2022. július 1., péntek
65. STERIJA JÁTÉKOK

Felismerjük-e magunkat?

Két érdekes produkciót láthatott hétfőn az esti órákban a Sterija Játékok közönsége.

A szegedi THEALTER nemzetközi színházi találkozó és a kisvárdai színházi fesztivál után a 65. Sterija Játékok székvárosi közönsége is láthatta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Gusztáv a hibás mindenért c. produkcióját, éspedig a Szerb Nemzeti Színház Pera Dobrinović Színpadán. Ezt a rajzfilm ihlette, különleges, halandzsa nyelvezetű kilencvenperces előadást Kokan Mladenović rendezte, és a bemutatója tavaly december 21-én volt az anyaszínház közönsége előtt.

Gusztáv a hibás mindenért c. produkció a székvárosi közönség előtt (Fotó: Srđan Pabllo Doroški)
Gusztáv a hibás mindenért c. produkció a székvárosi közönség előtt (Fotó: Srđan Pabllo Doroški)

Az izgalmas történet egyszerre rajzfilm és szórakoztató, finoman becsomagolt társadalomkritika: Gusztáv a szürke hivatalnok, az állampolgár, a kizsákmányoló munkás, az idealista, a rendszer kiszolgálója régen és ma egyaránt. Gusztáv nyelvezete kitalált nyelv a rajzfilm alapján. A produkció kapcsán felmerülő kérdés ma is aktuális: mennyire vonható felelősségre az emblematikus rajzfilmfigura azért, ami a környezetében történik. A Sterija Játékok válogatójának megfogalmazása szerint „ebben a provokatív, gazdag paródiában sajnos vagy szerencsére, szégyenteljes élvezettel felismerjük magunkat.”

Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek m.v. és Szorcsik Kriszta m.v. meggyőzően alakították a szerepeket. Góli Kornélia dramaturg, Szerda Zsófia rendezőasszisztens, Szerda Árpád zeneszerző, Marija Kalabić díszlettervező, Marina Sremac jelmeztervező, Nenad Gajić maszktervező, valamint Majoros Róbert fénytervért felelős szakember és Igor Greksa konzultáns munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az előadás Kisvárdán a kiváló társulati munkáért kiérdemelje a díjat, és hogy a Sterija Játékok közönsége is élvezni tudta az ízig-vérig időszerű előadást, amely Szabadka Város, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma, továbbá a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság támogatásával valósult meg.

A közönségnek volt min gondolkoznia a Körök nemzetközi válogatásban, versenyen kívül bemutatott, Aleš Kurt rendezte Jedvanosimsoboakamolistobo c. előadáson is, amelyet a Szarajevói Háborús Színház társulata játszott a székvárosi Ifjúsági Színházban.

A Szarajevói Háborús Színház előadása
A Szarajevói Háborús Színház előadása

Nejra Babić és Aleš Kurt, a darab szerzői az ex-Jugoszláviában égető kérdést (Miért hagyják el az országot a fiatalok?) párosították a jelenlegi, látszólag nem olyan fontos (Évszázadokon át valójában miért maradtunk itt?) kérdéssel. A valós történteken alapuló vallomások, de végletekig illuzórikus, „nyers”, egyben metaforikus és műfajilag finom történetek egyidejűleg az abszurd karnevál és melodráma benyomását keltették. Az előadást mintha a szerzők újságban megjelent cikkekből ollózták volna össze, illetve az életből vágták volna ki. Sok elemet használ fel a folklórból, a hagyományból, de modern zeneszámokból, és táncokból is részleteket. Az előadásban mindenfelől, minden létező formában bombáznak bennünket az információval. Lázadás, kiáltás, beszéd – Bosznia-Hercegovináról, az országról, „amely ország, de nem állam”. Ahol az iskoláztatásra költenek, nyelveket tanulnak az emberek, és teszik ezt mindazért, hogy mielőbb onnan eltávozzanak. A bürokrácia adót gyűjt abból a pénzből, amit a külföldre költözött munkások küldenek rokonaiknak, hogy azok túléljék a nehéz körülményeket. Egyes adatok szerint Bosznia-Hercegovinából kétmillió lakos költözött külföldre. Az előadás éberen mutatja be mindazokat a nehézségeket, amelyeken keresztül megy a munkát kereső, egzisztenciájának megteremtésén fáradozó fiatal. Az előadás az öngyilkossággal határos, tolóablakok előtti csúszást-mászást mutatja be, és a szájmaszkot viselő Európát, világosan fogalmazva és figyelmeztetve. A közönség nem tudja, nevessen-e vagy sírjon a Jedvanosimsoboakamolistobo c. produkción, amely nemcsak a bosznia-hercegovinai társadalom kríziséről beszél, hanem arról a krízisről is, amely az egész világot érte.