2024. március 28., csütörtök

A telemedicina a szív szolgálatában

A szív világnapját szeptember utolsó vasárnapján tartják

Világszerte a legtöbb ember halálát a krónikus, nem fertőző betegségek okozzák. Szerbiában minden második halálozás szív- és érrendszeri megbetegedések miatt következik be: területeinken évente mintegy 50 ezren halnak meg szívbetegségben, az elhunytak tíz százaléka 45 évnél fiatalabb. A betegség kialakulását nagymértékben befolyásolja az emberek életmódja, így nagyon sok esetben megelőzhető lenne. Kiemelten fontos tehát, hogy minél szélesebb körben tudatosítsuk a felelősségteljes magatartás jelentőségét – mondta Stojšić Anasztázia, a kamenicai Kardiológiai Intézet főorvosa, akivel a szív világnapja alkalmából beszélgettünk. Az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának professzorát nemrégiben a Szerb Kardiológiai Társaság elnökévé választották, így január 1-jétől a szervezet élén is folytatja a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni harcát.

– A hetvenes években Újvidék részt vett egy világszintű, nagy felmérésnek, amelynek alapvető célja a rizikófaktorok kivizsgálása volt. Az úgynevezett Mónika-projekt keretében rengeteg beteg adatát elemezték az orvosok és a nővérek: hiteles és megalapozott eredmények bizonyították, hogy a szív- és érrendszeri problémák kialakulását nagymértékben befolyásolja a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya és az elhízottság. Ezek mind olyan életmódra utalnak, amelyen az emberek egy kis odafigyeléssel változtatni tudnak, emellett fontos a magas vérnyomás, a vérzsír- és vércukorszint rendszeres követése is. Minél több rizikófaktor jellemző ugyanis az egyénre, annál nagyobb az esélye annak, hogy iszkémiás szív- és érrendszeri problémái adódjanak, amelyek szélütéshez és szívinfarktushoz vezethetnek. A betegség szövődményei pedig sokéves rokkantságot is okozhatnak, amely az egyénen kívül a családot és a társadalmat is terheli.

Az említett világszintű felmérés keretében összehasonlító tanulmányok is készültek: ezek által kiderült, hogy a kardiovaszkuláris megbetegedések száma sokkal alacsonyabb azokon a területeken, amelyeken az emberek többsége mediterrán, diétás étrend szerint táplálkozik – tette hozzá az orvosnő. Kiemelte, hogy a kapott eredményeket az évek folyamán területeinken jobban is ki lehetett volna használni annak érdekében, hogy hatékonyabban harcoljanak a betegséget előidéző rizikófaktorok ellen. A szív- és érrendszeri betegségek ugyanis megfelelő életmóddal megelőzhetőek.

VARÁZSPÁLCA A PÁCIENS KEZÉBEN

A betegek leginkább mellkasi fájdalomra, légszomjra, szédülésre, eszméletvesztésre és szívdobogásra panaszkodnak. Ezek a gondok mindenképp okot adnak a kivizsgálásra – sorolta a tüneteket a szakorvos. Kiemelte, hogy sokan hosszú évekig panaszmentesek, és ezért csak későn fordulnak orvoshoz. Fontos lenne tehát, hogy akiknél a szűkebb családban volt vagy van szívbeteg, és ismertek a rizikófaktorok is, rendszeresen járjanak kivizsgálásokra. Ezeknél a pácienseknél  rendszeres vérvetelre, utrahangos kivizsgálásra és provokatív terheléses tesztekre van szükség – hívta fel a figyelmet a doktornő.

– A jól ismert hipertónia, azaz a magas vérnyomás kezelésének célértékei az utolsó két évben változtak. Az európai és az amerikai kardiológustársaságok új ajánlásai sokkal szigorúbbak: a célértékeknek 18–65 éves korban 120-130/70-79 Hgmm között kellene mozogniuk, 65 év felett  azonban toleráljuk a magasabb értékeket is.

