Az agrárszakértők viszonylag megnyugtató eredményeket közöltek csütörtökön a nyilvánossággal az idei mezőgazdasági eredményekkel kapcsolatban. Becslésük szerint az idei szerbiai termés nem számít kiemelkedőnek, inkább átlagosnak. A jobb árak és a kedvező pénzügyi körülményeknek köszönhetően a bevétel viszont várhatóan nagyobb lesz, ez alól viszont kivételt képez a szarvasmarha-tenyésztés.
Milan Prostran agrárközgazdász szerint a jelenlegi piaci körülmények lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek árának emelkedését, ami növeli a gazdák bevételét. Ez elsősorban a kukorica, búza, napraforgó, szója esetében lehet igaz.
– A mezőgazdaság az elmúlt tíz év során 9,5 százalékkal emelte a bruttó hazai össztermék végértékét, ez az idén akár 15 százalékos is lehet – jelentette ki Prostran.
A szója és a napraforgó ára 20-30 százalékkal emelkedett a 2019. év áraihoz képest, s ez kárpótolja a szerényebb terméshozamot. A járványügyi intézkedések viszont alaposan keresztbe tettek a húsiparnak. A húsexport csökkenése és a turisták távolmaradása jelentős károkat okozott az állattenyésztésben. A hízómarhákból jelentősen több van a kedvező áron eladható mennyiségből, ami igencsak megszorongatja a tenyésztőket, tehát várhatóan csökkenni fog a hús ára.
Miroslav Malešević nyugalmazott professzor szerint is átlagosak az idei terméseredmények a mezőgazdaságban, még a kukorica esetében is, bár sokan számítottak rekordmennyiségre az esőzések miatt.
– Az elmúlt tíz évben a kukorica szokásos éves hozama 6 és 7,5 tonna között mozgott hektáronként, nem hinném, hogy ebben az évben elérjük a 8 tonnát – mondta Malešević.
Az agrárszakember szerint az aszály nagyobb kárt okozott, mint azt egy hónappal ezelőtt becsülték, a hozamveszteségek egy része pedig a szükséges agrotechnikai intézkedések elmulasztása miatt következett be. A szójabab és a napraforgó hozama a nedvesség hiánya miatt marad el a többéves átlagtól, a csaknem egymillió hektárnyi kukoricából pedig mindössze két százalékot öntöztek.
– A kukorica, a búza és más szántóföldi növények árának emelkedése annak a jele, hogy ezek az áruk nincsenek készleten, és a kínálat alacsonyabb a kereslethez képest – magyarázta Malešević.
