A járvány továbbra is hatalmas kárt okoz a világgazdaságnak, mértéke a jelenlegi adatok és a következő évre szóló becslések szerint megközelíti a 12 000 milliárd dollárt. Ennyivel lesz szegényebb a világgazdaság bruttó hazai összterméke (GDP). A semmivel sem kecsegtető adatokat Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója közölte a Három Tenger Kezdeményezés (angolul 3 Seas Initiative, vagy 3SI) szervezésében megvalósult Infrastruktúra, beruházások és Közép-Európa című, online konferencián – tették közzé a hírügynökségek.
A 12 000 milliárd dollár valamivel több, mint az euróövezet egyéves GDP-je, ennek ellenére a kár még igy is kisebb a pár hónappal ezelőtti becsléseknél. A valamivel kisebb mértékű hiány a néhány fejlett gazdasággal rendelkező ország termelésének köszönhető.
– Azt a haladást, amit az előző három évben Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (KKE) országai elértek a gazdasági növekedése, a versenyképesség erősítése és a kormányzás javítása terén, a járvány eltörölte – hangoztatta a konferencián Georgieva.
A vezérigazgató elmondása szerint a régióban az elmúlt években átlagban háromszázalékos gazdasági növekedést jegyeztek, és évente ennyivel csökkent a távolság KKE országai és az Európai Unió 15 nyugati, fejlett országainak gazdasági eredményei között. A KKE-országok polgárainak egy főre jutó jövedelme elérte az EU nyugati országai egy főre jutó jövedelmének 55 százalékát.
A valutaalap vezérigazgatója szerint viszont a Három Tenger Kezdeményezésben részt vevő 12 ország és az EU 15 tagállama között az energiatermelési kapacitás tekintetében továbbra is nagy az eltérés. Különösen kimutatható az infrastrukturális fejlettség szintjén. Nagy az eltérés az elvárt és a kapott szolgáltatás minősége között. A különbség még nagyobb lenne, ha Ausztriát nem a 12 országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezéshez sorolnák.
Nyugat-Európához képest a közép- és kelet-európai régió több mindenben is lemarad. Gyengébb az internetkapcsolat, de a lakosság számarányához képest az előfizetők száma sem éri el a kellő szintet. Ebben egyedül Észtország kivétel. A régió közúti infrastruktúrája szintén igen távol áll az EU nyugati országaitól. Ha százalékban kellene kifejeznünk, akkor a közúthálózat fejlettsége 60, a vasúthálózaté pedig csak 40 százalékban éri el a nyugati országok fejlettségi szintjét. Hogy behozhassák a lemaradásukat, a közép-kelet-európai országoknak az éves bruttó társadalmi össztermékük 3–8 százalékát kellene fejlesztésre fordítaniuk. A 3SI beruházási alapjai támogatásának köszönhetően az országoknak ezekre a célokra kevesebbet kell költeniük, de még a megmaradt rész is komoly terhelést jelent a szóban forgó államok költségvetéseinek.
A találkozó célja, mégha online formában is történt, a régió befektetési lehetőségeinek megvitatása volt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a legfontosabb teendő az infrastruktúra fejlesztése, mert ez az alapfeltétele a gazdasági növekedésnek.
A 3SI kezdeményezést tizenkét állam indította el, a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között, a határokon átnyúló energetikai, közlekedési és digitális hálózatok fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
A 3SI kezdeményezés célja a hiányzó források biztosítása a regionális infrastrukturális projektumok számára, a kapcsolatok bővítése a 3SI-tagállamok, valamint a régió és Európa többi része között.
Ennek érdekében az év elején kereskedelmi alapú 3SI befektetési alapot indítottak a régió határokon átnyúló projektjeibe való befektetés céljából, és az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy legfeljebb egymilliárd dollárt fektet be az alapba és a 3SI országainak azon projektjeibe, melyek az energetikai fejlesztéseket szolgálják.
A tanácskozás előzménye volt annak a csúcsértekezletnek, amelyet október 19-én Three Seas Initiative elnevezéssel szerveznek meg Észtország fővárosában, Tallinban, és amelyen Közép-Európa, az EU, az Egyesült Államok és Németország vezetőit képviseltetik magukat.
