2021. szeptember 23., csütörtök

Szemléletváltás az idegenforgalomban?

A Tisza menti községek különböző módon igyekeztek csökkenteni a koronavírus-járvány következményeit

A turizmus világnapját ünnepeljük szeptember 27-én annak emlékére, hogy 1970. szeptember 27-én fogadták el az Idegenforgalmi Világszervezet alapító okmányát. A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ága volt az idei év elejéig, ám a koronavírus-járvány soha nem látott drámai helyzetet teremtett az idegenforgalmi ágazatokban. De vajon mi a helyzet a Tisza menti községekben, amelyekben az elmúlt évek során igen nagy szerepet kapott az idegenforgalom fejlesztése?

Magyarkanizsán a természeti értékek nyújtotta lehetőségeket próbálták kiaknázni
Magyarkanizsán a természeti értékek nyújtotta lehetőségeket próbálták kiaknázni

Ada község turizmusát hátrányosan érintette a járványhelyzet – tudtuk meg Bilicki Zoltán polgármestertől. Elmondta, hogy Ada község önkormányzata igyekezett balanszírozó turizmuspolitikát folytatni, hiszen visszafogottan népszerűsítették az adai strandfürdőt és a többi turisztikai kapacitásukat, mert nem tudták, mit hoz magával a járványhelyzet. Óvatosak voltak, mert ha népszerűsítették volna a helyi turisztikai célpontokat, akkor több lett volna a turista, ám ezzel arányosan növekedett volna Covid-19-fertőzés terjedésének veszélye is. A polgármester kiemelte, hogy úgy igyekeztek üzemeltetni a strandfürdőt, és biztosítani a szálláshelyek szolid kihasználtságát, hogy közben ne kelljen túl nagy kockázatot vállalniuk.

– Ada község turizmusa számára talán a legfontosabb, hogy az adai strandfürdő két hét kivételével folyamatosan működött a nyár folyamán. Tény viszont, hogy kevesebb vendég volt, mint az előző években. A helybeli lakosok féltek elmenni a fürdőbe a más községekből ideutazók miatt, ugyanakkor a vidéki vendégek száma is kisebb volt, valószínűleg ugyanezen okból kifolyólag, továbbá amiatt is, mert a nyár második felében megkezdődtek a felújítási munkálatok az adai hídon, ezért Bánátból, ahonnan minden évben jelentős számú turista érkezik hozzánk, nem tudtak jönni. A szálláshelyek kihasználtsága is csökkent, mivel kevesebb volt a turista. Ezt viszont pótolta az a helyzet, hogy a községben több olyan nagyberuházás is folyamatban van, amelyet vidéki kivitelező cégek valósítanak meg. Ezeknek a cégeknek az alkalmazottjai folyamatosan itt „vendégeskednek”, mintha turisták lennének, mert megjelennek a szálláshelyek kihasználtságáról szóló nyilvántartásban. A vendégéjszakák száma ugyan kevesebb az előző évek hasonló adatainál, ugyanakkor 5–10 százaléknál nem nagyobb a visszaesés – nyilatkozta Bilicki Zoltán, aki hozzátette, hogy a járványhelyzet miatt elmaradt Ada községben egy-két olyan jelentősebb rendezvény is, amelyet nagy számban látogatnak vidéki vendégek, főként fiatalok, ezért emiatt is csökkent a vendégéjszakák száma.

Magyarkanizsa község az elmúlt években a turizmusfejlesztést tűzte zászlajára, ennek érdekében nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni arra, hogy minél több távolabbról érkező is a községet válassza utazásának célpontjául. Többször elhangzott a szakterületen tevékenykedő önkormányzati munkatársaktól, hogy egy ernyő alá szeretnék venni a vendéglátásban tevékenykedőket, a látnivalókat, a szállásadókat, tehát mindenkit, aki a turizmusban érintett, ezért is hozták létre a Hello, Kanjiza! programot, amelynek weboldalán megtekinthető minden, a községben fellelhető, a turizmushoz kapcsolódó információ, valamint a külföldi, elsősorban anyaországi médiumokban való szereplést és ezáltal a népszerűsítést is fontosnak tartották. Arról viszont senki sem tehet, hogy az idei év úgy alakult, ahogy, a járvány miatti korlátozások erre az ágazatra is rányomták a bélyegüket. Erről számolt be az egyik magyarkanizsai vendégház, a Family panzió tulajdonosa, Barát Lékó Éva is.

– A tavalyi évhez képest sokkal rosszabbak a mutatóink, ami a nálunk töltött éjszakák számát illeti. Tavasszal még azt reméltük, hogy talán a nyáron fellélegezhetünk, ebbéli reményeink azonban szertefoszlottak. Az elmúlt években nyáron nagyon sok külföldi vendégünk volt, ami kifejezetten erre az évszakra jellemző, idén azonban a határzár, a korlátozások, tesztelések miatt ez is meghiúsult, mint ahogy az előre lefoglalt esküvők is, amelyeket sorra mondtak le, így elestünk számtalan nálunk megszálló vendégtől. Mivel magánházként, és nem hotelként működünk, állami támogatásban sem részesülhettünk, ami viszont segítségként jól jött volna. Ránk az állam nem gondolt, pedig mi is ugyanúgy fizetjük az illetékeket, mint bárki más. Bízom benne, hogy ha ezt az évet átvészeljük, akkor jövőre talán már minden visszatérhet a régi kerékvágásba – mondta a tulajdonos.

Addig azonban abból kell gazdálkodni, és azt kell felismerni, ami körülvesz minket. Talán ennek tulajdonítható, hogy a nyáron sokan választották a közvetlen környezetükben lévő célpontokat pihenésük helyszínéül. Ezt erősítette meg Bodnár Ivett, a magyarkanizsai önkormányzat turisztikai szakmunkatársa is, aki elmondta, hogy a kemping volt ez egyik legkedveltebb üdülőhely a városban, ugyanakkor azon kívül is akadtak a környéken felkapott irányok.