Ma már számos hatékony gyógyszer áll rendelkezésünkre a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére – tette hozzá a főorvosnő, aki elsősorban a kombinált gyógyszerek előnyét emelte ki.

– A betegeknél fontos, hogy a célértékeket minél kevesebb gyógyszerrel érjük el mind a vérnyomás, mind a vérzsír szempontjából is. Sok beteg egy idő után abbahagyja a gyógyszerek szedését, ha több fél tablettát kell neki a nap folyamán beszednie. Ez pedig a lehető legrosszabb forgatókönyv, mert kezeletlenül marad. Ezért a kezelőorvossal mindig őszinten kell beszélni, mert előfordulhat, hogy egy bizonyos idő után nem elég hatásos az addig jól bevált szer.

Közismert tény világszerte, hogy csak a betegek haramada részesül megfelelő kezelésben. Ennek a legfőbb oka, hogy a számtalan új gyógyszer mellett már csak egyet nem találtak fel: azt a varázspálcát, amivel kiküszöbölhetnénk a páciensek viselkedési hibáit – mondta a doktornő, és ismételten hangsúlyozta, hogy a dohányzás elhagyása, a helyes táplálkozás,  a mindennapi séta vagy torna szinte minden gyógyszeripari terméket helyettesíthetne.

A TÁVORVOSLÁS CSODÁJA

– Századunkban az orvoslásban is egyre jobban kifejezésre jut a digitalizáció, elsősorban a mesterséges intelligencia, a virtuális beavatkozások és a telemedicina területén –  folytatta az új kezelési módok ismertetését az orvosnő.

– Ma már sokan használnak olyan telekardiológiai eszközöket, amelyek távfelügyelettel ellenőrzik a szívritmust, kalóriabevitelről referálnak, vérnyomást mérnek, lépéseket számolnak stb. A technológiai újítások rengeteg olyan információval szolgálhatnak, amelyekre a szakorvosunkkal együtt odafigyelhetünk, és ezáltal kiküszöbölhetjük a betegség továbbterjedését. Betegeimnél a telemedicinás vérnyomás- és pulzusutkövetést alkalmazom leginkább, ugyanis ezeknek a használata kifejezetten előnyös a jelenlegi járványhelyzetben. A szigorított intézkedések miatt ugyanis az idősebb krónikus betegek nehezebben tudtak orvoshoz jutni, és sok esetben egyáltalán nem jutottak el a szakorvosi rendelőkbe. A távfigyelést biztosító telemedicinás eszközök eredményeire hagyatkozva azonban el tudtam látni őket tanácsokkal. Ma már sok betegem beleegyezik abba, hogy rendszeres betekintésem legyen a vérnyomásméréseik adataiba, együtt követjük a pulzust és a szívritmuszavarokat is, és telemedicinás konzultációkat tartunk. A világon már több millió beteg ilyen módon tartja a kapcsolatát a kezelőorvosával, és e felé kellene nekünk is haladni.

A telemedicinás eszközök használatával ugyanis jelentősen csökkenthető a vizsgálatok száma is, ami lényegesen tehermentesíti az egészségügyet is – tette hozzá az orvosnő, aki szerint a távfigyelést biztosító eszközök tömeges beszerzésével hatékonyabban el lehetett volna látni a krónikus betegeket  a koronavírus-járvány ideje alatt.

TÁMAD A VÍRUS...

A koronavírus-járvány egyik első figyelmeztetése épp a krónikus betegségekben szenvedőkre vonatkozott. Nagyon gyorsan kiderült ugyanis, hogy az új kór veszélyeztetett csoportjába tartoznak a szív- és érrendszeri problémákkal küszködők is. Sőt mi több: a fertőzés is okozhat szívproblémákat.

