonyok rendelkezésére, hogy befejezzék, amit elkezdtek, majd reményeink szerint a munkákat bemutathatjuk a nagyközönségnek is egy kiállításon – mondta el Bece Angéla, akitől az iránt érdeklődtünk, hogy mi jellemzi a jászsági szűcs hímzést.

– A régmúlt időkben a szűcsök bőrre hímezték ezeket a mintákat. A régi magyar motívumvilághoz hasonlóan a középen helyet kapott erős, életfaszerű motívum körül egyszerű virág, inda, levél, makk, büdösbogár, pók formák a textílián. Mindezt egyszínű, sötét fűzöld fonállal varrjuk ki, és kifejezetten oda kell figyelni az öltés irányára, ami különbözik a szirmok között. Az öltés-irányváltás között megtörik a fény, az pedig kihangsúlyozza a virágot, és különlegesen széppé teszi a végeredményt – mondta el az elnök asszony, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy a jászsági motívumvilág még miben számít különlegesnek.

– A falunkba letelepedett őseink nagy része a kunságból, illetve néhány család a jászságból származik. A jászokról azt érdemes tudni, hogy a kunokhoz hasonlóan ők is kiváltságos jogokkal rendelkeztek, vagyis a büszke, szabad tartás a jász közösségekre is jellemző volt. Ez magával hozta például azt is, hogy a paraszti hímzést idővel felváltotta a saját motívum. A tábor témáját képező szűcs motívumot bekecsekre, subákra, ködmönökre is hímezték. Persze volt, hogy változatos színvilágban is hímeztek, de általában a nyers színekre barnával vagy zölddel vitték fel a motívumokat. A népművészeti mozgalom erősödésével elsőként a '60-as, '70-es években ismét felfedezték a motívumokat, és átültették a modern textíliákra. A 20. század ízlésvilágában a zöld színű hímzés ragadt meg – hallottuk a foglalkozások vezetőjétől.

Az idei alkotótábor lebonyolítását a Magyar Kormány nemzetpolitikai állampolgárságán keresztül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve a Szekeres László Alapítvány, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatta. A bácskossuthfalvi kézműves csoport alkotóműhelyének egész éves tevékenységét pedig a Csoóri Sándor Alap biztosította anyagilag. Emellett számíthattak Topolya község, illetve Bácskossuthfalva helyi közösségének a támogatására is.