2024. március 28., csütörtök

Beruházás vagy csak újabb hitelek?

A politika gazdasági fellendülést vár az amerikai fejlesztéstől, a gazdasági szakemberek szerint pedig csak közvetlen beruházás segítheti ki az országot a válságból

Azzal, hogy az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) regionális irodát nyitott Belgrádban, meghatározták Szerbia, de az egész régió gazdasági fejlődését. Az államvezetés, de a szakemberek egy része is sokat vár ettől a kezdeményezéstől. A szemléletbeli különbség az, hogy a  gazdasági szakértők határozott véleménye szerint az országnak közvetlen beruházásra, nem pedig további hitellehetőségre van szüksége.

Adam Boehler a belgrádi regionális iroda megnyitóján (Fotó: Beta)

Adam Boehler a belgrádi regionális iroda megnyitóján (Fotó: Beta)

Adam Boehler, a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság igazgatója belgrádi látogatásán kiemelte, Szerbia gazdasága az elmúlt hét évben megerősödött, illetve ez alatt az idő alatt az országban olyan hangulat alakult ki, ami bátorítást adott a DFC és a további amerikai beruházók érkezéséhez.

Radojka Nikolić, a Biznis és az Ekonometar folyóiratok főszerkesztője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai pénzügyi társaság érkezésével javul a régió hírneve, hiszen a washingtoni megállapodás aláírásával az összetűzésekkel, a széthúzással és a megoldhatatlan gondokkal küzdő régióból olyan terület lehet, amelyre úgy tekintenek majd, mint ahol érdemes beruházni. Mindeközben pedig a gazdasági fejlődéssel nő a lakosság életszínvonala is.

Radojka Nikolić a Tanjugnak rámutatott, a Nyugat-Balkán már hosszú évek óta politikai válsággal küzd, és a lakosság elvándorlása aggasztó. A szegénység is kimutatható, hiszen a régió hat országának egy főre jutó nemzeti jövedelme 6000 euró körül alakul, miközben az európai országokban az átlag ötször nagyobb, vagyis 30.000 euró. Ebből a nehézségből szerinte csak teljes gazdasági újraélesztés rángathatja ki a régiót.

Véleménye szerint a DFC-iroda megnyitása a külkereskedelmi árucsere-forgalmat könnyíti meg Szerbia és az Amerikai Egyesült Államok között, habár az amerikai bejelentések szerint ennek eredményét csak évekkel később lehet igazán értékelni. A hangsúly a beruházásokon lesz, ami több irányban történik, mindenek előtt a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatásán, valamint az infrastruktúra kiépítésén keresztül. Nikolić elmondta, a gyors amerikai fellépést várhatóan egy lassú fejlődési folyamat követi, egy folyamatos hosszabb időszakra vonatkozó beruházásra lehet számítani. Vagyis a beígért milliárdok nem holnap érkeznek, sőt, a jobb élet sem holnap köszönt ránk.

Milan Kovačević, a külföldi beruházásokkal foglalkozó gazdasági tanácsadó a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, Szerbiának közvetlen külföldi beruházásokra van szüksége, míg a DFC hitelekkel segíti a projektumok megvalósítását, ami csak elmélyíti az adósságot. Elmondta, a DFC a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz (IFC) hasonló pénzintézmény, amely tőkeberuházással és a magánszektor fejlődésének serkentésével foglalkozik. Hozzátette, a politikusok közül senki sem említette, hogy a DFC a saját tőkéjét is befektetheti a projektumokba. Szerbia már így is egye inkább eladósodik, miközben a pénzügyi kötelezettségeit nemrégiben egy kétmilliárd eurós, drága hitellel növelte. A költségvetési hiány tovább nő, és ezzel a külföldi közadósság is.

Elmondta ugyanakkor, hogy minden újnak örülnünk kell, hiszen a DFC alkalmazottai növelik majd a fogyasztást, Szerbiának pedig szüksége van arra, hogy növelje a GDP-t. Hangsúlyozta, ez az iroda újabb beruházásokat is hozhat, de véleménye szerint továbbra sem Amerikából, hiszen mint rámutatott, a szerb gazdaság nem elég érett és tettre kész a vállalkozások terén. Nincs meg a bizniszhez szükséges kezdeményezőkészség. Elsősorban európai országokból számíthatunk kisebb külföldi projektekre.