– A koronavírus a világ minden orvosa számára új betegség, amelyet az utóbbi hónapokban diagnosztizálunk, gyógyítunk, követünk. Egyelőre annyit állapítottak meg többen is, hogy a vírus a tüdő mellett a szívet is támadja, szívizomgyulladást okozhat, a tüdőgyulladást követően pedig véralvadás-problémák jelentkezhetnek. A legfontosabb ilyenkor, hogy egy csapatként működjünk együtt, és kövessük az epidemiológusok ajánlásait. A járványügyi szakemberek javaslataira szorgalmazzuk az influenza elleni védőoltás felvételét is, amit elsősorban a krónikus betegeknek ajánlunk, de az egészségesek is kérhetik. E téren az epidemiológusoknak van főszerepük, az ő ajánlásaik a mérvadóak.

Az orvosnő kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon sokat tanulhattunk a megelőzés fontosságáról. Az elsajátított tudatos viselkedésmódot ki kellene terjeszteni a rizikófaktorok csökkentésére is, hisz ahogyan maszkkal védekezünk a Covid–19 fertőzés ellen, úgy védekezhetnénk életmódváltással a szívproblémák ellen is – hangsúlyozta Stojšić doktornő. Hozzátette: hogy a kardovaszkuláris megbetegedések „maszkja” a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás és a helyes étrend bevezetése, illetve szükség esetén a meghatározott gyógyszeres kezelésnek a betartása. Ha a járványhelyzetben be tudjuk tartani a megelőző intézkedéseket, akkor a krónikus betegségeknél szükségszerű életmódváltást sem lenne szabad elhessegetni magunktól – nyomatékosította újra a főorvos.

MULTIETNIKAI PROGRAM

A fejlett országok nagy hangsúlyt fordítanak a megelőzésre, de minálunk is egyre elterjettebbek azok a prevenciós programok, amelyeknek a mindennapi életben is megvalósítható módszereknek az ismertetése a céljuk. Vajdaságban egy multietnikai, többnyelvű prevenciós program kidolgozásán dolgoznak a szakemberek – mondta az orvosnő.

– A tervezett program előirányozza a betegek vérnyomásának digitális követését. A rögzített adatokat a kiválasztott szakorvos követné, az ajánlásait pedig a páciens az anyanyelvén kapná kézhez. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a tapasztalatom azt mutatja, hogy sok beteg azért nem tartja be megfelelően az utasításokat, mert a rendelőben meg sem értette pontosan az orvosa utasításait.

A szív világnapja alkalmából számos akciót szerveznek vidékünkön is. Újvidéken, a Tartományi Egészségügyi Titkárság kezdeményezésére szeptember utolsó vasárnapján piros megvilágítást kapnak a hidak és a fontosabb középületek. Így próbálják felhívni a lakosok figyelmét arra, hogy mindenkinek figyelnie kellene a saját és a hozzá közel állók egészségére. Ilyenkor a Szerb Kardiológiai Társaság számos szűrővizsgálatot és életmód-tanácsadást is szervez országszerte, de akadt már példa vásárok és jógagyakorlatok rendezésére is – ismertette a hazai kardiológiai társaság aktivitását a szervezet leendő elnöke. Hangsúlyozta, hogy a helyi egészségházak rendszerint vérnyomás-, vércukor- és vérzsírméréseket tartanak szeptember utolsó hétvégéjén. 

Nem árt tudni:

A szív világnapját 2000 óta szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg. Ilyenkor világszerte az egyre gyakrabban  előforduló szív- és érrendszeri problémákra igyekszenek felhívni a figyelmet. A kezdeményezést a  Szív Világszövetség (World Heart Federation) indította útjára, amely 1998-ban alakult meg az 1946-ban alapított Nemzetközi Kardiológiai Társaság (International Society of Cardiology) tagjaiból. A 2001-ben kiadott missziós nyilatkozatuk szerint „egy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítik az embereket a szívbetegségek és a sztrók megelőzése és gondozása által, különös tekintettel a szegény és a közepes jövedelmű országokra”.