A szobrokat mai helyükön 1971. július 4-én avatták fel (Gergely Árpád felvétele)
Szabadka hamarosan három új köztéri szoborral gazdagodik. Bíró Károly egykori polgármesternek, I. Petar Karađorđević szerb királynak és Ivan Antunović katolikus püspöknek állítanak szobrot. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.
A Lazar Nešić téren, a Vajdasági Bank épülete előtt áll Kizúr István, Matko Vuković és Lazar Nešić bronzból készült mellszobra. A három személy a partizánmozgalom jeles képviselője volt.
Lazar Nešić 1902. április 19-én született Zentán. Még gyermekkorában anyjával és testvéreivel Szabadkára költöztek. Ő volt a Jugoszláv Kommunista Párt szabadkai körzeti bizottságának titkára. 1941 áprilisában letartóztatták. A városházán lévő rendőrségi fogdában megkínozták, tíz nappal később agyonlőtték.
Matko Vuković 1891-ben született Mérgespusztán. Kommunista tevékenységéért többször ült börtönben. 1941. augusztus 14-én letartóztatták, majd október 21-én a hírhedt Sárgaházba szállították. Tíz nap múlva belehalt a kínzásokba.
Kizúr István bánáti születésű munkásmozgalmi aktivista volt, aki harcolt a II. világháborúban és 1942-ben egy boszniai csatában esett el a II. Proletárbrigád harcosaként.
A három mellszobor 1962-ben készült el. Kizúr István mellszobra Olga Jančić, Matko Vukovićé Ana Bešlić, Lazar Nešićé pedig Mira Sandić munkája. Az emlékműveket először az akkor felépült Munkásegyetem előcsarnokában akarták felállítani, de végül a városháza főbejárata előtti csarnokban helyezték el. Később, a kommunista párt szabadkai városi bizottsága ideológusának döntése értelmében az emlékműveknek szabadtéren kerestek helyet. A három szobrot végül a Jugoszláv Kommunista Szövetség kerületi bizottságának akkori épülete előtt állították fel.
A mellszobrokat mai helyükön 1971. július 4-én, a harcosok napján avatták fel. Az ünnepségen mintegy száz, a II. világháború harcaiban részt vett veterán jelent meg. Kizúr István, Lazar Nešić és Matko Vuković életútját Geza Tikvicki, Jugoszlávia akkori budapesti nagykövete méltatta, majd Szabó Ida, a Szövetség Tanácsának tagja a háború napjait idézte fel. A szobrok azóta is a helyükön állnak, miközben a mögöttük lévő épületben nagy változások következtek be. A Jugoszláv Kommunista Szövetség megszűnt létezni, és bankközponttá alakult át.
2018 márciusában a három bronz mellszobrot ismeretlen tettesek ellopták. A talapzatok több mint egy évig álltak csonkán. 2019. október 29-én, a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet jóvoltából, a talapzatokra a régi szobrok másolatai kerültek. Azért telt el ilyen sok idő a szoborrongálás és a helyreállítás között, mert az intézetnek beruházót kellett találnia, aki vállalta a szobrok újraöntésének költségeit. Végül a Szabadkai Útügyi, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat jelezte: kész finanszírozni a munkálatokat. A három portré újraöntésének költségei 450 ezer dinárt tettek ki. Az összeg a duplája is lehetett volna, de szerencsére megvoltak a szobrok eredeti gipszmintái a Szabadkai Városi Múzeumban. Maja Rakočević Cvijanov, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szobrász-restaurátora a szobrok kihelyezésekor a sajtó képviselőinek nyilatkozva azt mondta, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani kultúrkincseink védelmére, annak érdekében, hogy hasonló szoborrongálások és lopások ne forduljanak elő.
