Harmadik ülését tartotta a minap Szenttamáson a ZORT, a helyi, verbászi, kúlai, kishegyesi, szabadkai és a topolyai környezetvédelmi nem kormányzati szervezet szövetsége. A szervezet fő célkitűzése a környezetszennyező anyagok kezelése, a környezetvédelem terén az illetékes ellenőrző szolgálatok és a helyi önkormányzatok felelőseinek közös fellépése, az egymás iránti szolidaritás felvállalása, a hatósági képviselőkkel folytatott tárgyalások kapacitásának növelése, a terepen tapasztaltak megosztása és a közös megoldáskeresés a környezetvédelmi problémákra. A zöldek képviselőinek összejövetelét a jelenleg is szennyezett vizű Krivaja partján, a településhez közeli Stojan Marinković – Coja tanyáján tartották meg.
(Paraczky László felvétele)
A szenttamási Ökológiai Mozgalom elnöke és a ZORT koordinátora, Dragan Kurjački a mozgalom eddigi tevékenységétről beszélt. A megkezdett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, csaknem mindegyik akciójuk, illetve kezdeményezésük sikerrel zárult. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az aktivisták a jövőben ölbe tett kézzel néma szemlélői lesznek saját környezetük szennyezésének, rombolásának.
– A Krivaja szennyezése fokozatosan csökken, legalábbis a folyó északi, bácsfeketehegyi oldaláról, viszont délről, a Duna− Tisza−Duna-csatornából tovább folytatódik. A NIS Kőolajipari Vállalattal is elég sok környezetvédelemmel kapcsolatos gond volt, de szerencsére ezek jelentős részét sikerült megoldani, azaz a vállalat a továbbiakban az előírásoknak megfelelően tárolja a szennyező kőolajszármazékokat. A kőolaj kiaknázásánál és szállításában résztvevő nehéz gépjárművek viszont továbbra is rongálják a községi utakat, ez a probléma még megoldásra vár – számolt be.
Ratko Đurđevac, a verbászi Ökológiai Mozgalom elnöke felvázolta a környezetvédelemmel foglalkozó aktivisták munkájának nehéz körülményeit, beszélt a rájuk háruló nyomásról és a kiszolgáltatottságukról.
− A környezetvédelmi aktivitások félúton gyakran kifulladnak, sokszor már egy-egy probléma bejelentésekor az adott felügyelőségnél. Az egész legtöbbször azzal végződik, hogy a felügyelőség ki sem jön a helyszínre, sőt a bejelentés esetleges bírósági epilógussal ér véget. Mindebből kifolyólag tudással, szakmai támogatással és az állampolgárokkal való szorosabb kapcsolattartással kell felvérteznünk magunkat. Válaszolni kell a polgárok által feltett kérdésekre és kérésekre, mert csak így nyerjük el a bizalmukat – mondta Đurđevac.
Marica Mijatović, a verbászi Ökológiai Mozgalom jogi képviselője, a fővárosi jogászok egyesületének vezetője a jelenlévőkkel megosztotta eddigi, a civil szférának nyújtott jogi tapasztalatait. Több értékes javaslat is elhangzott, amelyekben felvetődött az egyesületeknek a sokkal gyakoribb támaszkodása a szakértői véleményekre, különös tekintettel a helyi önkormányzatokkal és más releváns állami intézményekkel való kapcsolatok terén. A szakember elmondta, ily módon sokkal nagyobb eséllyel elkerülhető (lehetne) a politika és a gazdasági szféra bosszúállása a sokszor alaptalan és rájuk erőltetett határozatok miatt, amelyek igen gyakoriak.
Az összejövetelen részt vett Zvezdan Kalmar, a szabadkai CEKOR (Ökológiai és Fenntartható Fejlődési Központ) környezetvédelmi civil szervezet energetikával és bányászati kérdésekkel megbízott koordinátora is, aki felszólalásában elmondta, Szerbiában néhány éve lépett életbe az a bányászati törvény, amely lehetővé teszi a próbakitermelést, sőt a bányák megnyitását is, méghozzá oly módon, hogy megfosztja a bányák közvetlen közelében élő helyi polgárokat azon joguktól, hogy értesüljenek arról, mi történik a szomszédságukban.
− Mindebből pedig az következik, hogy az utóbbi időben a kapitális beruházások esetében szinte sehol sem készült környzetvédelmi hatástanulmány, ami egyébként nemzetközileg elfogadott szabály, és amiben minden bányászati, energetikai és egyéb munkálatokat és kivitelezést megelőzően pontosan megfogalmazzák annak a környezetre és az ott élő polgárokra gyakorolt hatását, és a dokumentum minderről tájékoztatja a polgárokat. Ha a polgárok jogai sérülnek, az építkezést a kivitelezőnek le kell(ene) állítania. A CEKOR emiatt hónapok óta ki van téve az ismeretlen és láthatatlan lobbi erős és folyamatos nyomásgyakorlásának, az aktivistákat nyilvánosan megalázzák, folyamatosan követik őket és ellenőrzik a szervezet pénzügyeit – mondta.
A szenttamási önkormányzat részéről az összejövetelen dr. Ilija Gazepov környezetvédelmi tanácsos vett részt, aki egyúttal a Beljanska bara Polgárok Csoportjának képviselője is. Felszólalásában kitért arra, hogy hiányolja a fiatalok edukációját, kevés a környezetvédelemhez kapcsolódó ismertető jellegű oktatási-nevelési projektum.
− Nagyon sokat nyernénk azzal, ha a környezetvédelmi projektekbe gyakorlatilag is bevonnánk a fiatalokat, így közvetlen közelről ismernék meg azokat a problémákat, amelyeket a jelenlegi nemtörődömség hoz magával – vélekedett Gazepov.
A verbászi Ökológiai Mozgalom által kezdeményezett, harmadik együttes ülés a Környezetvédelmi Minisztérium, a Carnex, a Vital, a Sunoko, a cservenkai cukorgyár, a Medela és a Reahem vállalat támogatásával valósult meg.