– A kemping tekintetében az elmúlt két hónap volt kihasználható, amely időszakban naponta 65 sátorhely volt használatban. Hétvégéken ugyanakkor legtöbbször telt házat jegyzett a kemping, vagyis 85 sátorhelyet foglaltak el a sátorozók és természetkedvelők, kikapcsolódni vágyók. Ebben az időszakban 98 százalékban belföldi turisták érkeztek Magyarkanizsára, a külföldiek száma elenyésző volt. Mindemellett a magyarkanizsaiak is előszeretettel használták a kemping nyújtotta lehetőségeket, azonkívül, hogy sátorozni jöttek, a főzőhelyeket is elfoglalták. A nyári szezonban a sétahajózás is nagyon felkapott volt, sok vendéget vonzott, csakúgy mint a Baráthok kútja – magyarázta az önkormányzat szakmunkatársa, akitől azt is megtudtuk, hogy az idegenforgalmi illeték tekintetében az előző év ezen periódusához képest 60 százalékos bevételcsökkenést jegyeztek. Ez arra is utal, hogy azon szálláshelyek, ahol turistánként fizetik az illetéket, kevesebbszer vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

Laskovity Kornél, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója úgy véli, ahogyan globálisan a turizmus és a vendéglátás a legnagyobb elszenvedője a fennálló járványhelyzetnek, úgy mindez lokálisan is érezteti a hatását.

– Évente a legnagyobb projektjeink az eseményeink, amelyek közül az elsőt és egyben a legnagyobbat, a Tiszavirág Fesztivált sikerült megtartanunk, sőt a rendezvény egyike lett az eddigi legtömegesebbeknek, az I Love Zenta programunkról viszont az idén le kellett mondanunk, és most kíváncsian várjuk, hogy a Karácsonyi Kavalkádot meg tudjuk-e tartani – hangsúlyozta az igazgató, aki elmondta, hogy a Zentára való látogatásokat illetően tisztában vannak azzal, hogy paradigmaváltásra van szükség, hiszen a csoportos utazásokról le kell mondani, az utazási irodák nem tudnak nagyobb létszámban turistákat megmozgatni, és a diákkirándulások is elmaradnak. Kisebb csoportokban azonban érkeznek vendégek, így a szervezet által működtetett Zentai csata emlékkilátó továbbra is látogatható, csak a húszas–harmincas létszámú csoportok helyett négy-öt fős kis csoportokat tudnak fogadni. Laskovity Kornél szerint a nagyobb városok felé orientálódó turizmus helyett most éppen a nagyobb közegekből érkeznek Zentára látogatók, köztük elsősorban családok és kisebb baráti társaságok. Ebből a szempontból felértékelődik a kistelepülések idegenforgalmi kínálata, és vonzóbbá válnak ezek a desztinációk, mivel a tömeget elkerülve nyugodtan tudnak mozogni az emberek.

Mivel a koronavírus tombolása miatt mindenki számára ismeretlen helyzet adódott, ráadásul tavasszal képtelenség volt előre látni, meddig tart a járvány, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének munkatársai az előző évekhez hasonlóan végezték a feladataikat: marketingtevékenységgel foglalkoztak, és mivel a turistákkal való találkozások elmaradtak, lehetőségük adódott a szervezet honlapjának szépítgetésére, újabb tartalmakkal való bővítésére, valamint kisebb tartalmi fejlesztések történtek az emlékkilátóban. Tavasszal elhelyezték a zentai csata hőseit ábrázoló vitrázsképeket, amivel még vonzóbbá igyekeznek tenni a látványosságot, ugyanakkor a kedvező fordulat reményében a nyári rendezvényekre is készültek. A későbbiekben viszont kiderült, hogy a járványhelyzet tartósabb lesz.

– Számunkra óriási felismerés volt, hogy mennyire is függünk a magyar piactól, hiszen a rendkívüli helyzet előtti időszakban a Határtalanul! program keretében rengeteg magyar csoport érkezett ide, illetve az anyaországi turisztikai irodák is favorizálták Zentát, ahova nagyon sok csoportos utat szerveztek, az idén azonban ezek elmaradtak – jegyezte meg Laskovity Kornél, aki szerint azért is szükség van a szemléletváltásra, mert fel kell ismerniük az új helyzetben rejlő lehetőségeket, és ezzel összhangban irányítani a munkafolyamataikat, kisebb csoportokat, baráti társaságokat célozva meg. Az igazgató szerint Zenta ezen a téren is képes helytállni, hiszen a városban vannak kis múzeumok, mint például a csokoládémúzeum vagy a Régi Mesterségek Háza, a Városi Múzeum, illetve a városháza tornya, amelyek a nagy csoportok mellett kisebb létszámban is fogadnak vendégeket, a Tiszán pedig ott van a kajakklub birtokában lévő sárkányhajó, amely szintén alkalmas kisebb társaságok fogadására.

– Azon kell dolgoznunk, hogy a településen lehetőséget biztosítsunk az idegenforgalom számára, és abban bízunk, hogy ez a helyzet nem tart örökké, előbb-utóbb minden visszazökken a régi kerékvágásba, és a nagyobb csoportok felé is tudunk fordulni – nyilatkozta a község idegenforgalmi szervezetének igazgatója, aki elmondta, hogy a vendégéjszakák számában visszaesés tapasztalható, augusztus végéig több mint tízezer vendégéjszaka realizálódott, így a többnyire turistákra összpontosító kisebb panziók jobban megérezték a Zentára látogatók elmaradását.