Gyorsan változó világunkban azt tapasztaljuk, hogy a törvényes keretek és a szabályozás is gyorsan elavulttá válnak. Amíg korábban sokan úgy vélték, a fejlett országok egyik ismérve, hogy nem változtatják gyakran a gazdasági életre vonatkozó törvényeket és előírásokat, ma már világossá vált, hogy ezen a téren is folyamatosan haladni kell a korral. A koronavírus-járvány felerősített bizonyos trendeket, például a távmunka térhódítását.
Távmunka alatt nemcsak azt értjük, ha valaki nem a cég irodájában vagy más helységében, hanem otthonról végzi el a munkafeladatokat. Tágabb értelemben a távmunka bárhonnan végezhető. A világháló létrehozása lehetővé tette a digitális nomádként emlegetett munkakultúra kialakulását. Korábban, aki szeretett utazni, távoli vidékeket bejárni, más kultúrákat megismerni, annak szabadságolnia kellett magát. Ma viszont a munkavégzéssel együtt is meg lehet ezt tenni. Bejárni a világot, élményeket és tapasztalatot gyűjteni, új embereket és kultúrákat megismerni, mindeközben pedig rendesen dolgozni. Régen ez szinte lehetetlen volt, ma viszont már sokaknak sikerül. A világon a gazdaságilag legfejlettebb országokban a legkifejezettebb a folyamat: ma már mintegy ötmillió amerikai munkavállaló vallja magát digitális nomádnak.
GYORSAN TERJEDŐ HÓBORT?
A teljes munkaerőpiacot nézve azonban a digitális nomádok aránya jelenleg a világon még az IT-szektorban sem éri el az egy ezreléket sem. A koronavírus-járvány kirobbanása óta azonban az online munkavégzés gyors térhódítása zajlik. Jó eséllyel robbanásszerűen meg fog ugrani a digitális nomádok száma is. Ami ezt serkentheti még, hogy a digitális nomádok maguk osztják be az idejüket és az energiájukat, így pedig a tapasztalatok szerint képesek jobban optimalizálni a munkavégzésüket. Van, aki a teljesítményét tudja így jelentősen megnövelni, mások viszont nem a többre hajtanak, hanem több szabadidőt biztosítanak így maguknak. Ugyanakkor magasabb életszínvonalat is, ha az illető – megtartva a korábbi fizetését – olyan országból dolgozik be, ahol számára nevetségesen alacsonyak a megélhetési költségek.
Figyelemre méltó, hogy országunkban is időben reagálnak a világban zajló jelenségekre. A bejelentés szerint ugyanis az illetékes minisztérium két törvénymódosítást fog hamarosan javasolni, melyek lehetővé tennék a digitális nomádok idevonzását. Azt tervezik, hogy egy éves szerbiai munkavízumhoz juthatnak azok, akiknek a bruttó bére meghaladja a 3500 dollárt fél éven át, viszont nem szerbiai állampolgárok és nincs lakcímük Szerbiában, de ideiglenesen itt dolgoznának. Ez így még kicsit furcsán is hangzana, ha nem tudnánk, hogy most is vannak olyan külföldiek, akik Szerbiából távmunkát végeznek távoli cégeknek. Európában Észtország tette meg az első lépést az online munkát folytatóknak a magához csalogatásához, világviszonylatban pedig Bali szigete a kimagasló példa. Ez utóbbi helyen a becslések szerint 50 ezer digitális nomád él. A vonzerőnek és a megfelelő szabályozásnak köszönhetően pedig az ország is jelentős bevételeket valósíthat meg ebből. A tervek szerint jövőre már Szerbia is nyitottabbá válna a digitális nomádok előtt.
A KOR SZELLEME HOZTA
Manapság sok mindent simán meg lehet oldani bárhonnan az interneten keresztül. Akár egy cégnek dolgozva, akár szabadúszóként vagy vállalkozóként élni lehet és kell is a lehetőségekkel. A munkaerőpiac forradalmi átalakuláson megy keresztül. A modern technológia lehetőségeit kihasználva egy laptoppal vagy okostelefonnal felszerelkezve a világ bármely pontjáról el lehet végezni bizonyos munkafeladatokat. Egy programozó, tervező, grafikus, szövegíró, újságíró, de az újabb profilok közül a youtuber, blogger vagy a webfejlesztő is bárhol dolgozhat, ha megvan hozzá a megfelelő hálózat.
A szabályozás a digitális nomádokat illetően is fontos és figyelemre méltó a tenni akarás is. Országunkban viszonylag olcsó az élet, de nem ez lehet a legvonzóbb, hanem, hogy rengeteg a látnivaló, természeti szépségekben gazdag tájegységeink vannak, színes és változatos a kultúra, nem mellékesen a gasztronómia is vonzó lehet, a vendégszeretet is messze földön híres. Ugyanakkor a digitális nomádok „legalizálása” előnyökkel, de hátrányokkal is járhat. Mert nem csak a törvényes keretek a fontosak. A megbízható és stabil széles sávú internet-hozzáférés, a szintén stabil áramellátás mellett például a környezetszennyezés és egyéb közvetve és közvetlenül ható tényezők is befolyásolják, mennyire leszünk, vagy lehetünk vonzóak a digitális nomádok számára. A szabályozáson kívül tehát kell még más is. Így aztán hamarabb számíthatunk a földműveseknek sokszor bosszúságot okozó nomád juhászok, mintsem a digitális nomádok tömeges megjelenésére. Valami azonban közös bennük: oda mennek, ahol jobb feltételek vannak annál, mint ahol eddig voltak. Az érem másik oldala pedig, hogy nálunk is sok a tehetséges programozó, fejlesztő és dizájnér. Őket a folyamat elvándorlásra sarkallhatja, de a jó benne viszont az, hogy az esetleges visszatérők új tapasztalatokat hoznak.
A digitális nomádok életmódja és a trendek is folyamatosan változnak. Megfigyelhető, hogy amikor divatossá válik egy hely, mert például olcsó, az egy idő után drágulni kezd. Az új helyek vonzerejét elsősorban a kor csúcstechnológiáját kielégíteni képes internetszolgáltatás alapozhatja meg, de sok más tényező is befolyásolja a nomádok döntéseit.
Arról is beszélnek, hogy térség országai közül elsőként válhatnánk vonzóvá ilyen szempontból. Ugyanakkor például Horvátországban is nagy terveket fogalmaztak meg ez irányban. Ha tágabb horizonton szemlélődünk, Észtország már augusztus elsejétől elfogadja a „digitális nomád vízumot”. Az ország elsők között lakhatási lehetőséget is ad azoknak a munkavállalóknak, akik online dolgoznak egy külföldi cégnek. A volt szovjet gyárcsarnokokban közösségi tereket és irodákat kínálnak. A digitális nomád vízummal 12 hónapig tartózkodhatnak Észtországban. Az észtek már jelentős költségvetési bevételeket valósítanak meg ebből: jól jár az állam is és a nomádok is.
